A hegedűtanár

8.

Az előző rövidke együttlétünk után kissé kipirulva néztem a tájat miközben Gojo hosszú ujjai fel le cirógatták a combom belsejét, viszont a csendes pillanatot a telefonom csipogása zavarta meg.

-Ki írt?- kérdezte kíváncsian miközben az utat figyelte én pedig megnyitottam az üzenetet ami Anyától jött

-Anya az. Szeretné ha nálunk vacsoráznál hálája jeléül, hogy sikerült bekerülnöm az élmezőnybe.

-Hmm.- kezdett el hümmögni miközben a keze egyre feljebb csúszott, de mielőtt hozzám érhetett volna megfogtam a kezét

-Mindjárt otthon vagyunk. Majd legközelebb.- motyogtam az orrom alatt mire Gojo szemet forgatva elvette a kezét és a házunkat vette célba

-Este nem fogod ezt mondani.- morogta az orra alatt miközben bekanyarodott az utcánkba -Mikor jöjjek?

-Hétre.- mondtam elpirulva mire Gojo leparkolt a házunk előtt és az államnál fogva magához húzott, hogy megcsókolhasson

-Akkor hétre itt vagyok.- suttogta a remegő ajkaimra miközben elengedte az állam és egy tincset a fülem mögé tűrt. Halványan elmosolyodva szálltam ki a kocsiból és vettem ki a hegedűtokomat és a bőröndömet amikor meghallottam a szüleim hangját

-Édesem!- kezdett el Anya sírni miközben Gojo integetve elhajtott

-Nagyon büszkék vagyunk Rád.- mondta Apa aki kikapta a kezemből a cuccokat és bevitte azokat a házba

-Annyira ügyes vagy.-ölelt meg szorosan Anyukám miközben Mi is bementünk az otthonunkba -Minden jól ment?- kérdezte kíváncsian amikor beértünk a nappaliba

-Igen.- válaszoltam vidáman mire Anya újra megölelt

-Menj csak fel Kicsim. Vegyél egy forró fürdőt és készülj el a vacsorára. Én addig megcsinálok mindent.- mondta izgatottan mire én hálásan felvonultam a fürdőszobába ahol megengedtem a forró vizet. Amint félig megtelt a kád, ledobtam a ruháimat és beültem a habok közé ami miatt jóleső bizsergés szaladt végig a testemen hiszen már vágytam egy jó habfürdőre. Talán két óra telt el amikor úgy éreztem elég lesz mára ennyi, ezért kiszálltam a kissè meghűlt vízből és egy törölközőt magam köré csavarva vonultam be a szobámba, hogy felöltözzek. Mivel nem akartam túlöltözni az egészet ezért egy egyszerű fehér harangszoknyát és egy rózsaszín blúzt választottam amiket a fehérneműmmel együtt magamra kaptam. Amint mindent felvettem a hajamat gyorsan átfésültem és késznek nyilvánítva magam, lementem a konyhába Anyához aki nemes egyszerűséggel az étkezőbe küldött, hogy terítsek meg. Amint az utolsó kanalat is a helyére tettem, csengettek. A testemen átszaladt az idegesség és az izgatottság ahogyan végig néztem, amint Apa ajtót nyit Gojo-nak, aki mint valami isten úgy lépett be közénk a házba. A pirulásomat visszafogva próbáltam modorizálni magam, de amint a kékségeit rám emelte elöntött a zavar.

-Üljünk az asztalhoz!- jelent meg hirtelen Anya, ezzel teljesen kizökkentve engem az állapotból -Hozom is az előételt.- mondta kuncogva mire én szó nélkül a helyemhez sétáltam és leültem.

-Örülök, hogy újra találkozunk T/N.- szólalt meg mosolyogva Gojo miközben önelégült vigyorral az arcán mellettem foglalt helyet

-Én is Tanár Úr.- válaszoltam szinte dadogva mire Anya megjelent a kis rákfalatkákkal amiket előételnek szánt. Az izgatott nő Velem szemben ült le Apa mellé és máris belekezdett a monológjába

-Annyira hálásak vagyunk Gojo. Ha nem lennél T/N nem tudom, hogy hogyan került volna be. Hogyan tudnánk ezt meghálálni?

-Ohh.. nem kell.- mosolyodott el a fehérhajú miközben megéreztem a kezét a térdemen -Nekem elég ha taníthatom. Szinte éjjel nappal húzatnám Vele a hegedűt.

-Olyan kevés az ilyen tisztességes elszánt tanár.- dicsérte meg Apa miközben Gojo tenyere egyre feljebb csúszott

-Hát igen. Kevés tanár van aki szenvedéllyel okítja a diákokat.- folytatta a hülyeségeit a mellettem ülő férfi, de a mosoly azonnal lehervadt a szájáról amikor a keze a nőiességemhez ért és realizálta, hogy van rajtam fehérnemű. Megszeppenve figyeltem az arcát amikor vett egy nagy levegőt és kihúzta a kezét a szoknyám alól -Bár igazából néha muszáj a tanulót erős kézzel megfogni, hogy azért tisztában legyen azzal, hogy a jó dolgokért bizony sokat kell dolgozni. -mondta ellenkezést nem tűrően amit a szüleim szinte csillogó szemekkel hallgattak, bennem pedig a vér is megfagyott a kijelentése miatt.