39.

801 83 128
                                    

Jimin szemszöge

Két hét telt el az előző vizsgálatom óta és ma megyek vissza az orvoshoz, méghozzá Jungkook társaságában aki szinte egész úton egy szót sem szólt hozzám csak vezetett és az utat figyelte szigorúan.

- Meg jöttünk. - szólalt meg végre a sok kínos perc után. Én csak hümmögtem, majd ki is szálltunk mind a ketten az autóból. Már elkezdett nőni a hasam így kénytelen vagyok nagy pulcsit felvenni igaz szeretem őket, de most úgy nézek ki mintha 100 kiló lennék.

- Tudod soha nem gondoltam volna hogy egy fiúval fogok lefeküdni. - szólal meg Jungkook amikor belépünk a liftbe ami felvisz az orvosomhoz.

- Én sem gondoltam volna hogy valaha is terhes leszek egy férfitől. - sóhajtok egy nagyot. Igaz nem bánom hogy ez van, de azért még is furcsa az egész helyzet.

- Nem is értem hogy tudtam megtenni? Ennyire bevoltam rúgva? - gondolkodik inkább magába, bár még is hangosan mondja ki ami kicsit sértő rám nézve.

- Már miért? Ennyire rossz bőr lennék? Vagy nem vagyok helyes? Vagy nem vagyok szép? Nem jók a lábaim? Nem jó a fenekem? - akadok ki, magam sem tudom miért, bár lehet ez a terhesség miatt van. Már most hangulat ingadozásaim vannak. Közben megfordulok és végigsimitok fenekemen is neki mutatva amit végig is kísér tekintetével. Ne hogy már azt mondja nem jó a seggem mert akkor komolyan haza megyek. Szerintem jó a popom, mármint sokan megszokták bámulni.

- Mi!? Dehogy is, bocs nem úgy értettem. Helyes vagy, és a segged tényleg nagyon jó, de én mindig is heterónak vallottam magam. - mondja és kezeit védekezően maga elé teszi.

- Értem. - halkulok vissza és meg is nyugszom magyarázata miatt. Jobb lesz ha mostantól nem húzzák ki nálam a gyufát mert olyat fogok vágni az emberek fejéhez hogy jó magam is meg bánom.

Meg is érkeztünk az emeletre ahol leültünk a váróba és vártuk hogy szólítsanak.

- Látni fogjuk a picikét... - sóhajtok fel boldogan és hasamra simítok. - Soha nem gondoltam volna azok után ahogy viselkedtél velem, hogy veled fogok itt ülni. - kuncogok fel mert tényleg elég nevetséges jelenleg a szituáció.

- Én sem. De amúgy várom hogy lássam az én picikém. - mondja és hasamra néz de nem meri megsimitani a pocim. Vajon azért mert az én hasam?

- Az én picim is. - nézek szemeibe.

- Persze még. De amint megszületett le veszem a válladról ezt a terhet és  lehetsz nyugodtan tovább. - mondja el nekem pedig most esik le hogy mit tervez.

- Elakarod tőlem venni? - háborodok fel pillanatok alatt.

- Hát szerintem így mind a ketten jól járunk. Te szabad leszel én pedig élvezem az életem két gyermekes apaként. - mondja el ötleteit, de én jelenleg csak azt érzem hogy most azonnal meg akarom fojtani ezt a szemétládát.

- Micsoda egy mocskos alak vagy. Undorító féreg. Hogy képzeled? És az én akaratom nem is számít? Engem megkérdeztél mit akarok? Nem! De azt lesheted hogy a tiéd lesz, mert én igen is megfogom tartani a gyerekem és fel is fogom nevelni, ha veled ha nélküled, nekem édes mindegy. - kiabálok nem is foglalkozva azzal hogy van e nézőközönség vagy nincs. A nővér is kijön mögötte az orvossal és odajönnek hozzám.

- Jimin minden rendben? - kérdezi lágyan az orvos és meg is simogatja a kezem.

- Igen, menjünk be gyorsan. - mondom és Jungkook is feláll, de én megállitom.

- Ha most be mersz jönni esküszöm nem állok jót magamért. - fenyegetem meg. Most nagyon felhúzott és tényleg nem bírtam magammal. Muszáj volt kimondanom azt amit gondoltam, mert különben felrobanok.

- De kérlek Jimin.. - könyörög nekem.

- Miért akarsz bejönni? Ott van a barátnőd hasában is egy gyerek legyél inkább mellette..- hajtom le a fejem és próbálok megnyugodni mert a babának sem jó ha idegeskedek.

- Tudom, de én a miénket is akarom látni. Kérlek. - néz rám boci szemeivel amik azért most is megtudnak babonázni. Nem véletlenül feküdtem le vele. Annyira jóképű még mindig. Bár belül egy szemét disznó.

- Jolvan gyere, de egy szót se. - mutatom fel ujjam majd az orvossal a nővérrel és Jungkookal besétálunk a vizsgálóba magunk után hagyva a sok minket figyelő szempárt.



Itt is lenne az új rész.
Tudom eltűntem és bocsánat de nagyon sok dolgom volt. Azért igyekszem hozni a részeket de lehet nem lesznek olyan gyakran.
Ha tetszett nyomj egy csillagot vagy kommentelj bátran.
Puszi ❤️

A Hibáink Gyümölcse |jikook|Donde viven las historias. Descúbrelo ahora