Liberator-Felszabadító 2.

51.

Lando
10.17. Csütörtök 15:12

Liáék boltja előtt most parkolok le, ma is megyünk a doktornőhöz, akinél tegnap voltunk. Bírom a nőt, engedte, hogy én nyúlkáljak Liába és ne pedig ő. Remélem minden rendben van Liával. Ma reggel próbára mentek, utána meg jött dolgozni. Most érek be a boltba és látom, hogy Lia éppen kiszolgál valakit. Addig én leülök az egyik szék szerűségre.
-Hello baby!-köszön és magához ölel és a cickóihoz szorít. Felnézek rá és rám mosolyog azokkal a gyönyörű barna szemekkel. Közelebb hajol és szőke fürtjei arcomhoz érnek és megcsókol.
-Mizu?-kérdezem és meg mindig ölel.
-Hiányoztál!-mondja kislányos cuki hangon.
-Te is nekem!-mondom én is ugyan úgy.
-Szeretlek!
-Én is!-ad egy csókot és felnéz , mert épp oda jött valaki és ki kell szolgálnia.

15:51

Beérkezünk a rendelőbe és a várakozó emberek ránk néznek és mi is helyet foglalunk miután Lia bejelentkezett.
-Izgulsz?-kérdezem.
-Kicsit! Azért kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az eredmény.-mondja és rám hajtja a fejét.
-Minden rendben lesz baby!-mondom neki és a nevén szólítják és felállunk és bemegyünk a doki irodájába.
-Sziasztok!-köszön a doktornő angolul. Ezelőtt nagyon rendes volt velem kapcsolatban.
-Jónapot!-köszönünk és helyet foglalunk előtte.
-Hogy vagytok?-kérdezi tőlünk.
-Minden okés, szombaton délután elutazunk és utána egész héten Singapureban leszünk!-mondja Lia.
-Igen, tényleg sok sikert! Szurkolni fogunk!-mondja.
-Igazából, én hoztam a fiának valamit!-az asztal alól előveszem a sapit, amit hoztam és alá is írtam.
-Nagyon nagyon szépen köszönjük a fiam oda meg vissza lesz érte.-mondja és vidáman előveszi a papírokat.
-Okés, szóval Lia...az eredményeid egész jók. A menzeszed ezért nem jött meg mert nem ettél és a testednek szüksége van a kajára és azért hánytál, mert figyelemeztetett, hogy ez kezd rossz lenni. Új fogamzásgátlót írtam fel neked, ami a hormonokra máshogy hat, ezáltal nem tudsz hízni tőle és nem lesz hangulatingadozásod. Amúgy minden más rendben van, könnyen tudsz teherbe esni, úgyhogy csak óvatosan, ha nem akartok máris egy trónörököst!-mondja a hölgy és Liának átadja az eredményeket.
-Nagyon szépen köszönjük, és hálásak vagyunk, hogy ilyen gyorsan intézkedett!-mondja Lia és kikísér minket.
-Ugyan, nincs mit, ha bármi lenne, csak hívjátok az asszisztensem és jöhettek is!-mondja és elköszönünk és a kijárat felé indulunk.

Lia
18:23

Csak ketten Landoval kijöttünk a mamiékhoz beszélgetni egyet és még meg sem érkeztünk, de már meg kellett innia egy pálinkát a Landonak.Az agyam olyan szinten elfáradt, hogy minden mondatot fordítok.
-Szerintem mi lassan elindítunk, mert holnap össze kell pakolnunk, meg korán kelünk!-mondom és elköszönünk a mamiéktól és beülünk a kocsiba.

Hazaértünk és a Ramoshoz fekszik a földre Lando és odabújik hozzá.
-Nah szép! Jólvan!-mondom megsértődve.
-Most nézd már meg, hogy milyen cuki alszik!-mondja és elkezdi simizni és játszani a lábával. Olyan cukik, hogy én is odafekszem melléjük és úgy fekszik közöttünk mint egy kisgyerek.
-Ti mit csináltok?-kérdezi anya amikor jön arra a folyosón.-Csinálhatok rólatok egy képet?-kérdezi anya és bólintok és nagyon cukin összebújunk.
-Küld át!-mondom neki és át is küldi. -Ahhhw ez nagyon cuki lett, ki is rakom instára.
-Előre szólok, hogy nagyon bújós kedvembe vagyok, szóval feküdj és ölelj!-adom ki a parancsot és lefekszik én pedig rá és ölel és simizi a hajam. Ez az érzés elmondhatatlan, biztonság, nyugalom, szabadság, boldogság.

10.18. Péntek 07:25

Gyorsan kell készülődnöm, mert nagyon kevés időm van, csak ágyba akartam maradni és a Landot ölelgetni, de kell mennem arra a szaros próbára, már alig várom, hogy végre vége legyen ennek az egésznek, mert már a faszom kivan. A Hardin érintése még mindig pillangókat okoz, de legalább már fel bírok nézni a szemébe.
Gyors felkapok egy melegítőt és egy pólót és a szemöldököm és a szempillám megcsinálom, gyors parfüm és már indulok is, mert van 3 percem odaérni.
-Sziasztok!-köszönök és mindenki felém néz és köszönnek. Bee Hardin és Kayden között áll és beszélgetnek, én is csatlakozom hozzájuk.
-Az imént arról beszélgettünk, hogy mi amúgy nem is társalogtunk olyan sokat, mint amennyit kellett volna.
-Hát igen, mert nem mertünk,mert éppen minden nap másik csajt hoztatok ide akiket dugtatok!-mondom nevetve.
-Ez nem igaz!-mondja a Kayden felháborodva.
-Nem mindegyiket dugtuk meg!-mondja büszkén Hardin, akire mérgesen nézek.
-Emberek, mindenki a helyére!-mondja a tánctanár és mindenki azt teszi amit mond.
-Jövő héten mit fogok egyedül magányosan csinálni, amíg te a világ másik oldalán vagy?-kérdezi kissé szomorúan.
-A tanár beugrik helyettem!-mondom és megveregetem a vállát és megfogom a kezét, az övé pedig a derekamra vándorol.
Lenéz rám, majd a kezemre, ez a póló rövid ujjú és kilátszik a lövési seb. Végigsimítja rajta a kezét és szomorúan rám néz.
-Bár többet tudtam volna segíteni, és bár előbb vallottam volna be neked az érzéseim. -szemembe néz és tényleg megbánást látok abban a kék szempárban.
-Tudod jól, hogy nem tudtál volna mit csinálni!-mondom és elkezdünk közben táncolni.
-Ha aznap, mikor elrabol, kicsit korábban megyek ki akkor ez nem történt volna meg.
-Hardin, kérlek ne magad hibáztasd, ő egy pszihopata volt, de már sitten van és ott is marad hála a tanuskodásotoknak!-mondom hálásan és megszorítja a csípőm és maga felé húz egy kicsit.
-Lia, öhm szerinted ezt, hogy csináljuk?-kérdezi Bee, megszakítva ezáltal a közelségünket Hardinnal. Enged a szorításán és elindulunk feléjük. Bee szemébe nézek és látom rajta, hogy eléggé durva volt ami az előbb történt, szerencse, hogy megszólalt.

Sziasztok, tudom, sokszor ígértem, hogy kirakok részeket, de azok néha elmaradtak. Tényleg amikor van energiám írok és a történeten agyalok, de tényleg mostanában a legmélyebb és a legmagasabb napjaim élem. Talán nemsokára már vége lesz ennek az egésznek és az új seasonnel jön a szerencse is. Legyen csodás reggeletek/napotok/estétek!