A szomszéd fiú (kezdet)💕

Tényleg tökéletes!..

-Következőleg nem fog sikerülni Jacob! *néztem viccesen de flegmán rá*
-Majd meglátjuk durcás kisasszony!
*mosolygott rám a bájos mosolyával*
Egy ideig beszélgettünk, majd olyan délben haza mentünk, hozzám. Elkezdtünk filmet nézni de nem sokáig tudtunk mert felhívta valaki Jacob-ot.
-Szia haver! Ma szeretnél? Hát ma nem igazán jó!
Rá néztem Jacob-ra és bólogattam hogy nyugodtan elmehet ha szeretne.
-Hát jó akkor mehetünk! Délután 2 kor ott!
Le tették majd megkérdeztem hova megy és azt mondta hogy egy szórakozó helyre a haverjaival így csak bólogattam megcsókolt és ment el. Én nagyon nem tudtam semmit sem csinálni csak edzettem, jógáztam, sütit sütöttem és egészen estig vártam hogy felhívjon Jacob, de feleslegesen vártam. Olyan hajnali 1 fele elaludtam és reggel 9 fele keltem.
Le mentem kávét inni és reggelizni, majd megnéztem a telefonomat és Jacob azóta sem hívott vissza! Egy kicsit aggódok érte.. Így gyorsan felöltözök, megcsinálom a hajamat és át megyek Jacob-ékhoz.

Be kopogtam az ajtón és senki nem nyitotta ki. Tovább kopogtam amikor Thomas könnyes szemmel kinyitja!
-Jó reggelt! Miért tetszik sírni?
-Jó reggelt Amy! Jacob kórházban van..
Amikor ezt meghallottam le sokkolódtam, elkezdtem könnyezni..
-É-És melyik kórházban van..?
-*elmondta Thomas*
Gyorsan elköszöntem Thomas-tól és konkrétan rohantam sírva a kórházba. 10 percig végig rohantam és amikor oda értem rögtön mentem fel hozzá. Amikor be léptem az ajtón Jacob már fent volt és nézett ki az ablakon..
-Úr isten Jacob.. *rohantam oda mellé és megcsókoltam, majd le ültem az ágy szélére*
-Mi történt? Mi a baj? *fogtam meg a kezét*
-Amy szívem hát itt vagy.. *mosolygott, de közben tiszta lila és piros volt a szeme*
-Igen itt vagyok, ne félj, de mi történt?
-Ahova mentünk bulizni, volt egy olyan banda akik nem nagyon kedveltek minket..
-Úristen csak egyszer lássam meg őket! *kezdtem ideges lenni* mikor engednek ki?
-Holnap már mehetek állítólag haza!
-Rendben! Szeretném hogy akkor velem töltsd a napot!
-Veled fogom szívem! *hajolt hozzám és csókolt meg*
Egy ideig bent voltam a kórházban és csak este mentem haza, mert addig végig Jacob-bal voltam és mivel hogy nem aludhattam a kórházban ezért haza kellett ugye mennem. Elég sokáig csak azon járt az eszem hogy vajon jól van-e Jacob.. Olyan 11 fele elaludtam mert annyira elfáradtam.
Reggel arra keltem hogy iszonyatosan rosszat álmodtam! Elmondani nem tudom de felriadtam és a levegőért küszködtem.. Amikor le nyugodtam ki néztem az ablakon és láttam hogy Michelle és Jacob éppen szállnak ki a kocsiból így gyorsan fel vettem a köntösömet, papucsomat és rohantam ki hozzájuk!
-Jacob!!! *rohantam Jacob-hoz*
Bele ugrottam az ölébe és megöleltem szorosan.
-Úgy hiányoztál szépségem! *csókol meg*
-Te is nekem! Jobban vagy? *simogattam meg az arcát*
-Igen jobban vagyok! Ma benne lennék egy közös össze bújós estébe..
-Mikor ne lennénk benne! *mosolyogtam majd megcsókoltam*
-Na menj át öltözni még reggel van! Megfogsz fázni.
Ezen csak bólogattam. Gyorsan adtam egy puszit az arcára és rohantam vissza a házba. Át öltöztem

meg reggeliztem, csináltam magamnak egy kis sminket, megcsináltam a hajamat és elkezdtem egy kicsit tanulni. Olyan délig tanultam majd megebédeltem, és egy kicsit sorozatot néztem amikor felhívott Ashley.
-Szia Amy! Kérlek ne tedd rám a telefont. Csak bocsánatot szerettem volna kérni, hihetetlenül szar barátnő voltam és egy áruló! Sajnálom.. Át gondoltam az egészet és nem tudok nélküled élni.. Te fényezed be az egészet! Sajnálom és szeretlek!
-Szia Ash! Kibékültem Jacob-bal, és már együtt is vagyunk hivatalosan így nincs jogom rád haragudni. Ha Jacob-bal kibékültem akkor veled is ki fogok! Megbocsátok!
-Köszönöm! És sokáig nektek! Megígérem hogy soha többé nem leszek ilyen áruló és köcsög..
-Rendben legyen úgy!
-Ma tudunk találkozni?
-Egy tea mellé igen.
-Én is arra gondoltam.
Majd felnevettünk mind a ketten majd egy kicsit beszélgettünk és le tettük a telefont. Olyan 1-2 fele el indultam a tengerpartra a megbeszélt helyre. Meg láttam Ashley-t aki éppen sírt a padon így rögtön oda mentem hozzá.
-Úristen Ash mi a baj?
-A szüleim elfognak válni! Jövő héten megyünk a bíróságra..
-Nagyon sajnálom.. Nem ezt érdemled! Meg ígérem neked hogy el fogom vinni a figyelmedet ettől a rossz dologtól!
-Rendben köszönöm! *ölelt meg erősen*
Vissza öleltem és elmosolyodtam. Elmentünk egyet fagyizni és jókat nevettünk meg beszélgettünk. Találkoztunk rengeteg ismerőssel akikkel le álltunk beszélgetni majd olyan délután 6 fele elindultunk haza. Adtam egy mély ölelést Ash-nek és mentem át Jacob-hoz.