A hegedűtanár

22.

A nappalinkban ültem egy könyv társaságában amikor megcsörrent a telefonom.

-Igen Anya?- szóltam bele szemet forgatva amit hála az égnek nem látott -Tényleg? Jó. Igen, addigra visszaérek. Köszi Anyu.- tettem le gyorsan a telefont miközben hatalmas mosoly terült el az arcomon. Amilyen gyorsan csak lehetett letettem a könyvet az asztalra és a szobámba rohantam ahol sietősen rendbe szedtem magam és a kezembe kapva a hegedűtokomat ,futottam a bejárati ajtónkhoz amikor Nanami ugrott elém.

-Hova hova?- kérdezte csípőre tett kezekkel, de a mosoly így se hervadt le a képemről. Nem törődve Vele zártam be magam után az ajtót és csak utána néztem a magas férfira

-A tanáromhoz. Magán órákat ad szóval ha lehet elvinnél?- néztem rá hatalmasokat pislogva mire szemet forgatva elvette a hegedűmet és az autójához lépkedtünk. Amint mind a ketten a járműben ültünk, gyorsan lediktáltam a címet és már indultunk is. Tisztában voltam a ténnyel, hogy Gojo miatt vagyok ilyen helyzetben, de most leginkább az Ő közelségére volt szükségem amit senki más nem tudott pótolni.

-Miért kell ehhez tanár?- szólalt meg Nanami hosszadalmas percek után, ezzel kirángatva a gondolataimból

-Mert kell. Ha nyelvvizsgára készülsz minek mész nyelvtanárhoz?- kérdeztem vissza mire elmosolyodott

-Igazad van.- értett egyet miközben lassítani kezdett -Melyik ház?

-Az ott.- mutattam a hatalmas fehér házra aminek a feljáróján Gojo autója parkolt. Nanami aprót bólintva leállt a másik kocsi mellett utána pedig segített kivenni a hegedűmet hátulról és megegyező léptekkel az ajtóhoz mentünk. Amint becsengettem Gojo hatalmas mosollyal az arcán nyitott ajtót miközben félszemmel végig mért

-Örülök Nektek, de T/N hol a kotta?- kérdezte megjátszva magát mire a mosoly azonnal eltűnt az arcomról

-Öhm.. otthon..

-Anélkül nem tudjuk begyakorolni..- rázta meg a fejét csalódottan -Ha visszamész akkor már felesleges lesz visszajönni hozzám mivel Édesanyád másfél órára engedett el.. esetleg..- ekkor Nanami felé fordult -Nem lenne megoldható, hogy míg elkezdjük a régi darabokat átvenni addig elszaladnál érte? Mert csak az az egy példány van.. -kérte meg a szőke férfit aki azonnal rám kapta a tekintetét. Kissé vonakodva, de rábólintott

-Hol az a hülye kotta?- kérdezte unott arccal miközben kinyújtotta a kezét a kulcsért

-A nappaliban a kisasztalon.- hadartam el gyorsan miközben átadtam a kulcsot -Nanami.. nagyon szépen köszönöm.- mondtam hálásan mire elmosolyodva a kezembe adta a hegedűmet és a kocsijához sietett. Amint beült, én és Gojo bementünk a házba. A hangszertartómat azonnal a szokásos helyére tettem amikor hirtelen Gojo a kezemnél fogva magához rántott és szembe állított magával

-Milyen eszes.- jegyeztem meg nevetve mire a férfi egy mozdulattal a csípőjére kapott és az ajkaimnak esett

-Nincs sok időnk.- morogta a párnácskáimra miközben a kezei között tartva, leült velem a kanapéra.