A Karasunoval [BEFEJEZETT]

össze jöttek

A gondolatmenetemet egy kopogás szakítja félbe.
-igen?
-úgy hallottam hogy haza jöttél, be jöhetek?-hallom kintről a bátyám kedves hangját.
-gyere-hívom be.
-hogy-hogy csak most értél haza? Nem Noya szólt?
-ja de, vele voltam, szóltam volna de lerült a telefonom.
-és történt valami?- faggat tovább.
-hogy érted?- egy kicsit megijesztett a előző kérdése olyan volt mintha tudott volna az automatáknál történtekről.
-hogy érteném?- nevetett- elmondta már hogy mit érez irántad? Vagy te elmondtad?
-dehogy- ellenkeztem bár nem lenne rossz ha ez történt volna.
-Ez egy új póló? Még sose láttam rajtad- remélem nem jönn rá hogy ez Noya pólója.
-Hát nem rég kaptam és még csak most volt rajtam előszőr- villantok egy ártatlan mosolyt, végülis nem hazudtam.

Ő vissza indult a szobájába én pedig fel raktam a telefonom töltőre majd le mentem csinálni magamnak valamit enni. Mint mindig most is fél órát álltam a hűtő előtt majd csináltam egy szendvicset. Őntőttem volna üdìtőt de elfogyott a gyümölcs lé.
-Lemegyek a boltba, neked kell valami?- kiáltottam
-Nem, de siess haza- kiált vissza.
-oké
Gyakran beszélgetünk így, egyszerűen imádhatnak a szomszédok.

Út közben zenét hallgattam volna de eszembe jutott hogy még mindig nem töltöttem fel a telóm ezért csak csendben sétáltam. A boltban épp a gyülölcslék között válogattam amikor meglátok egy ismerős narancs sárga kobakot.

-Hinata- indulok el felé integetve.
-Szia Emma- integet vissza, most a szokásosnál is boldogabbnak látszik.
-Csak nem történt valami? Olyan boldolgnak tűnsz.-ahogy ezt kimondtam az egyik sor mögül elő jött Kageyama és átölelte a narancsot.
-Szia Emma- köszönt a magasabb fiú is.
-Szia Kageyama, szóval elmondta- címeztem szavaimat újból a kissebbnek aki vörös fejjel bólintott.
-örülök nektek- mosolygok rájuk- később remélem mindent elmondotok, még aranyosabbak vagytok együtt mint azt képzeltem.
Erre mindkettő egy kicsit elvörösödött.  Még egy kicsit beszélgettünk aztán elköszöntünk egymástól én meg vissza mentem egy baracklé ért.

Haza fele azon gondolkoztam, hogy én vajon össze jövök e valaha Noyával. Annyira elbambultam hogy észre se vettem és már otthon voltam. Öntöttem magamnak inni és neki áltam megenni a korábban készített szendviccsem.

Feljöttem a szobámba leckét írni ami viszonylag hamar meg volt. Leültem mobilozni amikor megláttam hogy az egyik osztály társam írt.
MESSENGER:
Yachi: Szia Emma

Én: hali Yachi, miújság?

Yachi: nem maradt nálad az angol könyvem? Sehol se találom.

Én: egy pillanat és megnézem

Én: itt van, ne haragudj úgy látszik véletlen eltettem, holnap gyere le reggeli edzésre ott oda adom

Yachi: oke

Mivel nem nagyon tudtam csinálni semmit elmentem fürdeni és feküdtem le aludni.