Who am i?

3.Fejezet

Másnaposság sosem jó. Reggel mikor kimentem a konyhába, rá sem kellett néznem anyámra, hogy tudjam hogy néz rám.

- Nem csinálhatod ezt tovább. – szólalt meg.

- Egy kicsit élni akarok.

- Már jó ideje élsz. Ideje kinőni ebből.

- Majd azt én tudom. És csak, hogy tudd. Ma lesz egy jó buli amire megyek. Egész város ott lesz.

- Mikor lesz ennek vége? – fogta meg anya a fejét.

- Ha majd vége kell lennie. – vontam meg a vállam és bementem a józanító kávémmal a szobába.

Felnéztem messengere. Nagyon sokan írtak, hogy a mai buliról ne merjek lemaradni. Nem is terveztem. Kicsit böngésztem az állások között, de nem fogott meg egyik se. Délután elmentem venni magamnak valami ruhát bulira. Elhívtam magammal Garyt és Claryt, akikkel jóba voltam, hogy véleményezzék a ruhákat, segítsenek választani. Tudni kell róluk, hogy ők ikrek. Nagyon jó fejek, még középiskolában ismertem meg őket. Felpróbáltam vagy 25 ruhát, mindegyikben találtak valami kifogásolhatót. Az utolsó egy fekete, csipkés ruha volt.

- Milyen? – mentem ki az öltözőből.

- Dögös. – reagált Clary azonnal.

- Wow. Doreen. Ez a ruha veszélyes. – legyezte magát Gary miközben kidugta a nyelvét.

- Akkor ez lesz. – húztam vissza az öltöző függönyét.

Miután megvettem, cigiztünk egyet, Clary barátja elrángatta tőlünk, ketten maradtunk Garyvel. Gary középiskola óta szerelmes volt belém. Nem ő mondta el. Clarytől tudtam meg mikor nála lógtam régen sokat. Mikor ketten voltunk általában tökre zavarba volt és csöndben álltunk egymás mellett. Most viszont hozzám szólt.

- Doreen, elkísér ma téged valaki az esti buliba?

- Egyedül megyek. – szívtam bele a cigibe.

- Elkísérünk Claryvel meg a faszijával. Úgy sem laksz messze tőlünk. Kocsival megyünk, majd felveszünk.

- Rendben. Köszi Gary. – mosolyogtam.

Messziről Clary intett neki, hogy mennek. Gary visszaintett és megindult.

- Akkor ott leszünk érted este.

- Várom. – dobtam el a cigit és rá gyúrtam.

Otthon elkezdtem készülődni, nagyon vártam ezt a bulit. Ki akartam kapcsolódni a barátaimmal. Az ablakban ülve vártam, hogy megérkezzenek Claryék. Mikor megálltak a ház előtt, azonnal futottam ki.

- Úr isten, de jól néz ki ebben az autóban mindenki. – csuktam be magam után az ajtót.

- Te mondod csajszi? Ez a ruha tényleg dög. Nagyon jó, hogy ezt választottuk. – bökte oda Clary.

- Még a végén elpirulok. – legyeztem az arcomat a kezemmel a többiek pedig felnevettek.

Ott volt Garyn és Claryn kívül Clary barátja, Marcus, és Ian, aki csak jóba volt velük. Nagyon izgatott voltam, a bejáratnál karkötőket kaptunk és kezdődhetett a buli. Én két felessel kezdtem az estét. Gyorsan elvadult a dolog. A srácok egymás után hozták az italokat. Táncoltunk, vadultuk. Egy pasi közben nagyon rám nyomult, de már elég zavaróan. Folyton nekem dörgölőzött, ölelgetett, tapogatott. Kezdtem nem élvezni a helyzetet.

- Leállnál légy szíves? – löktem el magamtól.

- Ez csak egy buli. – nyomult tovább.

- A lány azt mondta, hogy állj le. – jött oda Gary.

- Te meg ki vagy? Az őre? – nevette el magát.

- Takarodj innen. – nézett mélyen a szemébe Gary.

- Hát jó. Ribanc. – nézett rám.

- Ki a ribanc? – kérdeztem vissza.

- Te. – nevette el magát.

- Most meghalsz. – indult meg felé Gary, de én visszafogtam.

- Nem éri meg. – nyugtatgattam.

- Így van, nyugtasd le a kis kutyádat. – provokált tovább minket a srác.

- Húzz már el innen, szeretnél egy pofont? – kérdeztem.

- De nagy szája van a kis ribancnak. Előbb bezzeg tetszett, hogy bújtam hozzád. – ezzel betelt a pohár.

Ökölbe szorítottam a kezem és orrba nyomtam a srácot.
A biztonságiak odajöttek, kirakták a palit, Garyt és engem. Kint még veszekedtünk, de a biztonságiak elküldték a pasit, hogy tűnjön el, mert kihívják a zsarukat. A zsaru szóra kicsit megszeppent, nem is kérdezett többet, távozott. Közben Gary írt Clarynek, hogy kiraktak minket ha esetleg keresne minket bent. Felvettem a kabátom, leültem a padra. Gary mellém ült és átkarolt.

- Kiálltál magadért. Ez tetszett. – bökte oda.

- Le ribancozott. Nem vagyok ribanc.

- Nem vagy. Megérdemelte azt az ütést. De egy valamit bánok. Hogy én nem adtam neki.

Elnevettem magam. Közben Claryék is megjelentek a bejáratnál.

- Mi történt? – jött oda hozzám.

- Semmi, valaki ribancnak nevezett, én pedig bevertem neki egyet. – vontam meg a vállam.

- Nem vagy semmi csajszii. Pacsii. – nyújtotta a kezét én pedig bele pacsiztam.

- Ki a legjózanabb közülünk? – kérdezte Gary.

- Senki. – szólalt meg Ian.

- Akkor kérdezem máshogy. Ki fog vezetni? – kérdezte Gary újra nevetve.

- Majd én. – szólalt meg Clary és elvette Garytől a kulcsot.

Kinyitotta az autót és beült a sofőr ülésbe.
Mi követtük őt. Beültünk egymás után. Én Gary mellett ültem hátul.

- Biztos el tudja vezetni hazàig az autót? – kérdeztem halkan Garytől.

- Azt mondta igen.

- Hát jó. – válaszoltam és a biztonság kedvéért becsatoltam magam.

- Kapaszkodni! – rikoltott fel Clary és elindultunk.

Út közben Garyvel beszélgettünk meg nevetgéltünk.

- Ezt nézd Clary! – mutatta oda a telefonját Ian az arcába.

- Vigyázz már! Vezet! – szóltam rá.

- Semmi gáz Reen. Tudok én figyelni több felé is.

Már egy ideje úton voltunk. Ment hangosan a zene, Clary és Ian énekeltek, Marcus videót készített, mi pedig Garyvel bámultuk egymást.

- Köszönöm, hogy kiálltál mellettem. – tettem a fejemet a vállára.

- Ugyan Reen. Bármikor. –simogatta meg arcom én pedig felemeltem a fejem a válláról és a szemébe néztem.
Közel volt a szánk egymáshoz. Majdnem megcsókolt mikor Markus felkiáltott.

- Clary, egy őz! – de már késő volt.