A hegedűtanár

33.

Iszonyatos fejfájásra ébredtem miközben csukott szemhéjon keresztül is éreztem az erős fényeket amik az arcomat világítják meg viszont amint motoszkálást hallottam, hunyorogva megpróbáltam kinyitni a szemeim ami több perces pislogás után nagynehezen sikerült

-Hol vagyok?- kérdeztem alig hallhatóan a fehér öltözetben lévő nőtől miközben kábultan néztem körül

-A korházban vagy.- válaszolta kedvesen a hölgy miközben mellettem matatott -Kaptál infúziót mivel nagyon legyengült a szervezeted. Hamarosan lefolyik és haza is mehetsz.

-Értem.. köszönöm.- erőltettem magamra egy halvány mosolyt amikor eszembe jutott a baba ami miatt azonnal a hasamhoz nyúltam

-Nyugalom.- mosolyodott el a nővér a hirtelen jött aggodalmam miatt - A magzatnak nem esett baja. De majd hamarosan jön az orvos és mindent elmond. - mondta kedvesen majd magamra hagyott, de amint kiment a szobából a szüleim jöttek be

-T/N.. beszéltünk az orvossal. - kezdett bele az Édesapám -Elfogja mondani, hogy az abortusz hogyan fog zajlani.

-Ebbe nekem is van beleszólásom..- szólaltam meg erényesebben mire Anya mellém sétált és a kezemre tette a sajátját

-Kicsim.. egy gyerek hatalmas felelőség. És még Te is az vagy. Nem szeretnénk hogy elpazarold az életed ilyen hamar.

-Anya.. ez nem csak az én gyerekem.. Gojo-nak is van beleszólása..

-Ne emlegesd annak a mihasznának a nevét. Felnőtt férfi létére teherbeejtett egy kiskorút! Az ilyen jobb is ha a börtönben rohad meg.- kelt ki magából Apa mire azonnal Anyára pillantottam

-Nem szeretnénk, hogy az első unokánk ettől az embertől lenne..

-De..- kezdtem bele sírva mire Apám felemelte a kezét

-Semmi de T/N. Vagy elveteted vagy egyedül neveled fel a gyereket. Rám nem fogsz szégyent hozni.

-Gondold át..- zokogta Anya miközben az én könnyeim elfogytak. Ha képesek így hozzám állni akkor legyen. Tisztában vagyok azzal, hogy iszonyatosan nehéz és talán felelőtlen dolog is megtartani egy gyermeket ilyen idősen, de nem fogok lemondani róla főleg úgy, hogy nekem már csak ennyi maradt Gojo-ból. Amint ez a gondolat végig futott a fejemben a szüleimre pillantottam és egy gyors mozdulattal letöröltem az arcomról a kósza könnyeim

-Megtartom. Legyen bármi is. Szeretem Gojo-t és nem fogok lemondani a gyerekünkről.- jelentettem ki határozottan mire kinyílt az ajtó és az orvos lépett be

-Legyen így T/N. De így Nekem nincs itt dolgom. Remélem megkaptad amit akartál Kislányom.- válaszolta Apám majd megragadva Anyám kezét kirángatta a szobából

-Akkor így gondolom felesleges elmagyaráznom a procedúrát.- szólalt meg az orvos mire aprót bólintottam -Viszont ha nem rendeződik a helyzet otthon a döntésed pedig végleges..- folytatta kedvesen miközben a fehér köpenyének a zsebéből kivett egy fehér névjegykártyát -Ez egy otthon ahol fiatal édesanyákat fogadnak. Ott segíteni fognak amiben kell.

-Köszönöm..- erőltettem magamra egy halvány mosolyt miközben elvettem tőle a kártyát

-Pihenj még egy kicsit.- viszonozta a mosolyt majd aprót bólintva magamra hagyott Ő is. Na most tényleg mihez fogok kezdeni..