Utálat vagy szerelem? [Draco Malfoy F.F] 18+

04.22-Az igazság

[Folytatjuk...]

Elindultam a testvérem megkeresésére és fontos dologról kell beszélnem vele. Sok séta után nehezen megtaláltam és szerencsére egyedül volt.

-Márk!-szóltam neki és megfordult.

-Szia hugii! Mit szeretnél?-mosolygott.

-Tudunk beszélni? Fontos lenne.-mondtam komolyan, amennyire csak tudtam.

-Persze.-hallodtam a hangján kisebb ijedtség.

Elmentünk keresni egy üres termet, amit hamar megtaláltunk. Bementünk, bezártam az ajtót és egymással szembe fordultunk.

-Elmondom neki.-tértem a lényegre.

-Mivan? Mégis mit és kinek?-nézett rám értetlenűl.

-Draconak, hogy kivagyok és sorolhatnám.-sóhajtottam.

-Komolyan gondolod?-nézett a szemembe és bólintottam.-Hajajaj...-túrt a hajába.-Ez nehéz lesz.

-Nem kellene?-kérdeztem a számat rágva.

-Szereted?-jött a várva várt kérdés...

-Igen...-sóhajtottam.

-Akkor mi az akadálya?-rakta szét a kezét.

-Szerinted nyugiba fogadná, ha oda állítok, hogy "Szia Draco. Beszélnem kell veled. Én vagyok Lauren Riddle."-színészkedtem.

-Ez mondjuk igaz.-vakarta meg a tarkoját.

Beszélgettünk még egy ideig, majd vacsora idő volt, így elmentünk a nagyterembe, ahol Dumbledore elmondta, hogy holnap reggel 8-kor megy a vonat. Idén a Griffendél nyerte a házkupát, majd elbúcsúzott tőlünk. Vacsoráztunk, majd felmentünk a klubhelyiségbe és Hermionéval, a szobánkba beszélgettünk.

-Mi van akkor ha bántani fog? Így beszélni se merek vele.-néztem rá.

-Ne aggódj, nem fog bántani.-simogatta a vállam Hermi.

-Beszélek vele és elmondom neki.-álltam fel az ágyamról.

-Mi? Mit?-kérdezte és vissza fordultam Hermihez az ajtónál.

-Az igazat.-ezzel kinyitottam az ajtót és siettem a klubhelyiségükbe.

-Lauren állj meg!-kiabált Hermione, de nem érdekelt.

Elmondom neki az igazat. Nem érdekel. Nem tudom tovább titkolni előle. Siettem a folyosókon, lépcsőkön, diákok között. Nem érdekelt. Meg kell tudnia.
Leértem a kőfalhoz, ami ki is nyílt, ahogy oda értem. Draco ott ült a kanapén és Pansyvel, Blaise és a testvéremmel beszélgetett. Draco rám nézett és egyből undorral teli fejet vágot.

-Mit akarsz?-kérdezte és megindult felém.

-Beszélni.-válaszoltam, mire nyitni akarta a száját.-Nem érdekel, hogy mit mondasz akkor is elbeszélgetünk.-mondtam határozottan.

-Most akarsz beszélni mi?-nézett rám mérgesen.

-Draco.-szólalt meg Márk.-Hallgassad meg kérlek.-mondta nyugodtan, mire Draco sóhajtott.

-Jól van.-nézett rám mérgesen.-Gyere.-indult meg a szobájuk felé.

Mentem utána, felmentünk a lépcsőn, kinyitotta a szobájuk ajtaját, beengedett és jött utánam. Becsukta az ajtót és rám nézett. Ránéztem az ajtóra, mondtam egy diasaudiot és vissza néztem Dracora.

-Miről akarsz beszélni?-kérdezte unottan, mintha csak lopnám az idejét.

-Nem tudom tovább titkolni.-néztem a szemébe, mire kérdően nézett rám.