~10~

538 44 82
                                    

Taehyung szemszög:

Kook lassan elaludt szorosan hozzám bújva, nekem pedig ideje volt mennem.

Eleinte hipnotizáltam, hogy azt tegye amit akarok, de utána már nem, mégsem ellenkezett. Tudom, hogy helyes vagyok, de máris belém szeretett volna? Vagy az ember ilyen nagy csodálattal van a természetfeletti iránt? Vagy mi? Na de mindegy is. A lényeg, hogy aranyos és ahogy látom bármire rávehetem és még az erőmet sem kell használnom. Kis naív.

Igaz, aranyos...Bár ezzel a kis nyuszipofival ki ne lenne az?

Na mindegy is. Kicsit elkalandoztam. A lényeg, hogy most vissza kell mennem a pokolba, nehogy kiszúrja valaki, hogy eltűntem.

Mikor a földön nappal van, akkor a pokolban éjszaka és ez fordítva is igaz, így nappal nem nehéz itt lennem, de éjszaka feltűnne a pokolban a többieknek, hogy nem vagyok ott, így muszáj mennem.

Lassan kimásztam az alvó fiú mellől, betakartam, majd elmentem.

--------------

-Mégis hol a faszba voltál ilyen sokáig? -kérdezte idegesen Jin, mikor megérkeztem.

-Hát nem egyértelmű? Biztos megbaszott valami jó csajt. -mondja Yoongi unottan.

-Téves. -jelentem ki egy nagy mosollyal az arcomon.

-Akkor? -kérdezi értetlenül Joon.

-Nem lány volt. -húztam perverz mosolyra a szám.

-Azt ne mond, hogy...-kezdett bele Jin.

-Egy emberfiút szereztem meg. -vigyorogtam büszkén.

-Annyira idióta vagy. -rázta a fejét Nam.

-Mégis miért? -értetlenkedem. Lehet, meleg vagyok, és néha ismétlem NÉHA idióta, de most tényleg nem értem, hogy mi baja.

-Mert Luc (Lucifer) Bi (Biszexuális), és ha megtudja, hogy felmentél és egy emberrel szerelmeskedsz, nagyon kegyetlen lesz. Hidd el. Neked és neki is fájni fog. -jelenti ki komolyan NamJoon, Jin pedig csak bólogat mögötte.

-Ahhhhj. Nyugi srácok, csak alvásidőben tervezek felmenni hozzá. Náluk amúgy is olyankor van nappal, így nem fogja kiszúrni. -mondtam el a tervem, ami teljesen tökéletes.

-Egyrészt: Mégis hogy a faszba képzeled, hogy megint felmész? Mégis minek?! -ordította Nam.

-Nyugi van. Mondtam. Nem fog feltűnni neki. -mondtam nyugodtan.

-Oké, akkor mondom a másodrészt is. Tehát, másrészt: Ha nem pihensz le idelent, akkor le fogsz gyengülni egy idő után. Te is tudod. Nem lesz jó vége. Elveszíted az erőd. -mondja Joon elég logikusan, de ezt is megoldom okosba.

-Sebaj. Majd ha már túl ki vagyok merülve, a suliba beteget jelentek, vagy hétvégén lejövök és napközben alszom, így lesz erőm. Ilyen egyszerű. -jelentem ki boldogan kihúzva magam, de a többiek értetlenül néznek rám.

-Te suliba jársz? -kérdezte Yoongi csodálkozva.

-Aham. -bólintottam.

-Meg fogsz bukni. -nevetett ki az előbb kérdező démon.

-Dehogy fogok! -durciztam be.

-De igen. -nevetett tovább Yoongi.

-Kapd be! -mondom dühösen.

-Mikor és hol? -kérdezi perverz mosollyal.

-Ne az enyémet te fasz. Kapd be Jinét! -mondom magabiztosan.

-Még csak az kéne! Az enyémet csak Joonie kaphatja be! Keress neki mást. -mondja dühösen és átöleli Nam derekát. Hát igen. Együtt vannak, de most nem ez a lényeg.

A pokolban töltött további időmben a poshadó emberekre vigyáztam odalent.

Igazából régen még valamikor én is ember voltam, de mondhatni szövetséget kötöttem az ördöggel és így lettem démon.

Már nem emlékszem az emberi kilétemre és szerintem nem is akarok. Igazság szerint az alku része volt, hogy kitörlődik minden emlékem emberi mivoltamról, hogy mindentől függetlenül tudjam 'szolgálni' a 'nagy' Lucifert.

Az emberek szenvedéséről unalmas gondoskodni, így nagyon lassan telt az idő számomra, közben pedig Lucal is találkoztam, de nem beszéltünk semmit.

Gondolom csak ellenőrzött, hogy csinálom e a dolgom.

Miután végre végeztem és elérkezett az alvásidő, vissza siettem az én Kookomhoz.

𝕋𝕖 𝕕𝕖́𝕞𝕠𝕟, 𝕖́𝕟 𝕖𝕞𝕓𝕖𝕣 |𝐓𝐚𝐞𝐤𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang