Kapj el! II.-A Woods Cheer története

13.RÉSZ-Emlékőrző

Hiba nélkül, tökéletes végrehajtott elemekkel végig csináltuk a koreográfiát. Rettentően felszabadult pillanatok voltak. Mindenki ujjongott és tapsikolva fogadott minket amikor lejöttünk a színpadról. Nagyjából egy óra elteltével pedig a szépen feldekorált csarnokban vártuk az eredményhirdetést, és azt, hogy kik kerülnek meg a Woods Cheer első csapatába. Remegő lábak és édes illatok... Na jó az édes illatok nem voltak az esti álmom részei, viszont egyértelműen az ébredésem okai voltak.

Amint feleszméltem a lilaködös, mámor illúzióiból, rögtön a konyha felé kezdtem el nézelődni. Alig volt még nyitva a szemem, sőt azt is megkockáztatom, hogy szinte csak magam elé képzeltem néhány emberi körvonalat. Az erős fényfoszlányok lyukat ütöttek a retinámon, amin a folyamatos ököllel való dörzsölés sem segített túl sokat.

-Felébredt!- susmorgott valaki

-Neee! Altasd vissza!

-Mégis, hogy?

-Oh, nem tudom! Mondjuk, mint az Aranyhajban!- hallgattam tovább a párbeszédet

-Ha valamelyikőtök fejbe mer vágni egy serpenyővel, akkor az ne is álmodjon arról, hogy valaha egyesületi tag lesz.-mértem végig az előttem álló társaságot 

-Te aztán nem vacakolsz apróságokkal! -fordult a másik oldalára Nick

-Úgyis készen vagyunk!-takarított maga után Diego

-Mivel?- értetlenkedtem- Miben mesterkedtek?

-Csináltunk egy kicsi meglepetést!- terített Alice

-Nem szereti őket!-motyogta újra Nick

-Ez igaz! De ennek a meglepetésnek jó illata van!- ültem fel

-Arra gondoltunk, hogy kicsit meghálálnánk neked az elmúlt két hetet.- magyarázta Delia

-Ezért felhízlaltok?- ráncoltam össze a homlokom

-Így is mondhatjuk!- vonta meg a vállát Paul

-Na jó legyen! De csak egy feltétellel...

-Ha?- kérdezett vissza Simon

-Ha ti is híztok velem!

-Talán ebbe beleegyezhetünk...-kuncogott Alice

-Szuper! Akkor szóljatok a többieknek és együnk, mert utána még kismillió dolgunk van már!-sürgettem meg őket

Elképesztő mennyiségű reggelit készítettek el a konyhában. A zabkásától kezdve, a mini palacsintán keresztül a gyümölcssalátáig minden volt az asztalon. Úgy is mondhatnám, hogy szinte egy hadseregnek is elég lett volna, de megérkezett a szekta apraja, nagyja és hirtelen mindennek csak a hűlt helye maradt. Úgy falatozott mindenki, mintha sosem kaptak volna enni, pedig Diego az egész tábor alatt gondoskodott arról, hogy ne feküdjön le senki éhesen.

-Mi a terv mára?- pakolta el az utolsó tányérokat Fallon

-Tíztől megyünk edzünk egy órácskát, aztán ebéd előtt leszaladok a városba Rachellel és Paullal. Elhozzuk a ruhákat a szabótól. Aztán a délután folyamán kicsit pihenünk, teszünk veszünk. Ahogy alakul.

-Megyek veletek, nekem is van dolgom. -tette hozzá Nick

-Oké!- bólintottam rá- Másrészt kérdésem van! Ugye mindenkinek jön valakije holnap a versenyre?

-Oh, az egész család jön.- helyeselt Daki

-Nekem jönnek a szüleim is, illetve a barátom és két barátnőm.- magyarázta Alice