(Almost) Just Friends [BENIIPOWA]

twenty-eight

2018.07.04. (Szerda) 00:13

🍋🐐Petra szemszöge🐐🍋

Fátyolos tekintettel néztem a mosolygó fiúét, akinek a karjaiban voltam. De nem mint barátnő. Hanem, mint legjobb barát. Megsimította a felkarom, majd elengedett. Ketten indultunk meg befelé, majd valaki utánunk kiabált, hogy azért ne vesszünk el. Elmosolyodtam, amikor rájöttem ki volt. Dani.

- Akkor ez most komoly köztetek? - kérdezte hírtelen. A fejem az irányába kaptam, és egy zavarodott tekintettel találtam szembe magam.

- Nem. Szerintem nem. Sosem volt komoly kapcsolatom, nem tudom hogyan kezdődik el egy ilyen... - válaszoltam halkan, de számárs tisztán hallhatóan. - És veletek Veronikával? - akaratlanul is fintor kúszott a fejemre, mikor kiejtettem a nevét. Beni elröhöhte magát, majd a víztükröt csapkodva válaszolt.

- Dehogy! - röhögött tovább. Ez az egy szó is boldoggá tett, így elmosolyodtam.

- Szóval, barátok? - tartottam felé a kisujjamat, amit elfogadott, majd magához rántott, annál fogva. Normál esetben feljajdultam volna, de a meglepettségtől egy mukk sem jött ki a számból.

- Majdnem. - súgta a fülembe, majd lekapott. A mellkasára tettem a kezeim, és eltoltam. Komolyan néztem a szemébe.

- Az nekem nem elég. - suttogtam, majd a homokból elrúgtam magam, és elmerültem. Elúsztam, minimum tíz méterre. Részeg volt. Nem tudja mit beszél. Mikor feljöttem őt láttam, messze, csalódottsággal az arcán.

Elmosolyodtam, de ennek semmi köze nem volt a boldogsághoz, és még nem is láthatta. Felesleges cselekedet volt, de legalább nemlétező boldogságot mutattam kívülre. Zozo szédelegve mellém ért, és átkarolta a vállam.

- Hát Zsirikém, ezt jól beszoptátok. - veregette meg a vállam, mire kínosan felnevettem. Nem tudunk dűlőre jutni, és sose tudtunk.

- Jólvan Seggdugó, kussolj. - utasítottam barátságos hangnemben. A part felől sikoltozást hallottunk, tudtuk, hogy ezek a többiek. Legalábbis a lányok. Pár pillanat múlva a térség jóval messzebbi részéről valaki visszaordított. Egy emberként nevettünk fel. Az ő röhögésüket is hallottam, úgyhogy nem lehettek annyira messze.

- Keressük meg őket. - habár nem láttam, de tudtam, hogy Zozonak felcsillant a szeme.

- Hülye vagy? Csak ordítozzunk. - nevettem el magam. A következő pillanatban felordítottam, amire szinte azonnal érkezett a válasz.

- Merre vagytok? - ordított a másik társaságból valaki. Aztán egy lányos hang "hülye vagy?" kérdés, ami az előbb az én számból is elhangzott.

- A mólónál! - válaszolta Zozo.

- Ezek hülyék! - röhögtem tenyerembe temetett arccal. A lány a másik csapatnál ugyanígy felröhögött. Egyre közelebb hallottuk őket, amikor a partnál meglattunk egy új társaságot. Egyből arra úsztunk, majd a többieket admiráltuk.

A másik társaságon látszott, hogy siettek, csapzottak és vizesek voltak. A mieink mind röhögtek, és bemutatkoztak az ordítással szerzett új barátoknak. Mi is kiértünk, és kezetfogtunk velük. Mindenkinek a nevét megpróbáltam megjegyezni, de a névmemóriámat ismerve, ötük közül egynek maradt meg a neve... A srác, aki Zozoval kommunikált, azt hiszem Ricsi, eléggé ittas volt, csakúgy mint Zoli. A lány, aki a társaságukból a legjózanabbnak és számomra legszimpatikusabbnak tűnt, kezett fogott Benivel, majd valamin nagyon gondolkodott és felcsattant.

- Te nem az a videós srác vagy? - mutatott Benire, aki felnevetett.

- De igen. Beniipowaként ismerhettek. - mosolygott. A lány figyelmen kívül hagyta és Zozora mutatott.

- Te is videózol. Biciklizel, ha jól emlékszem. - csillogott a szeme. Zozo is bólintott, miközben nevetett. - És te. Dani. Te meg a Beni tesója vagy. Ő meg a barátnőd. - mutatott először Danira, majd Ramira. - Wow. Vagy ennyire berúgtam, vagy tényleg igazából ti vagytok. - nevetett, mire Beni nyugtatóan megveregette a vállát.

Ma, így alvas előtt ennyi tellett tőlem, ha tetszett vote-oljatok, kommenteljetek!
Sziasztok! ❤💕