Reggel ötkor -inkább hajnalban-. Már fent vagyok és ráírok az összes Iroda tagra, hogy kéne egy kisebb meglepit csinálni Chuuya-nak. Szerencsére mindenki benne van. Ameddig Chuuya alszik, készítek valami reggeli szerűséget és leülök az asztalhoz. Pár perc után egy ajtó nyitódást hallok a háló felől, rögtön oda kapom a fejem és látom, hogy egy fáradt, álmos Chuuya lép ki rajta.
-Jó reggelt! Ismét nem tudtál aludni?
-Ásít- Aludni tudtam...Egy keveset....De tudtam!
-Akkor azért vagy ennyire fáradt! -oda csúsztatok az egyik szék elé egy tányér reggelit- Jó étvágyat!
-Nem vagyok éhes...
-Nem érdekel. Egyél.
-Nem.
-De!
-Nem.
-Jó....Hanem hát nem.
-Tudod mit felejtettél el?... -néz rám kérdően-
-Nem...Miért? Mit?
-....A szülinapomat...
-Ohh....Mikor is lesz?...-kérdezem egy kicsit bizonytalanul-
-...Egy nap múlva...
-Ohh....Hát jó....Előre is sajnálom, hogyha nem tudlak meglepni valamivel....
-Áhh....Semmi! -legyintek- Már megszoktam, hogyha nekem van valamim vagy nekem kéne segítség, akkor azt csak magamnak oldhatom meg.
-Értem....
-Figyelj....-oda fordulok hozzá-...Nekem be kéne mennem az Irodába és csak este érnék haza. Terveztél mára valamit?...
-Okés....Egyébként nem, semmit sem terveztem. Neked akkor jó munkát...
-Köszi! -összekapom magam- Szia! -Elhagyom a házat és sietve elindulok az Irodához-
***
-Sziasztok! -köszönök, amint belépek az ajtón-
-Végre itt vagy! -áll elém Atsushi, amint belépek az ajtón-
-Hogy haladtok?
-Egyész jól. -válaszol Kunikida-
-Annak örülök!
-Ajándékokat megvetted? -néz rám kérdően Ranpo-
-Iha...
-Akkor irány az ajikért! -Atsushi megfordít és elindít az ajtó felé-
-Oké...-kilépünk az ajtón és elindulunk a legközelebbi boltokba ajándékokért-
***
Zajlik az élet, ismét. Mindenki igyekszik, minél gyorsabban és pontosabban kidolgozni a ráadott szerepeket. A díszítés is lassan kész. Furcsa ismét nyüzsgést látni az Irodában.
-Vissza tértünk! -mondja ezt Atsushi, amint belépünk-
-Jaja!
-Remek! Minden megvan akkor!
-Állj, mindenkinek meg van a saját ajándéka is? -kérdezem-
-Persze! -válaszolnak egyszerre-
-Bólintok- Akkor próbáljuk el ezt a műsor szerűséget.
-Okés. -mindenki a helyére megy, én pedig lekapcsolom a lámpát-
Próbálgatjuk egy darabig....Khm...Hatig minimum próbálunk, majd miután meggyőződünk arról, hogy mindneki tudja a dolgát, szétt széledünk és mindneki haza megy.
***
-Megjöttem! -mondom, amikor belépek az ajtón-
-Szia! Hogy ment? -jön oda hozzám-
-Jól. Rajtam kívül még Atsushi is bent volt és hát...Neki is kellett segítenem....Bocsi a késésért...-mondom a végét lehajtott fejjel-
-Semmi baj. Az a lényeg hogy itthon vagy! -átölel- Tényleg! -eltávolodik tőlem- Atsushi hogy van?
-Bólintok- Jól van és elméletileg az Iroda többi tagja is.
-Elméletileg?
-Atsushi elmondása szerint. -magyarázom-
-Ja~....Értem. Egyébként örülök neki! -leül a kanapéra-
-Ránézek a telefonomra- Iha...Holnap este be kéne mennünk az Irodába, ismét...
-Ohh...Oké.
-Ásítok- Én viszont megyek lefeküdni...-elindulok az ajtó felé majd megállok- Ettél ma?
-Ne- Persze, persze!
-Akkor nem. Miért? -visszafordulok és leülök mellé- Amiatt, hogy elfelejtettük a szülinapodat?
-Részben igen...
-Ajj....Ez ne legyen ekkor cucc! -közelebb húzom magamhoz és megölelem- Ígérem, karácsonykor vissza fogod kapni!
-Bólint- Na, de akkor jó éjt! -eldől a kanapén-
-Neked is. -befekszek mellé és elalszok-
Sziasztok! :D Kicsit...nagyon rövidre sikerült de nem akartam erőltetettet írni :/ Ráadásul még így is kicsit erőltetett lett, ezért elnézést kérek :(
ESTÁS LEYENDO
Barátságból szerelem
Fantasía"mi?...Én?! Az nem lehet!...vagy mégis?...Y/N!!!" ez az 1. könyvem úgyhogy a fogalmazást és a helyes írási hibákat vagy javítsátok vagy ne foglalkozzatok vele, előre is köszönöm! :) (!A borító nem saját! Sajnos a készítőt nem tudom megnevezni :( Eln...
