A Karasunoval [BEFEJEZETT]

bemutatkozás

A nevem Sugawara Emma. 155 cm magas, ezüstös haj (pont mint a bátyámnak), és kék szemek, nagyábból így néznék ki szóval semmi különleges.

Amikor a bátyám elsőéves volt csatlakozott a röplabda klubhoz. Én gyakran jöttem megnézni, imádom nézni ahogy játszanak, meg persze elég antiszoc vagyok szóval nincs sok barátom. A legjobb barátom nem sokkal az előtt váltott sulit hogy Koshi elkezdte az első évét, így ebben az időben gyakran lógtam a nyakán szegénynek.

Mivel a szüleink gyakran elutaztak a munkájuk miatt többnyire csak ketten voltunk de ha valami baj volt röktön haza jöttek. Én és a bátyám is tudtunk főzni így a szüleink nyugott szívvel hagytak minket kettesben.

Amikor először mentem a röpi klubba igazából csak azért mentem mert az én drága bátyám otthon hagyta az ebédjét. Mivel tudtam hogy aznap van reggeli edzésük, nekünk meg nem volt suli (az egész iskola kirándult de én nem akartam menni) ezért utánna tudtam vinni.

Kicsit félve nyitottam be mivel még sose láttam a csapatot nem nagyon tudtam hogy mire számítsak. Először csak bekukucskáltam. Éppen a bátyám adott fel valakinek, miután a másik személy elütötte a labdát Koshi észre is vett.
-Emma- kiáltotta mire mindenki ide néz- mit csinálsz itt? Azt hittem még alszol.
Kicsit bentebb mentem és elővettem az ételt.
-otthon hagytad az ébéded.-nyújtottam neki a dobozt.
-köszönöm észre se vettem- elvette és letette a padra- gyere be mutatlak a barátaimnak.
Ekkor ismertem meg Daichit, Ashait és Kiykot.

Azóta folyamatosan megyek megnézni a délutáni edzéseket. Jővőre is megismertem az új játékosokat de voltak akik ott hagyták a klubot Ukai edző kemény edzései miatt. Tanakával és Nisinoyával rögtön jóba lettem, ők a legjobb barátaim. Mindketten istennőnek hívnak ahogy Tanaka Koyokot is, és bár Noya-senpai nem tud róla én többet érzek iránta egyszerű barátságnál.

Most hogy én is a Karasunoba járok jelentkezhetek menedzsernek, már alig várom hogy hivatalosan is csapattag legyek.