Liberator-Felszabadító 2.

5.

Lia
09.06. Péntek 18:45

Egy gép csipogása zavarja meg álmomat, Lando és Bee hangját hallom, kinyitom a szemem és észlelem, hogy nem otthon vagyok. A csipogó gépekből és a büdös fertőtlenítőszagból ítélve korházban vagyok. Pislogok és meglátom Landot és Beet és anyáékat.
-Szia Baby! Úristen ne kellje fel!-mondja Lando és visszanyom az ágyba.
-Hogy érzed magad kicsim?-kérdezi anya és megsimogatja a fejem.
-Fáj a kezem! De azon kívül jól vagyok! Mehetek ma haza ugye?-kérdezem egyből, mert utálok korházban lenni, még a szagától is hányingerem van.
-Azt mondták, hogy még bent tartanak egy éjszakára!-mondja anya, és felsóhajtok.
-Emlékszel, hogy mi történt?-kérdezi Lando. Sajnos minden egyes részletre emlékszem addig míg a Landoék meg nem érkeztek, az a reggel kiesett, jobb lett volna, ha nem emlékszem semmire. Nem szólok semmit, csak szomorúan bólintok. -Majd a rendőrök mindjárt bejönnek és kihallgatnak! Mindent mondj el nekik!-mondja és fájdalmas mosollyal vígasztal. Szerintem tudja, hogy Ryan megerőszakolt, hisz miért lenne szomorú, itt vagyok élek.
-Beszélhetnék négyszemközt a Landoval?-nézek rá a többiekre.
-Persze, ha kellünk ottkint leszünk.-válaszolja apa.
-Lando...-könnybe lábad a szemem, mert nem tudom, hogy mondjam el neki és nem tudom mit fog rá reagállni. Nagyon hiányzott és most nem szeretnék vele veszekedni. Odajön és megölel.
-Shhhh semmi baj! Már vége van! Jelenleg egy börtönben csücsül és soha nem fog onnan kiszabadulni!-mondja és a mellkhasához szorítva simogatja a hajam. A könnyek folyamatosan folynak le az arcomon. Fogalmam nincs, hogy mégis mit mondjak.
-Lando...Ryan...-nagy levegőt veszek -Megerőszakolt!-kimondom és lenéz a földre. Könnyes szemekkel belenézek a szürke szempárba.
-Tudom! Amikor ültették be a rendőrautóba akkor a nevemen szólított, majd azt mondta, hogy öröm volt téged megbaszni és semmit sem változtál!-mondja könnyes szemmel és a kezére nézek. Fel van repedve az öklén a bőr és körülötte pedig kék,zöld mindenhol. -Nem hagyhattam, hogy ilyeneket mondjon!-néz rám.
-Lando mit csináltál?-kérdezem és a kezem elkezdett remegni, miközben a keze felé nyúlok.
-Pár szobával arrébb fekszik, rendőrök veszik körbe.-mondja.
-Mennyire súlyos?-kérdezem félve a választól. -Te hülye vagy? A rendőrök előtt verted szét?-kérdezem már idegesen. Ha miattam kerül bajba, akkor inkább maradtam volna ott aban a kis lyukban örökre.
-Az orra eltörött és a jobb oldalon pár bordája, agyrázkódása van és emellett van 2 monoklija. Az osztálytársad apja ott volt és megfenyegetett mindenkit, ha valaki mer szólni, hogy ez nem önvédelem volt akkor mindenkit kirúg a picsába! Szóval önvédelem volt!-mondja és megfogja a combomat.
-Milyen nap van?-kérdezem gyorsan mert eszembe jutott, hogy versenyhétvége van és a Lando jelenleg itt csücsül az ágyamon.
-Péntek! A tegnapot átaludtad, meg a mai napot is jóformán!-mondja.
-Már ne haragudj meg, de te mi a faszt keresel itt? Neked Hollandiába kéne lenned!
-Tudom! -mondja higgadtan.-De tudni akartam, hogy milyen állapotban leszel ha felébredsz! Azthiszed, hogy itthagylak a körházban? Ez egy kibaszott ilyesztő hely! Ma ittalszok veled!-mondja.
