Hazugságok között -saiouma-

2.fagylalt

-Shuichi.
Mondtam halkan.
-Ez remek! Meg van az új shipem~
Mosolygott.
-Komolyan te csak erre tudsz gondolni?
Néztem rá egy kisebb mosollyal.
-Ti mit csináltok? Ne itt tervezétek meg, hogy este hol basztok!
Szólalt meg Miu.
-Fog be te rondaság!
Mondtam majd bementünk a terembe.
-Hé Kokichi, Ranatro!
Jött óda hozzánk Kaede.
-Mi az?
Néztem rá kedvtelenül.
-Arra gondoltam, hogy ma négyen elmehetnénk fagyizni mi hárman és még Shuichi is csatlakozik hozzánk.
-Megyek!
Vágtam rá egyből, halkan hallottam is, hogy Ranatro a hátam mögött kuncog de nem érdekelt.
-Akkor már én is megyek.
Mondta Rantaro és mellém lépett.
-Oké akkor ez lebeszélve, suli után akkor találkozunk.
Mondta majd mosolyogva elment.
-Ilyenkor olyan aranyos.
Mosolyog Rantaro.
-Ki? Kaede? Ő aranyos?
-Attol még hogy te nem szereted attól még én kedvelem, gyerek kori barátok vagyunk.
-Mhm, csak gyerek kori barátok.
Néztem rá selytelmesen, mire enyhén elpirult.
-De add fel logikus, hogy oda van Shuichi-ért csak nézz rájuk. Felfordul a gyomrom ha tovább kell a nyalizását halgatnom.
-Féltékeny vagy.
-A faszom a féltékeny!
Néztem rá szúrós szemmekel
-Hát az id lehet ha róla van szó~
Mondta egy pervez mosolyal.
-Utálok..
-Tudom, hogy szeretsz ne tagad én vagyok a legjobb barátod.
Mondta mosolyogva.Bár Kaede helyében lennénk ilyenkor.. Fasza vagy Kokichi rábuzulsz az egyik osztály társadra aki nagy eséllyel hetero. Jobbat nem is választhattam volna. De azért várom a délutánt~ Majd egy fantasztikus ötletem támadt.
-Drága barátom van egy korszak alkotó ötletem! Próbáld meg felszedni Kaede-et ha már annyira kedveled Shuichi-it meg hagyd rám~
-Hát ez elég logikus ötlet de benne vagyok.
Így meg eltudom tüntetni a képből az egyetlen idegesítő tényezőt. És még Rantaro is boldog lessz. Bár nem értem mit lát benne de ha neki ez jó akkor én nem szólok bele.
Hamarosan el is jött a délután az ajtónál meg vártam a többieket és már el is indultunk a fagyizohoz.
Mindannyian kiválasztottuk egy egy gombóc fagyit. Én a szokásos vanília fagyit választottam. Mindannyian leültünk egy asztalhoz. Shuichi mellém ült de sajnos Kaede is mellé ült. Lehet Rantaro-nak van igaza és tényleg féltékeny vagyok rá. Ch.. de nehéz volt bevalanom még saját magamnak is, mert túl nagy az egom.
-Na és Ranatro, hogy gondoltad ezt a cseléd kávézót, mert ahogy láttam nem minden lány rajongót az ötletedért.
Mondta mosolyogva Shuichi.
-Nincsen más választásuk eldöntöttem már én magamban, még ha már Tsumugi megszenved velük akkor már vegyék fel.
Mondta Ranatro mosolyogva.
-Maximum ha egy lány nem jön valamiért akkor berakjuk helyére Gonta-át ő úgy is olyan nőies.
Nem bírtuk ki ezt már nevetés nélkül, mert hát Gonta amilyen szerény olyan testes is elég vicces lenne egy olyan ruhában.
-De most komolyan egy lány sem maradhat ki, mindenkire szükség lessz.
-Honnad tudod ezt te olyan biztos, hogy minden lányra szükség lessz?
-Csak egy megérzés drága barátom.
Hamarosan megtettük a fagyit. Kaede-nek még volt dolga úgy, hogy "sajnos" elkellet mennie. Ranatro is mondta, hogy van dolga, de én átláttam ezen az egyszerű hazugságán. Úgy, hogy kettesben maradtunk Shuichi-vel. Komolyan Ranatro direkt hagyott minket kettesben.
