Különleges fegyver - Taekook (Befejezett)

12.rész

Jungkook szemszögéből:

Szemeimet nyitogatni kezdtem, majd szaglószervemmel mélyet szívtam bele a lágy napsütötte reggelbe. De e illat mellett 4 másik csodálatos aroma jelent meg. Elmosolyodtam majd Taehyung fejére simítottam, aki békésen szunyókált. Egy aprócska csókot nyomtam orcájára, majd arrébb másztam.
Déli tájamat csak alsónadrág fedte, hol tökéletesen kirajzolódott merev tagom. Hát igen, Taehyung mellett állandóan felizgulok. Nem is vártam mást, túl kívánni váló. El akartam indulni hogy kiverjem, de ekkor éreztem, hogy két szoros kar ölel át.

-Jó reggelt! -mondta és arcát izmos mellkasomba fúrta.
-Jó reggelt babám. Hogy érzed magad? -Kérdeztem perverzen mire mellkasomra csapott. Kuncogtam egyet, majd kerek fenekébe markoltam.
-Vigyázz mit csinálsz, mert vissza kapod a kétszeresét. -morogta és felült törökülésbe nyújtózkodni.
-Tegnap még a farkamért epedeztél, esetleg ma is használhatod - Kacsintottam, majd felállva mellőle, magamra kaptam egy melegítő szettet.
-Ha így játszunk hát legyen. Egyszer csúnyán vissza fogod kapni. -morogta és elindult lezuhanyozni. Pár perc múlva felöltözve lépett ki.
-Bébi ugye tudod, hogy csak vicceltem, ezért nem kell haragudnod, amúgy nagyon csinos vagy! -Mosolyogtam majd egy cuppanós puszit nyomtam ajkára.
-Nem haragszom. Nem szokásom. -mondta és elindult a konyhába. -Kérsz rántottát? -kukucskált ki a konyha ajtajából amin muszáj volt mosolyognom, mivel nagyon aranyosan nézett ki.

-Igen kérek szépen, és mellé valami édességet is, hmm például téged! -Bókoltam neki, tejbetök vigyorommal.

Erre viszont csak hozzám vágott egy fakanalat, és ráadásul persze, hogy most jelennek meg Jinnék is. Mennyire tipikus.

-Már szétszeditek a berendezést? -Nevet fel Jin, mire megforgatom a szememet majd kajánul elvigyorodom.
-Hallottam ám nektek is volt éjszakátok, de Jin kérlek máskor halkabban nyögdécselj, mert az egész ház tőled zengett, alig hallottam a drága omegámat -Játszottam sértettet,mire Nam felszólalt.
-Alig hallottad Taet?! Állandóan ezt mondogatta, ahh Jungkook hagyd abba, gyorsabban mélyebben meg ehhez hasonlók. -Mondta mire csak perverzen elmosolyodtam és az omegámra néztem.

Szúrósan nézett barátjára szinte szikrákat szórt a szemével. Ekkor olyas valami történt amire senki sem számított. Nekiugrott Namjoonnak és elkezdtek harcolni. Földhöz vágta és kiment a házból az én omegám. Jin csak nagy szemekkel pislogott, hol az ajtóra ami nemrég becsapódott, hol meg a földön fekvő párjára.

Az omega után mentem, de ami ott abban a szekundumban fogadott. Ledöbbentem. Taehyungot valaki magához szorította és egy pisztolyt tartott a fejéhez.

-Maradj ott ahol vagy és nem esik bántódása. Csak vissza viszem a főnök fiát. -amint kimondta Tae szeme bekönnyesedett és kerülte a tekintetem. Mégis mi folyik itt?

-Tudod mikor engedném meg, hogy elvidd az omegámat. Ő az enyém. Fiam kérlek most! -Kiabáltam mire a támadót eltaszított Tae, de most olyannyira, hogy egy fának repült és a szíve belefúródott egy faágba. Egyből szerelmemhez siettem aki próbált ébren maradni, de nehezen ment neki. Vállamra kaptam, majd egy csókot hintettem ajkára.

Alig bírta el magát így gyorsan bevittem ,lefektettem az ágyra majd hívtam az egyik haverom aki eltüntette a hullát.

-Jól vagy Tae? -Kérdeztem majd megsimítottam homlokát.

Nem válaszolt csak befordult a falhoz és a takarót a feje búbjáig húzta. Most mi lehet vele? Remélem nem a sokk miatt ilyen.

-Taehyungie, sajnálok mindent -Suttogtam majd szorosan átöleltem, még szipogtam is, hogy érezze hogy én mindig mellette leszek.