-Biztos, hogy nem! Lando kellesz a csapatnak! Nagyon nagyon szoros a csata a ferrári és köztetek! És az egyéni bajnokságban is, Checo meg fog előzni! -mondom neki idegesen.
-Holnap délutánig kell odaérnem! Ráérek! -mondja halál nyugodtan.
-Hol van Lando Norris? Hol van az a srác, aki azt mondta, hogy a legfontosabb neki a Forma 1? Hova lett az a fiú aki még azt mondta az egyik interjúba, hogy soha semi nem fogja megzavarni a figyelmét?-kérdezem tőle.
-Az idők változnak! Már nem vagyok ugyan az az érzéketlen ember! Lia szeretlek! Mindent megakarok adni neked, amit csak tudok! És attól még, hogy szeretlek az F1-et nem befolyásolja!-mondja.-Lia tudnom kellett, hogy élsz e még, hogy talán miután Ryan azt tette veled, engem is megutálsz majd, és mindenkit ellöksz magadtol, vagy nem tudom, de meg akartam győződni, hogy szeretsz e még. -mondja szomorúan.
-Lando miért ne szeretnélek, ne legyél hülye! Szeretlek, mindenkinél jobban, nem hazudtam, a Ramos van az első helyen, de a második a tiéd!-mosolygok rá. -Baby menj!-mondom neki.
-Nem!-válaszolja.
-Ha tovább vitatkozol, kisétálok és felrángatlak arra a gépre, vagy idehívom Maxet.-mondom neki megfenyegetve őt.
-Jon is itt van!-mondja.
-Nah akkor megkérem őt, hogy vigyen el! Úristen hol a telefonom?-kérdezem kétségbeesetten, ha. A telefonom nincs meg én esküszöm pánikrohamot kapok, nekem az egy nagyon nagy mánián, hogy akárhova megyek a kezembe kell lennie. Ad egy biztonságérzetet.
-De nem akarlak itthagyni! Tudva, hogy ott van a másik szobában!-mondja.
-Lando azt mondtad, hogy rendőrök veszik körbe! Emellett anya itt fog maradni velem!-mondom neki. -Menj!-utasítom.
-Jon!-kiabál Lando.
-Igen?-bejön mindenki.
-Felhívnád a pilótát, hogy most indulunk? Max maradsz?-kérdezi.
-Igen!-mondja és Beet hátulról átkarolja.
-Ha bármi van kérlek hívj! Szurkolj nekem! Most szerintem nem lesz pódium, de megpróbálom elhozni a trófeát!-mondja miközben felveszi a pulcsiját.
-Szeretlek, és szurkolok!-mondom neki és ad egy csókot és Jonnal elindulnak az ajtó felé.
-Ügyes leszel!-kiáltok utánuk.
-Mindig az vagyok asszony!-mondja Lando és mindenki nevet rajt.
-Miért hagytátok, hogy itt maradjon?-nézek rá a többiekre mérgesen.
-Szerinted mit tudtunk volna csinálni, jól tudod, hogy azt csinál amit akar és az erőszak az nála nem jön össze!-mondja Bee.
-Igaz! -mondom. Mosolygok, mert Lando ezt mind megcsinálja értem, akkor bizonyára tényleg szeret.

23:58

Hulla fáradt vagyok, Lia mellett voltam egész végig a korházban és éjszaka nagyon keveset aludtam mellette. Jon éppen most hajt be a hotel parkolóba, még most is volt pár rajongó a kapuknál, de a lesötétített ablakokon nem láttak be. Nagyon nehezen hagytam ott Liát, de igaza van. Már nem az vagyok aki régen, azt vettem észre, higy újra olyan törékeny lettem mint régen. Akkor vettem észre, mikor Lia eltűnt és nem tudtam, hogy mi a faszt csináljak. Régen soha nem sírtam, de amióta megismertem ezt a lányt érzékeny lettem, ez annyira nem jó.
-Akkor reggel találkozunk!-mondja Jon. Kiszállunk a liftből én jobbra indulok ő balra.

Tudom, eltűntem, de már itt vagyok! Holnap jön a kövi! Legyen csodaszép reggeletek/napotok/estétek!