Hazugságok között -saiouma-

9.Válasz

Meg van az az érzés mikor már egy hónapja van egy kapcsolatod amiben jól érzed magad, aztán meg választanod kell a barátod és egy fontos ember között? Nincsen? Hát ne is akard, de azt még mindig nem értem még is, hogyan közöttünk ki a folyosón mert a tanár ki zavart minket!? Na inkább kezdjük az elejétől.
-Pár órával ezelőtt-
Már több mint egy hónapja járok Kokichivel és hát ez az egy hónap elég érdekes volt, de nem a rossz értelemben. De amióta Kaedevél voltunk fagyizni azóta is ott van az a rossz érzés. Kokichi nem tud semmiről csak annyit tud, hogy fagyiztunk de nem is fog többet tudni. Nem akarom megbántani. Na de nincs idő most gondolkodni mert suliba kéne menni. Mostanában mindig Kokichivel megyek a suliba mert hát neki a mi házunk amúgy is udba esik ezért együtt megyünk. Kaito eleinte sokszor meg említette, hogy átfog verni meg, hogy ne pazaroljam ilyenre az időmet.
-Hé Shumai, ha lány lennék máshogy viselkednél velem?
-Mi? Ezt még is, hogy érted?
-Mondjuk megfognád a kezem az utcán meg amit mások csinálnak.
-Ebben tényleg máshogy viselkednék veled mert az embereknek nem igazán tetszene ha két fiú kézen fogva járna, bár te így is lányosan nézel ki.Azt akarod, hogy még fogjam a kezed?
-Igen, vagy is nem most mert már itt vagyunk a sulinál.
Mondta majd be mentünk a terembe. Már megszoktam, hogy furán néznek ránk. Bár lehet, hogy fura engem Kokichivel látni pláne, hogy Rantaro véletlenül elmondta, hogy Kokichi meleg. Ami miatt Kokichi kicsit se úgy nézett Rantarora mint aki itt helyben megfolytaná. De ami megtörtént az megtörtént.
-Shuichi.
Jött oda hozzám mosolyogva Kaede. Mostanában egyre jobban próbálkozik közelebb kerülni hozzám.
-Szia Kaede. Szeretnél valamit?
Néztem rá egy kisebb mosollyal.
-Na mi az Shuichi csajozol? De majd ne itt dugjatok!
Mondta Miu nevetve.
-Nem én nem!
-Shuichi!
Szólt meg egy kicsit hangosabban és rám nézett.
-K-kedvelek...kérlek járj velem!
Majd hirtelen csönd lett a teremben.
-Aww ez aranyos, de van egy bökkenő.
Mondta Kokichi mosolyogva.
-Fogd be na akarj mindent elronati.
Mondta Kaito.
-Én nem akarok semmit se elrontani kettőjük között, mert hát ami nincs azt nem lehet.
-Öhm Kaede.... Kedvelek de csak mint barátot, de ezt már egyszer elmondtam, bocsi...
Hajtottam le a fejem.
-Shuichi, de hát tökre össze illenétek ne mond, hogy Kokichi valami hülyeséget mondodt?
Mondta Kaito.
-Nem! Ő nem nincsnált semmi rosszat, csak...én kedvelek már valakit.
-oh már mindent értek.
Mondta Kaede.
-Belebuzultál Kokichibe? Szóval ezért jöttök mindig ketten? Azt hittem, hogy te ennél jobb vagy és, hogy normális.
-Kaede én..
Segítség kérően néztem rá mert még nem akartam, hogy mindenki megtudja.
-Bajod van hercegnő?Meg mi nem járunk de nem is gondoltam volna, hogy a kis élet vidám Kaedécske homofób. Hol van ilyenkor az a nagy szereteted~
Nézett rá szomorúan de a gúny tisztán kivehető volt a hangjábol.
-Nyugodjatok le Atua azt mondja ennek nem lessz jó vége.
Mondta Angie.
-Le szarom most Atuát.
Mondta Kokichi.
-Igaza van mindjárt bejön a tanár.
-Szarom le a tanárt.
Mondta Kokichi.
