Tiltott szerelem

ZSARNOK

Igyekeztem leplezni a düht ami bennem volt.
De drága barátom egyből leszűrte hogy valami nem okés!
-Na de mond már mi a baj látom rajtad!Ne merd azt mondani hogy semmi!-vallatott a vörös.
-Ron hagyjuk már ezt a témát semmi sincs!
-És már megint a semmi!-fogta fejét a srác.
-Ah megint találkoztam Dracoval!-mondtam végül el.
-Megint nem hagyott mi?-kérdezte egyre dühösebben.
-Tudod csak a szokásos..-vontam meg vállam.
-De ne húzogasd a vállad!Ebből itt és most elég volt most én lépek közbe.-jelentette ki
-Jaj ne csinálj magadnak balhét ezzel a hülyeséggel!-próbáltam lefogni a fel bőszült fiút aki az udvarra indult a szőkét megkeresni.
Hermione éppenséggel a lépcsőn bandukolt lefele mikor látta hogy nincs minden rendbe.
-Em mivan már megint?-kérdezte aggódva.
-Hosszú előbb állítsd meg a barátod hogy ne tekerje ki Malfoy nyakát!

Harry az udvaron volt aki egyből oda rohant amint látta mi történik.

-Malfoy!-szólt oda Weasley.
-Harry Potter és a lúzer csapat.-röhögött idióta barátaival együtt.
-Ide figyelj ha mégegyszer csak a közelébe mersz menni Emmának esküszöm hogy kicsinállak Draco te suttyó,fogadd már el hogy nem veled van érted?Az már önmagába is gáz hogy barátnőd van és más lány után koslatsz nehogy Astoria tudomást szerezzen róla!-vágta oda szavait a fiúnak.
-Húzzatok innen!-fordult barátaihoz.

-Ez nem volt semmi Ron!-mondta Harry elismerően.
-Te milyen bolond vagy Ron Weasley hogy mindig bajba kevered magad!-ráztam meg fejemet.
Hermione nem annyira fogtam fel a történteket de meglehetősen haragudott a srácra.

*
Ahogy elindultam a folyosón Astoriával kerültem szembe, sugárzott róla a rossz indulat.Még is hogy szerethet egy ilyen csajt Draco?Mivel ő is ilyen..Jöttem végül rá!
Szobámba siettem ahol Tom várt.
-Szia-készültem puszit adni neki mikor vállamat lejjebb tolva elég furcsán nézett rám.
-Mi-mi az?-kérdeztem.
-Te beszélsz azzal a Dracoval?-vont kérdőre.
-Mivan?Nem de miért ez honnan j-
-És akkor ma?Szerinted hülye vagyok velem vagy együtt és más fiúval látnak?-szakított félbe.
-Mi de hát Hermiékkel voltam nagy részt!-magyaráztam.
-Nem szégyelled magad?Hogy engem járatsz le?-lépett hozzám közelebb.
-De bazdmeg miről beszélsz Tom?Annyi volt hogy Draco piszkált és Ron pedig szólt neki.-mondtam el a történteket.
-Egész nap nem láttalak mert te másokkal vagy még hozzá azzal a patkány Dracoval?
-Te nem vagy komplett!-emeltem fel a hangomat és kifelé indultam.
-Szépen beszélj velem Emma!-rántott vissza kezemnél fogva.
-Á ez fáj Tom eressz el!-mondtam a fiúnak de ő figyelmen kívül hagyta.
Egyre jobban szorított karomat ami iszonyatosan fájt.
-Engedj már el!-kiabáltam rá mire elengedte kezem és ki ment a szobából.

Ujj nyomai ott maradtak elég feltűnően így másnap egy nagyobb pulcsit kaptam fel hogy elrejthessem a foltokat...
Nem értettem mi ütött Tomba rémisztő volt azt aznap este átélni!Nem beszélt velem sőt még ő volt megsértődve..

Mikor épp bájitaltanon foglaltam el helyemet, mellém ült legszívesebben másik padba ültem volna de pont becsöngettek!
A fiú egész végig hajamat piszkálta mintha mi sem történt volna, figyelmen kívűl hagytam így Harryékhez csapódtam!Ugyan egy szót se szólva a tegnapról..
Előbb le akartam feküdni mint a többiek, míg ők vacsoráztak én addig a szobákhoz indultam volna!
-Emma Wilson!Miért nem vacsorázol?-állt elém Tom.
-Nincs kedvem.-próbáltam volna kitérni előle.
-Látom még te vagy megsértődve!
-Miért tán neked kéne megsértődve lenned?
-Megint csak hanyagolsz a barátaid többet érnek neked Emma?A barátaid többek mint én hm?-rángtatott be szobájába.
-Minek kellett be rángatnod hagyjál már Tom nyugodj le!
-Kérdeztem valamit!-ordibálni kezdett.
-Nem!De ne csinálj úgy mintha semmi se történt volna, akkor meg ne csodálkozz!
Ekkor  pofon vágott.
-Te normális vagy?-lendült meg kezem arca felé, mikor neki lökött a falnak és elestem.
-Ha bárki tudomást szerez erről te fogod bánni!Megértetted?

*
Félre ismertem...
Egyre jobban féltem tőle..És most már tényleg vesztessé váltam!
Dracot nagy ívből kerültem és lassan barátaimtól is el kellett távolodnom..Bár nem tudom hogy hogyan magyaráznám meg nekik hogy mit miért de az igazat nem mondhattam..

                                      *
Tom és barátai közt reggeliztem pár falatot, azok is nyögvenyelősen csúsztak le torkomon.
Az első órám Ronnal volt nem beszélgettünk, és nem röhögtük végig az órát!Kussba ültünk egymás mellett akár csak két idegen.Az órából
úgy öt perc lehetett mikor felém fordult a fiú
-Valami baj van?Fura vagy!-kérdezte.
-Nem csak álmos.-hazudtam..
Fájt hogy hazudnom kellett legjobb barátomnak.

-Szia cicám-ölelt meg hátulról Tom.
-Szia.-pusziltam meg akarva akaratlanul..
-Ma vár rád egy kis meglepetés!-mosolygott álnok mosolyával az a kígyó.
-Még is milyen meglepetés?
-Majd meglátod találkozunk órák után jó?
-Rendben.-mondtam.
Őszintén megvallva mikor kimondta a meglepetés szót a fiú gyomrom össze ugrott és az ájulás szélén voltam..Furcsa érzés volt mintha egy figyelmeztetés lett volna hogy ne menjek el!