Különleges fegyver - Taekook (Befejezett)

27.rész

Taehyung szemszöge:

Amit Jk tett kicsit felidegesített. Kicsit az elején úgy kezelt mintha egy eszköz lennék akinek bármikor letolhatja a farkát a szájában. Na meg apukám és a kicsik is közel voltak a szobához. Mi van ha hallottak mindent? Aztán még a verekedés is átment miatta szexbe. A bilincs a legelején még izgatott is, de mikor már sehogy nem bírtam szerelmemhez érni roppantúl idegesített. Reggel jóval korábban keltem. A füleim nagyon ki vannak éleződve a kicsik hangjára.  Szóval siettem hozzájuk és meg is etettem őket, majd a pelusukat is kicseréltem. Mikor apu is felébredt átvette a kicsiket és az unokáival játszott amíg neki álltam a reggelinek. Mikor kész lettem vele meg is terítettem majd kezembe vettem a gyerekeket.
-Keltsük fel apátokat. -mondom és a szobába érve fektetem rá a gyerekeket kik azonnal elkezdenek rajta mászkálni. Soobin (fahéj) az arcát piszkálja és próbálja leszedni az orrát, Beomgyu (csoki) a lábára mászik és Woojin a kis drága vattacukor illatúm pedig a mellkasát csapkodja apjának. Nagyon kis édes látvány. Alig bírom ki nevetés nélkül ahogy a három kis alfa ébreszti az apjukat.

-Na mi történik? - Ásít egyet, majd ahogy meglátja a gyerekeket, mosolyogni kezd.

-Csak ébresztünk. -rántok vállat.

-Vagy esetleg nem valami más miatt ébresztettél? - Húzza perverz mosolyra az ajkait.

-Na persze. Még haragszom a tegnapi miatt. Amúgy meg kész a reggeli, a kicsik már reggeliztek.

-Más miatt is fogsz haragudni ch. - Kacsint egyet, majd kiszáll az ágyból és bemegy a fürdőszobába.

-Na gyertek apátok mindjárt jön reggelizni. -veszem fel őket és vissza viszem a nappaliba ahol apu már rögtön el is kezd velük játszani. Már megette az adagját.

Nem sokkal később mikor már én is megreggeliztem szerelmem is letér közénk felöltözve. -Tessék, edd meg mind. -teszem le a teli tányért.

-Mást is megennék. - Suttogja halkan

-Tudom jól, de talán otthon lehet róla szó. Amúgy mit szólnál ha vissza költöznénk a szigetről? Nem akarom, hogy a gyerekek egy szigeten nőjjenek fel. Azt akarom, hogy normális életük legyen.

-Rendben, szerintem is legyen normális életük. No meg, aztán ha majd haza hoznak egy omegát, nem éppen a szigetre kéne. - Gondolkozik el, majd tovább eszik.

-Nem hoznak haza senkit. Még kicsik és azok is maradnak. Igaz Woojin? -kapom fel kezembe kis fiamat. -Sosem nősz fel, mindig apu kicsikéje maradsz. -kezdem el arcát puszilgatni, mire elkezd nevetgélni.

-Én már a tini korukra értettem. - Mondja, majd feláll az asztaltól és elkezd öltözni.

-Nem fognak felnőni. Amúgy meg hova készülsz? -nézek rá furcsán. Hova akar menni?

-Titok. - Mondja és egy puszit nyom a számra.

-Na, ne csináld. Tudod, hogy utálom ha titkolózol. -adom át Woojint és Soobint na meg Beomgyut kapom fel akik mind apjukra néznek nagy szemekkel.

-De ez most tényleg meglepetés. - Mondja majd elindul ki az ajtón.
-Apuka, vigyázzon a feleségemre. - Kiáltja.

-Woojint ne vidd el. -kiáltok vissza nevetve mire fejéhez kapva hozza is vissza. -Vigyázz magadra. -puszilok arcára.

-Sziasztok szerelmeim. - Mondja, majd útjára indul.

Jungkook szemszögéből:

Utamra indultam, egyenesen a szigetre, ahol Namjoont és Jint felszedtem.
Jin pocakja már egészen nagyra nőtt, körülbelül 2 hónap lehetett vissza.
-Na és mi lesz a neve? - Kérdezem, továbbra is figyelve az utat. Úti célunk egészen Jinhae-ba vezetett.
-Dongin. - Mosolygott Jin.
-Oh szóval még egy fiú! Vajon mikor és melyikünknek lesz párja? - Morfondiroztam magamban.

Percekkel később, meg szólalt a telefonom. Taehyung neve volt a kijelzőn.

-Szia merre vagy? Minden rendben? Mikor jössz? -hallom meg aggódó hangját.

-Szia szívem. Igen minden rendben. Nemsokára megyek. Csak nem azért hívtál mert hiányzom? Vagy esetleg a farkam hiányzik? - Kérdezem huncutan.

-Te hiányzol, és a kicsiknek is. Már sírnak érted és nem tudjuk megnyugtatni se őket. -hallom meg a háttérben a gyerekek sírását.

-Hamarosan megyek. - Mondom majd lerakom a készüléket.

Amint megérkeztünk a helyre ahova készültünk, megvettük az előre megbeszélt házat, ami gyönyörűen rá lát a folyóra és a cseresznyefavirágokra.

Még beugortam egy boltba, ahol vettem egy újonnan szerzett fegyvert és rágravíroztattam azt, hogy "különleges omegámnak"
Vettem mellé egy nagy doboz csokoládét, egy doboz óvszert, ha már mindig sír a szája. Vettem egy kis szerelmi masszázs olajat, és a gyerekeknek egy-egy plüssfigurát.

Aztán "haza" indultunk. Csöngettem. Mögöttem álltak Jinék is. Kinyílt az ajtó, és Taehyung elkerekedett szemekkel nézett ránk.

-Hát ti? Jó látni titeket gyertek be. Szívem te pedig segíts, apuval már szét megy a fejünk. -engedett be minket.

-Várj kedvesem. - Mondom és kihúzom őt a házból.
Gyönyörű szemei az enyémet fürkészik, elmerülve szívem érzéseiben.

-Boldog 2 évet szerelmem. - Suttogom és egy dobozt nyújtok felé, majd még mielőtt elvenné, romantikus csókba forrunk össze. Annyira szeretem őt..!

-Nagyon szeretlek, és ne haragudj teljesen kiment a fejemből. Alig hiszem el, hogy két éve volt. -bújtatta arcát a nyakamba.

-Örökké együtt leszünk. - Suttogom.
-Van még egy jó hírem.

-Mikor azt hiszem nem tudod tovább fokozni a dolgokat, te újra megteszed. Na de mond mi lenne az? -vizslat kíváncsiságtól csillogó íriszeivel.

-Elköltözünk Jinhae-ba. Normális életet kezdünk együtt! - Mosolygok, majd ölelésbe vonom.

Még ha rossz előérzetem is van, tudom hogy jobb lesz minden ott.

Sziasztok!
Meghoztuk a folytatást.