-Kokichi, nincs kedved sétálni?
Nézett rám Shuichi.
-De!
Mondtam majd elindultunk.
-Mostanában egyre többet elbambulsz, valami történt?
Kérdezte egy kicsit aggódva.
-Semmi nem történt~
-Most hazudtál?
Nézett rám komolyan. Nem szereti ha hazudok neki, bár ki szereti? De neki nem szeretek meg Rantaro-nak hazudni.
-Mondanám, hogy most hazudtam de nem~
Mert hát most tényleg nem hazudtam, vagy is szerintem nem. Mert nem történt semmi rossz, és azt meg nem mondhatom, hogy beléd szerettem és egyfolytában te jársz az eszemben. Túl sok? Az biztos, hogy ez sok lenne!  De hazudni még nem nagyon akarok pont neki, megígértem neki és Rantaro-nak, hogy nekik többet nem hazudok. Jó néha kicsúszik egy két hazugság de ők fontosak a számomra és ez fordítva is így van úgy hogy nekik meg teszem ezt a kis ígéretet.
-Meg ígértem, hogy nem hazudok neked és Rantaro-nak többet! Vagy ennyire nem bízol bennem?
Néztem rá.
-Nem nem!
Tette fel vedekezően a kezeit.
-Jobb lenne ha senkinek nem hazudnál de én már ezért a kis dologért is hálás vagyok.
Mosolygott rám. Most jönnek elő az olyan gondolatok, hogy itt helyben meg csókolnám, de nem tehetem meg. Még.
-Na akkor végeztünk a kihalgatásomal?
Indultam el zsebre dugott kézzel.
-Azt hitted kihalgatlak? Bocsi nem akartam túl tolakodó lenni.
Indult el utánam.
A többi idő már csak beszélgetésel és hülyéskedésel telt. De jól éreztem magam. De mint minden jónak egyszer ennek is vége kell, hogy érjen, elköszöntünk egymástól és mind a ketten elindultunk haza. Fáradtan de jókedvűen döltem le az ágyamra. Ma egész jól éreztem magam. De sajnos holnap is bekel mennem a suliba és halgathatom ahogy Kaede nyalizik.
Komolyan nem értem Rantaro-ot elromlott az ízlése? Jó gyerek kori barátok de akkor is. Sajnos ez a holnapi nap is eljött. Itt ülök a párban egyedül a teremben mert elfelejtettem, hogy óra szakítás van és egy órával korábban keltem. Remek, ma egész nap szar kedvem lessz nincs olyan dolog ami fel tudna viditani.
Majd kinyitodott az ajtó. Mint ha csak egy jó akaro tünder hozz volna ott ide nekem. Az előbb még itt nyafogtam, hogy semmi nem tud felviditani, ugye? Na őt a kivétel! Kedves Shuichi te vagy a megmentőm.
-Kokichi? Oh látom, hogy nem csak én felejtettem átállítani az órát, micsoda balszerencse.
Ez inkább egy kibaszott nagy szerencse drága báratom.
-Hát ja, néha ilyenek is előfordulhatnak az olyan tökéletes emberekkel is mint én.
Mondtam kicsit se önelégülten.
-Kicsit egoista vagy nem gondolod.
Mosolyodot el egy kicsit.
-Kicsit? Inkább nagyon.
Mosolyogtam. Mire mindketten elnevetuk magunkat.
-Várom már, hogy legyen az iskola buli.
-Miert?Azt hittem, hogy az ilyenek nem érdekelnek téged Kokichi.
-Nem is, de kíváncsi vagyok Makki felyére mikor fel kell vennie azt a szart, pláne Kaito-éra~
Mondtam egy gonosz mosolyal. Shuichi csak kuncogot. De, hogy milyen angyali hangja van ilyenkor~ Te jó ég.. lassan túl nyálas vagyok már. Ha ezt Ranatro hallaná biztos itt röhögne rajtam.
Hamarosan mindenki bejött és kezdődtek az órák amiket követ a következő és a következő egészen az iskola buli napjáig.