Utálat vagy szerelem? [Draco Malfoy F.F] 18+

05.12-"Eljött az idő" 𝙸𝙸.

Épp repültem a házunk felé, mire pont anyukám jött ki. Leszálltam és mosolyogva rakta szét a kezét. Oda mentem, megöleltem és ő is megölelt. Bementünk a kúriába és apám pont ott volt az előszobába. Rám nézett és várta tőlem a választ.

-Eljött az idő.-mondtam, ezzel azonnal hívta a halálfalókat.

Összegyültünk, apám ránk nézett és csak ennyit mondott.

-Lucius, Bellatrix és Lauren.-nézett ránk.-Indulás.-ezzel füsté változtunk és mentünk is a "Rejtélyügyi főosztály"-ra.

Besunnyogtunk, majd vártunk, de sokáig nem is kellett. Harry-ék ott voltak és elvették a gömböt.

-Megyek előre.-mondta Lucius, felvette a maszkot és szépen lassan előjött a sötétből.

-Harry!-szólt Hermione, majd Lucius felé ment a fény és Harry is oda állt.

-Hol van Sirius?-kérdezte Harry, még nyugodtan.

-Megtanulhatnád, hogy más az álom és más...-vette elő a sétálópálcáját Lucius, onnan a pálcáját és leszedte magáról a maszkot.-...a valóság. Azt láttad amit a Sötét Nagyúr a szemed elé tárt. Add ide azt a jóslatot.-mondta még szépen Lucius.

-Ha csak megmozdul, összetöröm.-kezdte Lucius-t fenyegetni Harry, mire anyukám röhögve jött elő és Lucius jobb oldalára sétált.

-Kitanulta a játékot, Ici Pici Baby Potterh.-gúnyolodott anyukám.

-Bellatrix Lestrange!-mondta Neville és előjött.

-Neville Longbottom volnál?-kérdezte anyukám, mintha nem tudná ki ő.-Hogy vannak apuék?-kérdezte humorizálva.

-Ha bosszút állok jobban lesznek!-akarta emelni anyukámra a pálcáját, de a kezemmel azt megakadályoztam.

Mindenki nézett, hogy mi ez Harry-ék között, mire mosolyogva jöttem elő a sötétségből.

-Csak próbáld meg még egyszer.-löktem vissza és majdnem hátra esett, de azért anyukám ráfogta a pálcáját.

-Jó!-mondta nyugodtan és semmit nem sietettetve Lucius.-Most mindenki szépen megnyugszik!-mutogatott lassan a kezével.-Rendben?-ezzel Neville leemelte a pálcáját.-Mi beérjük a jóslattal.

-Voldemort csak ezért csalt ide engem?-kérdezte Harry.

-Ki meri mondani a nevét!-mondta anyukám.-TE UNDORÍTÓ FÉLVÉR!-kiabálta el magát.

-De belül retteg.-mondtam én pedig nyugodtan és rám nézett anyukám.-De az én nevemet már nem igazán meri.-mosolyogtam el gúnyosan.

-Csigavér, a fiú kíváncsi, ez a korával jár!-mondta kicsit gyorsan Lucius.-A gömböt csak az veheti le a helyéről, akiről a jóslatban szól!-majd hátra néztem a többiek mögé és halálfalók jelentek meg.-Ez neked igazából szerencse. Nem foglalkoztat a kérdés, hogy honnan ered a kapcsolat közted és a Nagyúr között?-kezdtünk el feléjük sétálni, miközben elővettem a pálcám.-Hmm? Hogy vajon miért nem tudta megölni a kis gyermeket, aki voltál? Érdekel milyen titkot rejt a sebhelyed?-tette fel a kérdéseket Lucius.-Minden válasz ott van nálad! A kezedben.-utalt a jóslatra.-Nem kell mást tenned, csak add ide és én mindent megmutatok neked.-emelte a gömb felé Lucius a kezét.

-19 éve várom ezt.-mondta Harry.

