A hegedűtanár

37.

Amint végeztem a fürdőszobában, egyenesen a hálóba siettem ahol magamra öltöttem a fekete A vonalú garbós ruhámat a szintén fekete harisnyámmal majd amint kész lettem gyorsan átfésültem a kiengedett hajam és a táskámmal a kezemben a bejárati ajtóhoz siettem ahol felvettem a cipőm. Amint teljesen elkészültem csippant a telefonom, miszerint Megumi a lakás előtt vár. Sietősen kaptam a kulcsokat a markomba és egy hatalmas mosollyal az arcomon, kiléptem a lakásból és siettem a lépcsőkhöz. Amint leértem a másodikról, egyenesen Megumi-hoz rohantam aki az autójának dőlve, várt rám

-Gyönyörű vagy.- jegyezte meg kedvesen miközben ellökte magát a kocsitól és kitárta a kezeit

-Neked pedig boldog születésnapot.- mondtam nevetve majd a karjai közé vetettem magam és az ajkaira tapadtam

-Köszönöm Édes.- motyogta a számra majd illedelmesen kinyitotta nekem az ajtót.

Az étteremben

Amint elfoglaltuk az asztalunkat, leadtuk a rendelésünket majd neki kezdtünk kibeszélni a mai napunkat.

-És Hanabi most hol van?- kérdezte Megumi mire sóhajtva szemet forgattam

-Elouise vigyáz rá. Viszont tegnap sikeresen megfázott.

-Az hogy sikerült?- kuncogott fel majd belekortyolt a poharába

-Tegnap kihasználta, hogy szülinapja volt. Tőlem Anyától és Nanami-tól is kikönyörögte a fagyit.

-A korához képest iszonyatosan cseles.

-Az.- nevettem fel mire feltűnt, hogy Megumi most valahogy máshogyan néz rám -Mi a baj??

-Semmi.- mosolyodott el Ő is -Csak annyira szeretem amikor a kislányodról beszélsz. És remélem majd a miénkről is így fogsz áradozni.- jegyezte meg miközben megfogta az asztalon pihenő kezemet viszont az én arcomon a vigyor valahogy nem volt őszinte hiszen egyből Gojo jutott eszembe..

Eközben

Gojo szemszöge:

Amint megkaptam a személyes cuccaimat, egyenesen a közeli taxiállomáshoz rohantam ahol azonnal beültem az első autóba majd sietősen lediktáltam a házam címét. A másfél órás úton végig kifelé bámultam majd amint megálltunk a ház előtt, kifizettem majd megköszönve a sofőrnek, kiszálltam és a bejárathoz lépkedtem viszont valami nagyon meglepett.. a házban égett a villany. Rohadt jó ha a szüleim kiadták valakinek. Hatalmasat sóhajtva vettem ki a zsebemből a kulcsot és tettem a zárba ami meglepetésemre kinyílt..

-Ki az?- hallottam meg egy női hangot amitől a hideg végig szaladt a testemen

-Drága!!- rohant felém Utahime majd egy mozdulattal a nyakamba ugrott -Hiányoztál!

-Mit.. mit keresel itt?

-A szüleid megkértek, hogy költözzek ide míg Te nem vagy itt. De mostmár itt vagy.- mondta nevetve majd elengedett és a konyhába rohant -Gyere. Főztem.

-Utahime...- kezdtem bele, de ekkor a nő elkapta a kezem és az étkezőbe kezdett el húzni

-A szüleid is mindjárt itt vannak.- mondta boldogan mire elengedett viszont nem bírtam a közelében maradni ami miatt a nappaliból nyíló ajtóhoz siettem -Hova mész?- kérdezte kissé felháborodva

-Szívok egy kis friss levegőt. Mindjárt jövök.- zártam le ennyivel majd kiléptem az udvarra. Amint a tüdőmet megtöltötte a hideg levegő egyből jobban éreztem magam, de amint megláttam, hogy az üvegháznak az ajtaja tárva nyitva, újra feszülté váltam. Amilyen gyorsan csak tudtam berohantam, de ami a szemem elé tárult teljesen lehangolt. Az összes növényem teljesen kipusztult

-Bassza meg..- csaptam a falra majd egy erős mozdulattal bevágtam az ajtót és visszamentem a házba ahol a szüleimmel találtam szembe magam.

-Gojo..- szólított meg Anya majd az Apám vette át a szót

-Beszélnünk kell.