Szeretni akit nem lehet

42 1 0
                                    

Nem számítottam semmire Draco Malfoytól de bevallom szar volt más lánnyal látni...
Minden egyes órámon ami velük volt fájdalmasak voltak belül égtem minden percében bár nem tudtam hogy miért..
Ez kiszámítható volt!

Mikor vacsora után indultam is szobámba, meglepetésemre ruháim a székről eltűntek!Hermione pakolta volna össze??De még is hol van Hermione?Ron színét sem láttam vacsora óta aztán érdekes módon a csajszi is eltűnt.Hmm!Erősen reméltem hogy meg fogják tudni beszélni a dolgot!
-Na várjunk csak!-motyogtam orrom alatt.
Asztalom üres volt tisztán emlékeztem hogy oda raktam a pulcsimat és a könyvemet..
Szekrényemhez rohantam ami színültig üres volt.
Hol vannak a ruháim?
-Basszameg!-kiáltottam fel.
Draco szobájába berontva ruháim a földön hevertek.
-Ez meg mi??-mutattam a ruha kupacra.
-Önállósítod magad Draco?
-Maradj már-lépett közelebb.
-Miért nem fogod fel hogy nem jövök vissza hozzád én gyűlöllek -
-Igen? a naplód nem azt mutatta.-húzta fel szemöldökét vigyorogva.
-Draco Malfoy te az én naplómba kutatsz?Hányszor elmondtam hogy ne túrkálj a cu-
-Jó ne dumálj már annyit!-nyomott a falnak majd megcsókolt.
-Nem tudok nélküled lenni Emma!-nézett le rám zöld szemeivel.
Nem törődve mondandójával újra megcsókoltam!Nem tudom mi ütött belém
Lehet csak hiányzott...
-Hogy érted?-kérdeztem végül fel eszmélve.
-Nem lehetünk együtt!Apám megtiltotta..-sóhajtott.
-Mi de miért?
-Ami történt..-sújtotta le szemét.
-Szóval rossz hatással vagyok rád Draco Malfoy?-fontam kezeim nyaka körül.
-A legrosszabb hatással-csókolt meg újra.
-De na ez nem vicces!-szakította félbe
-Sajnálom...
-Most ez komoly?-keseredtem el.
-Sajnos.-mondta komolyan.
Pár percig magam elé bámultam majd elhagytam a szobát..
Nem törődve hogy ruháim a fiúnál voltak lefeküdtem aludni.
Reggel csalódottan elindultam reggelizni egész végig Dracoék asztala felé néztem, de a szőke nem volt közöttük..
Én is Harryvel ültem az asztalnál aki szintén álmos volt így egy szó se hagyta el szánkat.
Aztán csak megérkezett Ron majd utána Hermione pólóját igazítgatva.
Erre összenéztünk a mellettem ülő fiúval.
Leültek az asztalhoz mi pedig érdeklődően rájuk néztünk.
Zavarba jöttek és arcuk piros pozsgás lett, szájuk szélén megjelent egy mosoly.
KIBÉKÜLTEK!
Örömöm mérhetetlen volt!
-Tudtam hogy kibékültök!-mosolyogtam rájuk.
-Én is-mondta Ron.

Igazából azt még mindig nem értettem hogy vajon miért ölelte volna meg Pansyt a vörös..
Ezért úgy döntöttem hogy utána járok ennek!

Tiltott szerelemOnde histórias criam vida. Descubra agora