Különleges fegyver - Taekook (Befejezett)

15.rész

Jungkook szemszögéből:

Az ajtó felé kaptam a tekintetemet, ahogy hallójáratomat éles hang sértette fel. Olyan volt mint aki elesett volna. Taehyungra néztem aki kicsit ijedten állt mellettem, majd karomra is fogott. Illata a félelemről árulkodott.
-Baba ne félj, nem engedem, hogy bármi történjen. Mondanám, hogy maradj itt, még megnézem, de féltelek. Szóval szorosan maradj a nyomomba. -Suttogtam, majd elhasználódott oxigénemet kieresztettem. Az omega újra rám nézett majd megszólalt. Hangja remegett.
-Mi történhetett? Ugye nem lesz baj? -Kérdezte. Nemlegesen megráztam a fejemet, majd gyönyörű tincsei közé simítottam. Bár fogalmam se volt, hogy mi lehet a baj, mégis ideges voltam.

Ahogy kiértünk az udvarra, összeráncoltam a szemöldökömet, amikor pontosan átjött az információ, hogy mi is történt. Jin és Namjoon két hintába ült ami teljesen le volt szakadva. Kapkodták a szemüket majd kérően néztek ránk. Taehyung, ahogy meglátta, jó ízűen felnevetett.
-Ti meg mi a fészkes fenét csináltatok szerencsétlen hintával? -kezdett enyhülni a nevetése.

Fejbe csaptam magamat, majd én is egy kuncogást hallattam. Oda sétáltam hozzájuk, majd nagy nehezen, egy fél órába bele tellett, mire kiszedtem őket. Hálásan megköszönték, de én csak közöltem velük, hogy nem szép elrontani a játékokat, amik gyerekeknek vannak tervezve, nem pedig ló méretű felnőtteknek. Taehyung csak jókat kacarászott rajtunk, amit megelégeltem és visszainvitáltam a házba.
-Baba ugye tudod, hogy ma van valentín nap -Suttogom a fülébe, mire felszólal.
-Igen tudom egy okból ezért is jöttünk ide.De te se felejtsd el, hogy most edzeni indultunk.- Válaszol, mire perverz mosolyra görbülnek ajkaim, majd szoros ölelésbe invitálom, amit viszonoz. Csak arra nem számít, hogy benyúlok a nadrágjába. Megugrik, majd belém is kapaszkodik. Kezem egy kisebbet csattan fenekén, mire kérdően rám szól.
-Megvesztél? Nem egyedül vagyunk és eleve is edzeni indultunk Kook. -nézett rám szúrósan.
-Már megmondtam, hogy terhesen nem edzhetsz, maximum a torna ami szóba jöhet- Húztam fel sértődötten az arcomat, majd ujjaimmal megnyomkodtam bejáratát.
-Amúgy meg miért nem velem tornázol? -Néztem rá kiskutya szemekkel, mire enyhült a tekintete.

Taehyung szemszögéből:

Komolyan mondom már nem csak arcra olyan mint egy nyúl de már a viselkedése is olyan mint egy nyúl tavasszal.
-Akkor tornázunk, de kizárt, hogy ketten. Vagy inkább elmegyek Nammal tornázni te meg addig veszel egy hideg zuhanyt. -néztem rá ártatlanul.
-Jó tedd amit akarsz! -Mondta sértődötten, majd elviharzott a konyhába.
-Nam tegyétek rendbe a hintát utána meg megyünk tornázni csak van egy kis elintézni valóm. -erre csak bólintott egyet és Kook után indultam.
-Neked meg mi a bajod? -néztem rá keresztbe tett kezekkel.
-Semmi. -Válaszolta tömören, majd elcsoszogott, de én a kezére fogtam.

-Tudod ki hiszi el. Most miért nem mondod el? Ennyire eleged van belőlem, mert ha igen akkor inkább békén hagylak. -mondtam kicsit idegesen ugyanis ma már szinte másodjára veszekszünk.

-Ha ennyire tudni akarod. Kívánlak. Kibaszottul. Eddig is vonzó voltál, de most terhesen még jobban. Tessék nézd csak meg. Most is áll a farkam. Plusz féltékeny vagyok. Csak Nam Nam és Nam. Én vagyok az alfád. Neked azt kéne csinálni amit én mondok. Velem kéne tornáznod ha már ennyire szeretnél. De mindegy is -Suttogta el a végét.

-Ne haragudj. Csak nekem mindig Nam volt. Senkivel sem beszéltem szinte soha maximum akkor ha beszólt egy alfa. De hirtelen változott meg minden és te is hirtelen léptél be az életembe. Sokszor most is nehezen hiszem el, hogy pont én kellek neked. -mondtam lehajtott fejjel ugyanis emlékszem hányszor volt előző sulimban, hogy Nam sokszor megvédett a többiektől.

-Te se haragudj rám, hogy így felkaptam a vizet, csak nagyon érzékeny vagyok erre. Talán ezek a csalfa alfa ösztönök. Pedig hidd el te kellesz nekem, és már az enyém is vagy baba. Szóval ilyeneken ne is gondolkozz. Én csak téged szeretlek. Amúgy is nézd meg, hogy mit művelsz velem mindig -Mutatott le nemes részéhez, ami már igen jó látszódott, hogy nincs nyugalmi állapotba.

-Gyorsan leápollak aztán viszont menjünk edzeni jó? -néztem rá vörös fejjel, mert azért na ez még egy kicsit kellemetlen kimondva.
-Khm tornázni szerelmem,nem edzeni. -Suttogta ajkamra, majd közelebb húzott magához. Miért van olyan érzésem, hogy ebből az lesz, hogy ő fog engem kényeztetni és nem én őt? Ráadásul megint átrakhatom az edzést másnapra?

Sziasztok!
Meghoztuk a folytatást, egy kicsit igen későn aminek a lustaság az oka, meg az is, hogy mindketten írunk más sztorit is. Reméljük tetszett most ez is. Mindenkinek szép Taekookos éjszakát!