A vérfarkas lánya

31. Már megint mi történt?

( Sirius szemszöge)

Ma egész nap csak a délutáni meccsen járt az eszem. Nagyon kíváncsi vagyok hogy kivel fogunk játszani egy hét múlva. A Hollóhát és a mardekár is nagy ellenfél.
Most épp a könyvtár felé tartok. Moonnal mára beszéltük meg hogy folytatjuk a bájitaltan feladatunkat. Gondolom emlékeztek hogy Lumpsluck párba rakott minket év elején. Nos, azóta hetente egy-két alkalommal összeülünk a könyvtárba és megcsináljuk a kiadott feladatot.

Mikor beléptem a terembe, meg csapott a dohos könyvek szaga.... pfúj. Teljes csend volt. Csak pár penna sercegését lehetett hallani. Ahogy körül néztem, meg is pillantottam a lányt az egyik asztalnál. Elindultam felé. Észrevett, de nem nézett fel a könyvéből.
- Késtél. - mondta mikor odaértem.
- Egy varázsló sosem késik... - vágtam rá. -... mindig akkor jön...
-.... amikor úgy tartja kedve, ja tudom. - vágott közbe szemforgatva. - Esküszöm Black, hogyha le tudnék ugrani az egódtól az IQ-dig, biztos hogy szörnyet halnék.
Most sértegetni próbál?
- Azt mondod egoista vagyok? - mosolyodtam el.
- Igen, pontosan. - nézett fel rám és sárga íriszeit az enyémekbe fúrta.
- Ez fájt.! - tettem mellkasomra a kezem egy elfolytott vigyorral.
- Az igazság néha fáj. - fordult vissza a könyvéhez.

***

Már órák óta ülünk a könyvtárban és kezdek nagyon unatkozni.. Füles, amióta megjöttem, dolgozik. Hogy csinálja ezt?
Észrevettem, hogy amikor gondolkozik, az ajkába harapva kocogtatja az állát a pennájával. Néha mikor keresgélt, a füle mögé tűrt egy egy szemébe logó tincset is...
Nem bámultam..! Csak... khm.. jó megfigyelő vagyok...
- Tudod igazán segíthetnél! - fordult hirtelen felém, mire kicsit összerezzentem. - Már rég készen lennénk ha te is csinálnál valamit.
Én erre egy "ne már" arckifejezéssel feleltem, majd morogva felvettem az egyik könyvet az asztalról és "olvasni" kezdtem. Vagyis próbáltam, mert már a harmadik sor olyan unalmas volt, mint Binns prof egyik órája.
Míg én ott - a szó szoros értelmében - szenvedtem, Moon felállt az asztaltól és eltűnt a sorok között. Persze amint látótávolságon kívülre ért, az asztalra dobtam a kezemben tartott könyvet.

Mikor már feltűnően sokáig nem jött vissza, gondoltam egyet, majd felálltam és el indultam megkeresni. Pár sorral arrébb meg is találtam az egyik könyves polcnál. Épp az egyik könyvért nyújtózkodott, de nem érte el. Majdnem felnevettem a háta mögött, de végül nem tettem.
Még pár percig néztem ahogy szerencsétlenkedik, majd amikor kezdte volna már feladni, odamentem és levettem a polcról a kötetet. A lány meglepetten hátra fordult, mire én elmosolyodtam.
- Ezt szeretnéd? - lóbáltam meg előtte.
- Igen, kösz. - nyúlt a könyvért, de el kaptam előle és a magasba emeltem.
Játsszunk egy kicsit, ha már úgy is egy ilyen uncsi helyen vagyunk....(nem félre érteni!)
- Annak ára van... - léptem hozzá közelebb.
- Pardon? - lépett hátrébb összezavarodva, de én ismét közelebb mentem.
Ez addig folytatódott így, míg a lány háta neki nem ütközött a falnak. Közelebb hajoltam.. Az orrunk már majdnem összeért. Kíváncsi vagyok a reakciójára...
- Mihez kezdenél nélkülem? - néztem pajkosan a kezemben lévő könyvre.
- Nem az én hibám hogy majdnem akkora vagy mint Hagrid! - na nem pont erre számítottam.
Most már biztos vagyok benne hogy sérteget...
-..De amúgy meg boldogulnék, kösz a kérdést. - vigyorodott el.
Már épp szóltam volna vissza, mikor a könyvtárba betoppant James.
- Hé, srácok, gyertek, kezdődik a... - kezdte de a mondat közepén elakadt. - Öhm... Bocs, meg zavartam valamit?
Erre a kérdésre gyorsan hátrébb léptem.. Nehogy azt higyje hogy én most....
- Semmit, Ágas.. - felelte helyettem is Füles, majd amíg nem figyeltem, kikapta a kezem közül a könyvet.
- Akkor jó... - mondta vigyorogva a fiú. - Csak azt akartam mondani, hogy siessetek mert kezdődik a Hollóhát - Mardekár meccs.