- Sajnálom, hogy hideg voltam. Kérlek mondd el nekem mi van benne abban a levélben - lépett mellém.
- Nem mondhatom el. Ki tudja mi lenne akkor az írójával? Egy ember, sőt ha minket is figyelnek több élet is foroghat kockán, és ezt egy hős nem kockáztathatja meg, és ha most magamra hagyna, azt nagyon nagyon megköszönném - morogtam.
- Hát rendben Bakugou. Mivel most az egyszer nem ordítottál, és az elméleted is elég élethűnek és veszélyesnek hangzik elfogadom. Máskor nem teszek kivételt - erre csak köszönetképp meghajoltam, majd folytatta - Megkérem Nezu igazgatót, hogy hadd fésüljük át a terepet, hátha gonosztevők vannak a közelben, és szemmel tartanak minket. Nem számítottam volna erre, hogy ennyire segítőkész vagy. Bár mondjuk a barátnődről van szó.
- Sensei ebbe ne menjünk bele kérem! - emeltem meg a hangom.
- Rendben, rendben. Szia Bakugou - intett egyet, aztán elhagyta a helyiséget.
♡︎♡︎♡︎
Másnap, 8:30:
Mindenkit haza rendeltek, egy szóval az egész iskolának van egy két-három napos szünete, amíg a környék átvizsgálása folyik. Én nem örülök ennek, bár nem kell látnia annak a sok nyominak a pofáját, és van időm edzeni is kicsit. [Név] még nem üzent semmit a tervről. Őszintén szólva, nagyon aggódok érte, bár ezt nehéz bevallani magamnak. Soha nem aggódtam senkiért sem még [Név]-en kívül...
Csak küldd a tervet [Név], és én végre hajtom!
[Név] szemszöge:
- Ez nagyon veszélyes [Név]! - figyelmeztett Kurogiri.
- Nem baj, elküldöm Katsukinak, és kész! - akadékoskodtam.
- Ne kérlek! Ezzel az Ő életét is veszélybe sodrod! - suttogta, mivel valaki közeledett a szoba fele.
- Kurogiri! - nyitott be a nagynéném - Rávetted már a csatlakozásra?
- Nem! És én is kilépek vele együtt, ha még nem is volt benne! - ölelt át, és sárga szemeit csak úgy villogtatta a vörös hajú nőre.
- Hogy micsoda? - jelent meg az ajtóban Deku, így szinkronba tudták mondani.
- Így igaz! - mondtam, és ökölbe szorítottam a kezeimet - Most megbánjátok hogyan bántatok mindenkivel!
- Haha! Kettő az öt ellen? - nézett hátra a két zöld szemű Shigarakiékra, de ők mögénk sétáltak - M-Mit csináltok?!
- Csatlakozunk a [Név] családhoz - tette négy ujját apa vállára Tomura, s egymásra mosolyogtak.
- És mi is itt vagyunk! - kiáltották a hősök, akiknek az élén egy nem vártam személy állt.
♡︎♡︎♡︎
[Név] szemszöge:
- K-Katsuki? Te meg hogy kerülsz ide? - lepődtem meg.
- Valaki hívott minket, hogy a gonoszok ligájánál vagy, és segítség kéne. Pont a főnökük tett panaszt Sniper -nél, és amint meghallottam jelentkeztem az akcióra, ahogy a többi osztálytársunk is - mosolyodott el, majd Shigarakira nézett - Most az egyszer köszönjük kezes barom.
YOU ARE READING
• 𝙿𝚊́𝚗𝚒𝚔𝚋𝚊𝚗 𝚟𝚎𝚕𝚎𝚍 • (𝙱𝚊𝚔𝚞𝚐𝚘𝚞 × 𝚁𝚎𝚊𝚍𝚎𝚛) [BEFEJEZETT✔︎]
Fanfiction[Teljes Név] egy átlagos 16 éves lány, de nem annyira átlagos, mint akinek mindenki hinné. A szülei meghaltak egy autóbalesetben, ezért a nagynénjéhez költözik egy Tokió közelében lévő faluba, majd onnan tovább vándorol a fővárosba, hogy hősnek tanu...