Utálat vagy szerelem? [Draco Malfoy F.F] 18+

01.07-Varázslat és harcolás

Mi történt a sírásom óta? Malfoy szokásosan undok és egy nagy fasz, de velem... Megesik, hogy amikor ketten vagyunk beszélgetünk, meg kedves, de mindig elakarom húzni a csíkot. Harryék pedig többet vannak velem, amit nem bánok, viszont ma van az utolsó tanítási nap ezen a héten. Csütörtök van végre! Holnap a kvidics-meccs miatt nem lesz tanítás, de lagalább tudok majd a beadandóimmal foglalkozni.

Épp az utolsó órámra megyek a mardekárosokkal bűbájtanra, Filius Flitwickhez. Két pad van egymással szemben, a jobb oldalra ülünk mi Griffendéresek és bal oldalon a Mardekárosok. Bementünk a terembe és elfogaltunk a helyünket. Jobb oldalamra Harry ült, balra pedig Ron, mellé Hermione.

-Látom Malfoy kiszemelt magának.-szólt nekem Harry, míg én a padot kaparásztam.

Felnéztem és Malfoyyal találkozott a tekintetünk, aki velem szembe ült le. Mintha megállt volna az idő annyira néztünk egymás szemébe. Szemkontaktusunkat Flitwich tanárúr zökkentette ki.

-Gyerekek, ma a lebegtető bűbájt fogjuk venni! Tud valaki valamit erről?-kérdezte.

Hermionéval egyszerre raktuk fel a kezünket.

-Ms. Lightningfoy!-szólított fel a tanár.

-Vingardium leviosa néven ejtik ezt a varázslatot. Jó csukló mozdulatta tudjuk elvégezni a varázslatot. Ráhelyezzük a pálcánk végét az adott tárgyra, kimondjuk a varázsigét és ezzel tudjuk lebegtetni.-hadartam.

-Nagyon helyes! 10 pont a Griffendélnek.-mosolygott rám.-Most pedig ha van mindenkinek egy tolla, azzal lehet is próbálgatni. Huss és pöcc!-mondta, közben mutatta a csukló mozdulatot.-Had lássam!

Mindenki elkezdte mondani a varázsigét, közben a pálcájukkal csinálták a mozdulatot.

-Vingardium Leviosaa!-mondta Ron és elkezdett a pálcájával hadonászni.

-Nem, nem, nem!-mondta Hermi és leállította.-Nem jól csinálod és mondod. Kiszúrod még a szemem. Azt Vingardium Levioosanak ejtik, nem Vingardium Leviosaanak.

-Ha ennyire jól tudod, mutasd meg te.-mondta Ron idegesen.

-Rendben.-helyezkedett el Hermi.-Vingardium Leviosa!-ezzel a toll a levegőbe repült.

-Nagyon szép, ahogy látom Granger kisasszonynak sikerült! 5 pont a Griffendélnek.-mondta Flitwich.

Én már elterültem a padon unalmamban, ráraktam a kezemre a fejem és néztem a tollat. Annyira elmerültem benne, hogy észre se vettem, hogy a szememmel már a levegőbe lebegtetem a tollat.

-Nocsak, nocsak.-szólt Flitwich.-Ez nagyon ritka, hogy valaki ilyen fiatalon, nem mondja ki a varázsigét és pálca nélkül lebegtetni tudja a tárgyat.-fordult felém.

Mindenki engem nézett és igen zavarba jöttem. Most kívánnam legjobban ha vége lenne az órának és szerencsémre ez következett be.

-Rendben gyerekek! Ma ennyi volt.-szólt Flitwich.

Gyorsan kiszálltam a padból, kiakartam menni az ajtón, de Filius szólt.

-Ms. Lightningfoy!-fordultam vissza.-Tudnánk váltani pár szót?

-Persze.-mentem oda a tanárhoz, míg mindenki ki ment, megszólaltam.-Mit szeretne kérdezni?

-Remélem tudja, hogy ez nagyon ritka egy varázslat, mit az előbb csinált.

-Igen tudom.-sütöttem le a szemem.

Még sokat beszélgettünk, míg be nem sötétedett.

-Ne csüggedjen, csak kicsit aggódom önért. A beosztáson is nagyon idegesnek látszott.-Nah baszki, ugye nem.-Vigyázzon magára! Most pedig menjen vacsorázni.-mosolygott rám.