Liberator-Felszabadító 2.

10.

Lia
09.09. Hétfő 07:14

Tegnap este rengeteget beszélgettünk a Landoval. Rápillantok a telefonomra és 4 órakor írt, hogy hazaért. Mivel mindig ő küld először jóreggeltet, így most én írok neki. Még mindig alszik gondolom, mert még csak 2 órája feküdt le. Írok neki és felkelek. Ma fel kell vinnünk Maxet a reptérre a Beevel. Nagyon várom már a pénteket, apával már megbeszéltem, hogy vigyen ki magával olaszba. Majd délután indulunk és kb este kilenckor érünk oda. Én reggel is indultam volna, csak, mivel most érettségizem ezért nem kellene annyit hiányoznom, meg így is fogok eleget. Rayt talán holnap kiengedik a korházból. Kérdezte, hogy továbbra is dolgozhat e nekem én pedig mondtam neki, hogy persze, de csak ha szeretné. Kishíján betört a feje, emellett eltört a bordája és majdnem agyonverte Ryan, emellett eltört a keze is. Végülis abban állapodtunk meg, hogy majd hazamegy a családjához és végül eldönti, hogy visszaáll e munkába, mert azért van felépülési ideje.

7:39

Beülök a kocsiba és egy szorongásszerűség fogott el. Félek, hogy mit fognak gondolni rólam az emberek, amikor meglátják a zúzódásokat a fejemen, meg a karomon a sebet. Szerintem már az egész iskola tudja, hogy ki vagyok ugyanis, még a híradóban is megjelentem, és az összes ismerősöm megosztotta a közösségi médián. A kezem még mindig rettenetesen fáj, de ha nem mozgatom nem lesz gond. Azért odafelé, majd a Max fog vezetni. Visszafelé mondaná, hogy a Bee, de nem merem rábízni a kis szerelmem.

Belépek az iskola bejáratán és nem merek felnézni, így lehajtott fejjel megyek fel az emeletre. Belépek a terembe és végre felnézek, kék szempárral találom szemben magam.
-Nem is tudtam, hogy ma bejössz!-szólal meg Hardin és érzem rajtunk a tekinteteket.
-Igen, nem hiányozhatok sokat!-mondom neki és elindulok a helyemre és segítségkérően Beere nézek.
-Végre itt vagy!
-Beszélj még valamit!-súgom neki a fülébe miközben leülök.
-Mikor indulunk délután?-kérdezi.
-Szerintem itt végzünk az 12:25, akkor elmegyünk a Maxért, aztán eszünk valamit és indulhatunk.
-Itt van Max a lakásba!
-Akkor meg szerintem fél kettő körül indulhatunk is.
-Még ezt a napot túl kell élni!-mondja Bee és még mindig érzem a tekinteteket.
-Néznek?
-Aham!-válaszolja és felállok és becsengetnek. Odaállok a tanári asztal elé.
-Mielőtt itt mindenki elkezdene pletyizni inkább elmondom az igazat!-mindenki rám néz. -Szóval az exem elrabolt és megerőszakolt, emellett a páromnak az exe pedig meglőtt! Igen, tudom, néhányatok segített nekem és ezt nagyon szépen köszönöm!-mondom könnyes szemekkel. -És még egy kérdésre a válasz: igen Lando Norris a barátom, a találgatásoknak vége!-mondom és elindulok vissza az asztalomhoz.
-Lia, de jól vagy?-kérdezi Zoe és megölel.
-Igen!-hazudom.
-Ha bármiben tudok segíteni tényleg szólj és jövök!-mondja és ez nagyon jól esett.
Az osztályban síricsend van. Szerintem mindenki lesokkolódott.
-Nem gondoltam volna, hpgy ilyen őszinte leszel!-mondja Bee.
-Inkább mondjanak hazugságokat?

12:28
A folyosón mindenki árgus szemekkel figyel, és eléggé kellemetlen. A Lando még mindig nem ébredt fel, de talán nemsokára felhív, mert üzentem neki, hogy végeztem.
Szerencsére ma nem kellett sokat mászkálni a termekbe, mert csak egy teremben volt mind az 5 óránk. Most megyünk fel Maxért, aztán megyünk kajálni valahova.

Lando
13:20

De hülye voltam este, hogy nem húztam le a redőnyöket, most teljesen rá süt a nap és kiégeti a retinámat. Már mondjuk ideje volt felkelnem mert 1 óra múlva bent kell lennem az MTC-ben.
Lemegyek a konyhába, hogy egyek valamit, mert mindjárt éhenhalok. Nagyon furcsa milyen üres a ház Lia és Bex nélkül. Este már jön Max, de nekem holnap éjszaka ismét indul a gépem Olaszországba. Felhívom Liát, mert már írt, hogy végeztek.
-Jóreggelt!-szól bele a telefonba és mellette halk beszéd hallatszik.
-Milyen volt a napod?-kérdezem tőle, miközben kinyítom a hűtőt.
-Egész jó, öhmm az osztálynak elmondtam, hogy mi történt röviden és tömören! De egyébként most megyünk a reptérre!-mondja.
-Jólvan, a te döntésed, hogy kinek mondod el és kinek nem! Te vezetsz?-kérdezem mérgesen, mert még nem szabadna vezetnie.
-Most nem, de majd visszafelé igen!-válaszolja.
-Lia Jones! Megmondták, hogy nem szabad semmi ilyet csinálnod! Bee, hogy hagyhattad ezt?-kérdezem tőle.
-Szerinted érdekli, hogy mit mondok neki? Nem is tudom vezetni ezt a kocsit, meg túl drága volt, hogy összetörjem, de szerintem Lia oda se adná!-válaszolja.
-Biztos, hogy nem adom oda neki! Láttad már, hogy vezet?-kérdezi tőlem Lia.
-Igaza van bro!-mondja Max.
-Ki fogok szállni, ha még egy szót mondtok a vezetési stílusomról!-mondja Bee.
-Nah jólvan, majd később beszélünk, majd hívj Baby és kérlek szépen óvatosan vezess, ne úgy ahogyan szoktál, most nem vagy olyan állapotban!-mondom Liának.
-Rendben Daddy!-az utóbbi szót kicsit máshogy mondta mint az elejét és a farkam ezt egyből észre is vette. Még nem hívott így, de nagyon bejön!
-Lia viselkedj! Mi is itt vagyunk!-mondja Bee.
-Akkor majd érkezem Lando!-mondja Max és lerakja a telefont.

Végre ettem, így máris jobb a kedvem. Lia kedvenc pulcsiját veszem fel egy rózsaszín tiedyeos. Egy fekete farmert veszek fel mellé és még kell kiválasztanom egy megfelelő cipőt. Éppen az egyik Jordanamet keresem, de sehol nem találom.
-Max Fewtrell! Hol a bánatos picsába van a Jordanem?-kérdezem idegesen a telefonban.
-Éppen a lábamon! De különben miért pont ez kell , mikor van 60 másik pár?-mondja.
-Ember 2 mérettel nagyobb a lábam!-mondom neki felháborodva.
-Mégis jó!-válaszolja.
-Ha hazaérsz lerángatom a lábadról!-mondom neki és lerakom a telefont. Kénytelen vagyok egy másikat kiválasztani. Előveszem a Q8 kulcsát és kinyitom a garázskaput.

Holnap jön a kövi rész! A következő részben kicsit össze lesznek sűritve a napok, hogy ne legyen unalmas, szóval akkor már Olaszországban folytatjuk! Legyen szép reggeletek/napotok/estétek!