Enyém vagy

16

Jisung

- Yang Jeongin - mondtam ki a teljes nevét, mikor odaértünk hozzá.
- I-igen? - kérdezte kissé félve.
- Mi történet az előbb? - vette át a szót Felix.
- Hát.... Ömm... - kezdte összeszedni a gondolatait. - Beszélgetünk? - mondta, de olyan lett volna mintha kérdezi.
- És miről? - faggattam tovább.
- Csak arról, hogy.... - nem tudta tovább mondani, ugyanis Minho és Changbin megjelent.
- Szia Jeongin - köszönt Minho, majd Changbin is intett.
- Sziasztok - köszönt vissza, de nem úgy nézett ki, mint aki beakarja fejezni a mondatot.
- Igen?? - türelmetlenkedett Felix.
- Csak annyi volt, hogy megdicsérte a tegnapi darabot, és mondta hogy nagyon ügyes voltam - pirult el.
Felixel egymásra néztünk, majd bólintottunk egyet. Ha törik, ha szakad összehozzuk őket.

- Na de most ti meséltek - nézett a baba főleg a changlix párosa.
- Hát.... - kezdte Felix kissé zavartan, de Changbin odament hozzá és megfogta a kezét.
- Együtt vagyunk - mondta ki, mire Jeonginnak leesett az álla.
- Jisung, te tényleg Cupido vagy - ámult el.
- Ne félj, rajtad is segíteni fogok - kacsintottam, majd így öten bementünk a nagykapun.

A második óra után már szinte az egész suli tudta, hogy a mások menő fiú (Changbin) is összejött valakivel. Őszintén engem sosem zavart az, ha a hátam mögött sugdolóznak rólam. Jó talán az elején igen, de most már nem érdekel.
Viszont Felixet féltem. Nem valami erős lelkileg és nem tudom mikor fog összeomlani.
- Nézd, itt az új dugópartner - szólt oda Felixnek egy random ribanc.
- Mondja a csaj, akinek a suli jobban ismeri a valagát, mint az arcát - szólt oda neki Hyunjin, aki mögöttünk jött.

A lány be sértődött, majd a lehető legfeltűnőbben elhagyta a folyosó részleget.
- Köszi - szólt halkan Felix.
- Semmiség - mosolygott Hyunjin vidáman - Van kedvetek velünk tölteni a szünetet? - kérdezte. A velünk, gondolom ő és Seungmin, szóval belementünk.

Leértünk az udvarra, ahol ez egyik füves résznél ült Seungmin.
- Sziasztok - köszönt vidáman, majd a párjához fordult, aki odaadta neki a csokistejet.
- Köszi - mosolygott rá, majd felbontotta és bele kóstolt. - Felix - fordult a barátom felé - Ne foglalkozz a seggfejekkel, akik beszolnak. A lényeg az, amit te és a barátaid gondolnak, szóval ne érdekeljen - kacsintott egyért, mire Felix mosolyogva bólintott.

- Akkor most ti együtt vagytok ugye? - kérdeztem meg mikor már mind a négyen a füvön ültünk.
- Igen - monda Hyunjin büszkén, mire elmosolyodtam.
Furcsa visszagondolni arra, hogy nekem volt egy Hyunjinos korszakom. Mármint, hogy én belé voltam szerelmes, most pedig itt ülünk mind a ketten egy stabil párkapcsolatban. Most el nem tudnám képzelni az életem Minho nélkül, és azt, hogy nem vele vagyok. Szeretem Hyunjint, de csak, mint barát és ez így a legjobb. Ő is sokkal boldogabb Seungminnel és Seungmin is nagyon boldog vele. Ennek így kellet lennie.

- Képzeljétek - hajolt közelebb Hyunjint és jóval halkabbra vette a hangját. - Azt pletykálják, hogy a tesi kistanár meleg. És ez elég biztos forrásból hallottam - mondta.
Hyunjin mindig is pletykás volt. Ebbe persze semmi rossz nincs, sőt néha jó is, ha tudni akarod mi történik körülötted. De ez....
- És ezt miből gondolják? - kérdeztem. Nem mintha nem hinném el, csak azért biztosra akarok menni.
- Legelőször is ugye van ez a meleg radar és már nem egy barátom mondta, hogy érzi. Másodszor pedig az osztálytársam barátjának a tizedikes barátjának a bátyjának a barátnőjének a volt gimistársa és ő elmondta a barátjának, akitől meghallotta a tizedikes barát, aki továbbadta a barátjának, aki továbbadta az osztálytársamnak, aki elmondta nekem - monda ki egy szuszra.
Hirtelen nem is tudom mit gondoljak. Ha valamire kíváncsi vagyok akkor biztos, hogy Hyunjint fogom keresni. Az pedig, hogy Chan meleg.... Ez fantasztikus. Mindenképp el kell mondanunk Jeonginnak.
- Hyunjin, te elepesztő vagy - mondtam, mire ő csak legyintett.
- Mondták már - nevetett.