Mikor az életembe lépett Ő

A mumus

Mint gondoltam Draco megvárt az ajtó előtt és mikor kiléptem egyből hozzám ugrott és kíváncsi tekintettel nézett rám. Biccentettem egyet a fejemmel jelezve hogy mennyünk a szobámba. Mikor oda értünk becsuktam az ajtót és mesélni keztem.

-Hú hát most meglepődtem
-Nekem mondod? Köpni nyelni nemtudtam, na és ott van az a hülye kurva
-Pitonnak igaza van, vigyázz vele! Umbridge nincs messze az igazságtól
-Ezt meg honnan veszed?
-Az a vén dög rád állított pár mardekárost hogy kövessék minden lépésed. A srácok azt mondták hogy Umbridge megvan róla győződve hogy nem az vagy akinek mondod magad, és lényegében igaza is van. Ha ere rájött akkor napok kérdése és kideríti a származásodat is. Szóval szerintem figyelj oda és próbáld meg kezelni az indulataidat drágám mert ez így nem lesz jó.
- Hát jolvan akkor nincs más választásom. Mennie kell! Készülhet, a holnapi nap lesz az utolsó ebben az iskolában a számára.
-Szóval beköpöd?
-Pontosan. Ez így nem jó hogy itt van vagy ő megy van én
- Holnap pont lesz vele óránk.
- Szuper! Akkor készülhet, olyan patáriát rendezek hogy öröm lesz nézni.
-Hú alig várom
-De amúgy Draco ezt egy ideje meg akarom kérdezni csak mindig elfelejtettem
-Na had halljam hercegnőm
-Hogyhogy ennyire jóban vagytok Pitonnal? Szinte a jobb keze vagy
-Azért drágám mert ő a keresztapám
-Nemár! Tényleg? Ezt eddig sosem montad
-Nem tartottam fontosnak
-Hát azért mondhattad volna ~válaszoltam nevetve mire ő is nevetni kezdett

Még beszéltünk egy kicsit majd lefeküdt aludni és egy gyors zuhany után én is ezt tettem.
Reggel kipattantam az ágyból és gyors elkészülésbe keztem. Olyan gyorsan rohantam a terem elé ahogy csak tudtam. Még reggelizni sem mentem le ami rám nem jellemző ugyanis imádok enni és a reggeli pletyiket a lányokkal semmi pénzért nem hagyom ki. Na hát ez volt a kivétel. Amíg én vártam a terem előtt addig a 2 barátnőm Dracot faggatta a tegnap történtekről.

Draco szemszöge:

-Na gyerünk Malfoy mond már, te kísérted el csak tudod miről volt szó
-Hányszor kell még elmondanom Daphne hogy annyit tudok amennyit ti. Melody fáradt volt ezért azt mondta majd ma mesél. ~természetesen nem fogom nekik elmondani nem az ő dolguk vagy ha majd akarja akkor Melody beavatja őket
-Gyere Daphne inkább keressük meg Melodyt mert ennek így nincs értelme
-Ez az első értelmes mondatod Parkinson
-Hogy te mekkora tahó vagy Malfoy
-Jolvan hagyd csak Pans igazad van mennyünk nincs ennek értelme ~örültem hogy végre elhuzták a csíkot de nem tartott túl sokáig az örömöm ugyanis Zabini barátom huppant mellém. Bírom nagyon a fejét de most pont nem lett volna szükségem rá, ez a 2 lány kiakasztott.
- Cső Malfoy
-Csá Zabini, na had halljam mit szeretnél tudni?
-Honnan tudtad hogy kérdezni akarok?
-Jaj haver elég rád nézni. Na mond mit akarsz kérdezni?
-Ja csak Parkerről érdeklődnék ~miután ezt kimondta olyan szemmel néztem rá mint ha ölni akarnék, mit érdekli őt hogy mivan Melodyval?
-Jaj nyugi haver nem akarok semmit a kiscsajtol csak az érdekelne hogy sikerült e jóba lenned vele
-Ja jó barátok vagyunk, de épp ez a baj több akarok lenni mint csak egy barát a sok közül
-Neked úgyis sikerül egy lány sem tud ellenállni a nagy Draco Malfoynak.
-Jó de ő nem olyan mint a többi kurva. Ő más! Első nap mikor neki nyomtam a falnak ellökött és undorodva nézett rám, más csaj ebben a szituációban már rám mászott volna. De ő mégsem tette. Ő különleges és van bent valami megmagyarázhatatlan.
-Értem én tesó te szerelmes vagy ~mondta nevetve
-Jaj ugyanmár honnan szetted ezt a hülyeséget?
-Jaj tesó csak rád kell nézni
-Jolvan inkább mennyünk órára mert itt tömöd a fejem ijen hülyeségekkel