-Hosszú idő.-mondta sajnálkozóan Lucius.

-Egy kicsit még tudok várni.-mondta Harry és kezdte felemelni a pálcáját.-Stupor!-mondta mindenki, mire mi csak eltüntünk.

Miközben én felülről figyeltem, Lucius eléjük ment, amerre futottak és a kezét nyújtotta, de ők elkezdtek másfelé futni. Harry-ék futottak, ahogy tudtak, közben harcoltak és én pedig a bejárathoz mentem, onnan pedig egy helyre és ott vártam őket. Kicsivel később leugrottak és a földre estek. A boltív felé mentek, mire a halálfalók letámadták őket. Sorba mindenkit beállítottak és egy-egy halálfaló kezébe volt Luna, Neville, Ginny, Hermi és Ron. Én csak hátulról figyeltem és Lucius elindult Harry felé, közben nevetett.

-Benned komolyan felmerűlt? Tényleg annyira naiv vagy, hogy azt hitted, hogy gyerekeknek esélyük van ellenünk?-kérdezte Lucius.

-Lauren is az!-mondta Harry.-Csak ő nincs itt. Nem jött velünk.

-De ő mégis jóval ügyesebb és lett volna esze, hogy mit csináljatok.-védte Lucius a "kamu" énem.-De...-fordult Harry felé.-A helyzet egyszerű és világos.-nyújtotta a kezét.-Vagy átadod a jóslatot nekem vagy a barátaidnak végük.-néztek egymással farkas szemet.

Harry körbe nézett a barátain és vissza Lucius-ra.

-Ne add oda neki!-mondta Neville és anyukám a torkához fogta a pálcáját.

Harry végül nehezen, de oda adta, majd Lucius már elbízta magát, mire Sirius megjelent és rám kacsintott. Magamba elmosolyodtam, majd Lucius-hoz ment és ő pedig hátra fordult, hogy szembe legyenek egymással.

-Kotrodj a keresztfiamtól!-mondta Sirius, majd bevert Lucius-nak, aki lefelé gurult a kisebb köves dombról.

A jóslat összetört és elkezdtek Aurórok megjelenni. Elkezdtek harcolni a halál falókkal, míg a Hermione-kat biztonságba helyezték. Fent Lucius harcolt Sirius-szal és Harry-vel, míg anyukám nagyon nézte Sirius-t.-MEG NE PRÓBÁLD!-Elkezdtem arra futni, amerre anyukám repült. Sirius közben legyőzte Lucius-t, hátra lökte egy átokkal, majd anyám egy sziklára állt és Sirius-ra célzott.

-NEEEEEEE!-kiabáltam el magam, de mint akit nem is érdekelte... Megtette.

-Avada Kedavra!-zöld fény jött ki a pálcájából és Sirius-t eltalálta.

Sirius még egyszer Harry-re nézett, majd rám és könnyek gyűltek a szemembe.-Védd meg helyettem is...-suttogta utoljára a fejembe, majd hátra dőlt és eltűnt a teste. Harry elordította magát sírva, miközben Lupin lefogta Harry-t. Lupin csak rám nézett, míg én nem fogtam fel, hogy mi történt. Lupin tudta jól, hogy melyik oldalon állok. Hogy kiket erősítek, de ekkor ebben a percen úgy éreztem, hogy megteszem azt, amire Sirius kér és, hogy, hogy fogok ezek után cselekedni.

Sziasztok!
Nos elérkezünk sok idő után újra egy fejezet végére. Nagyon hálás vagyok, hogy még mindig, az inaktivitásom ellenére is olvassátok és írtok. 🤍 Rettenetesen köszönöm a visszajelzéseket és igyekszem aktivabb lenni. Karácsony van, így szeretnék mindenkinek Boldog Karácsonyt kívánni és kellemes ünnepeket, új évet. 🫶🏻
Hamarosan hozom az új részt és további jó olvasást kívánok és köszönöm a visszajelzéseket előre is és, hogy, hogy tetszik!🎄🤍