(Almost) Just Friends [BENIIPOWA]

thirteen

2018.07.03. (Kedd) 18:15

🌾☀Beni szemszöge☀🌾

- Esküszöm, ha választhatnék, legszívesebben ide költöznék. Sok macskával. - ábrándozott mellettem a lány.

- Nem velem? - biggyesztettem le a számat. Megrázta a fejét.

- Nem. A macskák nem nyaggatnának, hogy feküdjek le velük. - vette poénra.

- Én nem nyaggatlak, csak szimplán együtt vagyunk. Mármint nem az, hogy járunk, hanem... Érted. Sakkozunk. Amúgy te is szereted, úgyhogy ne nyafogj. - védtem magam. - Miért vagyunk olyanok mint egy pár? - kérdeztem a semmiből. - Eddig szinte sosem csókoltalak meg az utcán, sőt otthon is alig. Most meg, olyanok vagyunk mint egy igazi pár. - néztem körbe.

Mindkettőnk lába beáztatva a Balatonba, mellettünk a cipő, egymás mellett ülve, nemrég még szinte egymásba bújva.

- Eddigi életemben, egy hatalmas hibám volt... - mondta szinte előzmények nélkül. - Az, hogy akkor azt mondtam, hogy nem csókolhatsz meg. - utalt az ominózus hotelszobában történtekre.

- Nem olyan biztos, hogy hiba volt. - válaszoltam. Érdeklődően nézett a szemembe. Hazudnom kell neki. Folyton ezek körül jár az eszem. Nem hagyhatom, hogy miattam törjön össze később. Ki kell belőlem szeretnie. - Jobb lett volna, ha sosem hagyod. - kezdtem bele életem eddigi legnagyobb, és legkegyetlenebb hazugságába. - Mert, ha nem hagyod akkor sosem vallottam volna be azt, hogy szeretlek, akkor most nem kellene azt mondanom, hogy elmúlt. - böktem ki kegyetlenül. A színészi képességeim nem hagytak cserben, (bár tették volna) teljesen hihetően hazudtam. A szemei csillogtak a kitörni készülő könnyeitől, a szája remegett, úgy, ahogyan a kezei is. Sértetten és csalódottan felpattant és elviharzott. Nem tudom hova, nem is fogom sosem megtudni. Nem kéne, hogy érdekeljen, nem kéne, hogy szeressem.

A könnyeimet rejtegetve, szomorúan az ölembe ejtettem a kezeim. A lábaim eddigi ritmusos mozgását elfolytottam, csak hagytam, hogy sodródjanak az árral. Hagytam, hogy elnyeljen az önsajnálat. Elkúrtam. Annyira, amennyire csak lehet.

☁💧Petra szemszöge💧☁

Visszarohantam a hotelbe, és ledobtam magam a frissen megvetett ágyba. Nyögve álltam fel az ágyról, és előkotortam a nutellát, amit Benitől kaptam. Amint rájöttem, hogy tőle van, elfintorodtam, majd megvontam a vállam, hiszen rájöttem, hogy a Nutella megér ennyit. Mindezt sírva. Nutellával a kezemben lehuppantam az ágyra. A felsőm alól levettem a melltartóm, a nadrágomból is kibújtam, amiket rádobtam a bőröndömre.

2018.07.03. (Kedd) 18:30

Egy szál pólóban és bugyiban, nutellát ettem és Shawn legsírósabb számát hallgattam, mikor Beni torpant be. Teljesen lesírt szemfestékkel meredtem rá. Mérgesen. Letettem az éjjeliszekrényre a nutellámat, a telefonomat is letettem, gyorsan letöröltem a könnyeimet és szó nélkül bemasíroztam a fürdőszobába. Rátámaszkodtam a kagylóra és a tükörképemet néztem. A gondolataim minden egyes lehetőségen végigcikáztak, de mégis részletesen átgondoltam. Beni kinyitotta az ajtót, én pedig könnyes szemekkel felé fordultam.

FONTOS!
Nagyon jól esne, ha részletes véleményt írnátok a sztoriról! Kellene egy kis magabiztosság az írás terén (is)...

Mára ennyi, ha teszett vote-oljatok, kommenteljetek!
Sziasztok! ❤💖