-Oh hogy te mindet leszarsz, nem is értem Shuichi, hogy lehet olyan hülye, hogy barátkozik veled. Már idáig vagyok veled Kokichi, idegesítő vagy állandóan csak hazudsz és másokat bántasz. Én mindig is próbáltam veled kedves lenni és megértő de te ezt se veszed figyelembe. Meg se érdemled Shuichit, bár ő is eléggé idióta, hogy olyannak mint te tud barâtkozni.
Éppen, hogy csak befejezte a mondandóját egyből az arcába repült egy szivacs. A gazdája aki dobta az logikusan Kokichi volt.
-Rólam úgy beszélsz ahogy csak akarsz de Shuichirol már nem.
-Kaede kérlek nyugodj le.
Ment óda hozzá Rantaro.
-Te is egy akkora nagy balfasz vagy, hogy be dölsz a hazugságainak Rantaro.
Mondta Kaede.
-Na jó leszarom, hogy lány vagy de esküszöm, hogy megütlek.
Húztam egy kicsit visszább Kokichit.
-Itt még is mi történik?!
Jött be a tanár és egyből mindenki le ült kivéve mi hárman mert én Kokichit próbáltam vissza fogni miközben Kaedevél egymással veszekedtek.
-Elegem van ti hárman kifelé és vissza se gyertek menjetek haza bánom is én úgy is péntek van de kusoljatok már.
Majd ki mentünk. Egy ideig a folyosón álltunk.
-Lenyugodtatok már?
Néztem rájuk de mind a ketten csak duzogtak. Majd újra csönd lett.
-Válasz. Én vagy ő!
Mondta Kaede.
-Igaza van én vagy ez a ribi?
-Nagyon bunkó vagy Kokichi, még, hogy nem jârtok ne próbáljátok hazudni.
-Na és mi van ha járunk?
-Nem mi..
-Shumai most pofa be! Na ide figyelj te kis apuci szeme fénye, nem érdekel mit mondasz és mit akarsz de lásd be, hogy Shumai nem lessz a tiéd. Úgy, hogy szálj le róla..
-Fogjátok már be!
Majd hirtelen mind a ketten csöndben is maradtak.
-I-igen járnk, de nen választhatok kettőtök között. Ti mind a ketten fontosak vagytok a számomra.
-Miért? Mi van Kokichiban ami bennem nincs meg?
Nézett rám könnyes szemekel.
-Kaede...
Majd megöleltem. Majd ránéztem.
-Nem akarok választani közületek te egy nagyon fontos barátom vagy Kokichit meg szeretem. Sajnálom.
-Nem én sajnálom... Megint csúnya dolgokat mondtam. És a feszültségemet megint Kokichin éltem ki. Tényleg sajnálom amit mondtam és félre értés ne essék nem vagyok homofób csak nem tudtam hirtelen, hogy reagáljam le.
-Semmi baj... Én se mondtam túl szép dolgokat.
Mondta Kokichi is. Majd csönd lett. Majd ki mentünk az udvara és le ültünk.
-És most?
Szólat meg Kaede.
-Menjünk haza.
Mondta Kokichi.
-He? Mi?
-Jol hallottad a tanár is mondta, hogy menjünk inkább haza.
-Hát öhm...jó.
-Menjünk Shumaihoz.
Pattant fel és indult is el mi meg gyorsan utána siettünk és elmentünk hozzánk. De még jó, hogy anya nem volt ott mert későig dolgozik.
-Shumai mama éhes vagyok!
Nézett rám nagy, szemekkel.
-Szolgáld ki magad nem egyszer voltál már itt, tudod mi hol van.
-Gonosz.
Mondta majd be ment a konyhába.
Majd Kaedével le ültünk és be kapcsoltunk valami filmet, Kokichi meg hozott pockont. Majd ránk nézett és kettönk közé furakodot. Kaedével egymásra néztünk és elmosolyodtunk. Majd elkezdtük nézni a filmet. Aztán egy pár óra múlva elment, mi meg ketten maradtunk.
-Ha már ketten vagyunk akkor csinálhatnánk valamit~
Nézett rám mosolyogva.
-M-még is mire gondolsz?
Néztem rá vörös fejjel.
-Szerinted mire?
Nézett még mindig mosolyogva. Mi fog még történni egy nap alatt de most komolyan?