Melody szemszöge:

Álltam a terem előtt mikoris letámadott a két drága barátnőm. Persze egyből faggatni keztek de nem akartam elmondani az igazat ezért azt mondtam hogy azért hívott be mert békává változtattam azt a kurvát. Persze egyből jött Daphne szent beszéde amit türelmesen végig hallgattam majd bementünk a terembe.

-Szóval gyerekek mivel a drága igazgatótok szerint nem elég az elmélet ezért ma hoztam nektek egy gyakorlati feladatot.
-Dumbledornak legalább van esze, nem úgy mint magának és tudja hogy könyvekkel hadonászva nem tudjuk megvédeni magunkat! ~ezt a lehető leggyúnyosabb hangommal mondtam hogy mindenképp felidegesítsem
-Melody mégis mit művelsz? ~Daphne persze most is megszólalt de kivételesen figyelmen kívül hagytam
-Mit mondott kisasszony?
-Süket vagy mi? Nem vagyok papagály nyissa ki a fülét!
-Azt ajánlom tanuljon meg beszélni Parker különben ki kell tennem az óráról
-Valóban? Próbálja meg ~fogalmam sincs mit gondolhatott de nem szólt vissza inkább fojtatta az órát
-Szóval mint mondtam gyakorolni fogunk még pedig egy mumussal. A mumushoz tartozó megfelelő varázsige nem más mint a Kommikulus. De van itt egy kis apróság. Mielőtt használnátok a varázsigét gondoljatok valami vidám dologra, valamire ami a félelmeteket viccessé teszi. Bemutatom nektek a feladatot. ~eddig minden egész tűrhetően ment de aztán olyan dolog történ amire senki nem számított. A szekrényből én léptem elő.... Vagyis nem én de az én képemben jelent meg a mumus! Olyan röhögö görcs jött rám hirtelen mint még soha.
-Maga komolyan tőlem tart a legjobban? Oké ez érthető mert nekem hála ma lesz itt az utolsó napja na de ennyire nem vittem túlzásba, vagy mégis?! ~a hasamat fogtam a röhögéstöl míg a többiek csak össze vissza pislogtak zavarodottságukban. Umbridge kitessékelt mindenkit a teremből miután vissza zárta a mumust kivéve engem. Draconak is ki kellett volna menni de ő nem hagyott egyedül engem.
-Maga mégis mit képzel hogy így megaláz az egész osztály előtt?
-Én? Hisz nem csináltam semmit. Az volt nagyon gáz hogy én sétáltam ki abból a szekrényből és erről kizárólag maga tehet.
-Hogy merészeled rám kenni? ~a mondata után lendült volna a keze hogy megüsson de reflex szerűen elkaptam a karját
-Velem ne kezdjen újat Umbridge! És ha még egyszer megprobál megütni ne csodálkozzon ha egyel kevesebb karral megy haza. Azt hittem rájött végre hogy velem nem jó újat húzni, de ahogy látom tévedtem. Na majd most meg jegyzi egy életre. ~megsem vártam hogy válaszolni tudjon kirohantam az ajtón egyenesen az irodájába és a pennát keztem keresni. Egy kis keresés után meg is találtam és Dracoval a sarkamban elindultam Dumbledor irodájába.

Sziasztok! 🥰 Na itt a kövi. Hát elég későn fejeztem be szóval valószínűleg a szokottnál több hiba lesz benne, bocsii.😅 De ezen kívül remélem tetszik mindenkinek. ❤️