utószó (vagy hasonló)

41 2 0
                                    

2020. 07. 24. (péntek) 16:23

🗝️🌧️Petra szemszöge🌧️🗝️

Belesüppedt a lábam a homokba, miközben a háborítatlan tó vizét kémleltem. Egy kéz érintette meg a derekamat. Elszakítottan a tekintetemet a látványról, a férfire néztem. Csak állt mellettem, kezével a derekamon. Vonásai kisimultak, férfiasabb lett az elmúlt év alatt.

Huszadik születésnapom alkalmával érkeztünk oda, ami mindent megbolygatott közöttünk, csupán két éve. A környezet nem változott, csak mi ketten. Belül. A naivitásom eltűnt, felnőttem. Már amennyire egy húsz éves nő mondható felnőttnek.

Megestek bulik, alkoholizálások, sírások és viták, de nem ebből álltunk.

NOS, ezt 2022 januárjában írtam, lezárás gyanánt. most elolvasva egyébként egész szép lett, de ezt most hagyjuk. mint látszik, 100 szó sem volt, így lemondtam arról, hogy valaha is befejezzem ezt a sztorit méltóan. most sem ezt teszem, mert tudom, hogy fél mondatba telne feladnom.

nem feltétlenül vagyok érzelgős kedvemnél, de tudnotok kell, hogy felnőttem a kezdetek óta (sajnos ténylegesen, ketyeg az órám, lassan nagykorú vagyok). nem vagyok büszke arra, amit itt összeműveltem valaha, de ebből is sikerült tanulni. mint látszik, 16 évesen (amikor ezt a kis részletet ott fent írtam) is volt eszem olyanokra, amikre jóval korábban nem.

a sztoriban szereplő páros kapcsolata ahogyan visszagondolok rohadt mérgező, mégis hangulatos ahogy ezt képes voltam tojáshéjjal a seggemen közvetíteni, olyan igazi 2018as wattpad.

ha már nem írok lezárást elmondom hogyan költöttem volna én régen, másfél éve és most:

1. régen:
biztos, hogy a két főszereplő együtt végezte volna, mai napig punci vagyok nem boldog véget adni. viszont, ahogy emlékszem sosem volt vége a sztorinak, egyszer sem volt lényege, csak kedvtelésből fetettem wattpadra a képzelgéseimet.

2. másfél éve:
egy érett, megváltozott kapcsolat lett volna belőle, valahol dédelgetve a kiskori dolgaimat és egy lánykérést biggyesztve a végére. szép, megkomolyodott véget szerettem volna, a többire nem emlékszem.

3. most:
ha mindent átgondolok nem szeretném a két főszereplőt együtt látni hosszútávon, állomásnak jó, de egyikőjüknek sem végállomás a másik. undorító személyiséget adtam beninek, de petra karaktere közel áll hozzám. fiatal, éretlen kislány, akit kihasználtak a teste miatt. annyira nem szép történet, de erre 14 évesen nem gondoltam. (borzalmas hogy annyi idős vagyok most, mint ő a legelején) szóval, ha mindenképp ragaszkodom ahhoz, hogy mindenki párral végezze akkor petrát az egyik legpozitívabb férfi karakterhez raknám, patrikhoz. benivel nem tudom mit kezdjek, de ezt annak idején sem tudtam, rátok marad.

az agyam nagyon fáradt (én magam annyira nem, de dől belőlem a faszság ma este), elnézést kérek a szóismétlésért és társaiért, lusta vagyok visszaolvasni és javítani.

remélem a holnapi egóm is megelégszik ezzel a három alternatív végszóval.
cseszte a szemem, hogy még mindig nem completed, szóval itt vagyunk.
őszintén, nem hiszem, hogy ezt valaha akárki is elolvasná, ennek a sztorinak a célközönsége is felnőtt már jóformán. ha mégis, akkor nagyon köszönöm a figyelmet, egyetek jókat, olvassatok jókat (az újabb sztorijaim, winkwink).

én pedig úton vagyok csucsulni lassan, de irritál, hogy hagymaszagú a szám kétszeres fogmosás után is.
nem mondom, hogy viszontlátásra, de azért vigyázzatok magatokra és legyen pontosan olyan szép életeteket mint amilyen szép én vagyok (10/10, nagyon).

(Almost) Just Friends [BENIIPOWA]Where stories live. Discover now