Szinte abban a pillantban mikor vissza tértem a látomásból Geto akkor érkezett meg az ruhákkal. A lisztes hajú eléggé furcsán nézett rám. A látomásom miatt mikor a szemébe néztem szinte biztos vagyok benne, hogy elpirultam. Még mindig érezetem a kezét a derekamon.
Elkellett menekülnöm ezért felpattantam és kisiettem a szobámból. A folyosón Ieri ajtajához álltam. Heves kopogásba kezdtem. Pár pillattal később kinyitotta.
- Mi a baj?
- Hosszú! Megtárgyalhatjuk bent? - válasz helyett csak arébb állt utat engedett nekem. Bent azonnal leültem az ágyára. Ő velem szembe egy babzsákra.
- Kérlek ne nézz őrültnek teljesen komolyan mondom!
- Jesszus! Bögd már ki mi van!
- Oké! Szóval! Pár napja mikor a párna csata után a lisztes mellett elaludtam azt ámoltam, hogy kiskorunkban találkoztuk. Aztán meg utána megálmodtam az erdei harcunk végét.
- Hogy értve? Mit láttál az álmodban?
- Ugyan azt az erdőt láttam. A ruhám pontosan ott volt elszakadva és azt is tudtam, hogy eltaláják, de nem tudtam megakadályozni! És mostanában több ilyenem volt! Mikor hasba szúrtak és a lisztes megtalát akkor mikor hozzá értem akkor volt mégegy. Ma meg homlokon pöcköltem és megint volt! Nem tudom miért vannak ezek és hogy hogyan csinálom! De már teljesen kivagyok tőlük! - hadonáztam hevesen aztán pedig egy párnába nyomtam az arcom.
- Oké! Oké! Oké! Nyugalom! - ült le mellém és a fejemet kezdte el simogatni - Semmi baj! Miket láttál még?
- Amikor megmentett akkor egy kocsiba kerültem amit felborítottak. Az elöbb pedig egy fesztiválon e-egy esernyőt használtunk! - éreztem, hogy megint halvány pírt vesz fel az arcom, de ez a párna miatt nem látszott.
- Csak mentetek az esernyő alatt - kérdezte és hiába nem láttam tudtam, hogy egy mindentudó vigyor van az ajkain.
- Igen! Ne nézz így! A helyzet volt fura! Amúgy is csak pár másodpercet látok! - emeltem rá a fejemet és rányújtottam a nyelvem.
- Jól van! Jól van! Akkor látod csupán mikor hozzá érsz?
- A hasba szúró átoknál is láttam egy elég ilyesztőt, de az szerintem a méreg hatása volt.
- Csak te látod ezeket? Gojo nem?
- Igen! Vagyis nem tudom. Nem említette és nem tűnt úgy, hogy neki is lennének - ráncoltam egyre jobban a szemöldököm.
- Meg kéne kérdezni. Lehet, hogy ezek közösek valamiért. Hol van most?
- A szobámban öltözik gondolom.
- Miért öltözik a te szobádban? - villantott egy perverz pillantást.
- Ruha nélkül változott át és úgy is ébredt! Szóval ne nézz így! Amúgy is Geto már hozott neki ruhát! - miközben ezt mondtam felpattantam és a szobám irányába indultam. Bele gondolva elég furcsán nézett mikor a homlok pöcköléses látomásom volt. De lehet az azér volt mert a semmiből félbehagytam a mondatot. Meg hogy nézek ki mikor ez törnénik? Felvillan a szemem? Nem dőlök el mert mindig ugyan abban a pózban vagyok utána mint elötte. Tehát lehet csak kifagyok néhány pillantra.
Gondolkodás közben a kívánt ajtó elé értem. Ieri is mögöttem volt. Belülről vihorászást hallottam. Ezek miadt egy kicsit félve nyitottam ki az ajtót. Jogos volt mint kiderült. A liszt hajú éppen az egyik kockás szoknyámat húzta magára. Még a felsője nem volt rajta ami megmagyarázta a mellette álló kontyost. Neki az egyik melltartóm volt a kezében. Mint a kettő kimerevdett mikor meglátott minket.
ESTÁS LEYENDO
Utállak (Gojo x Oc) {Befejezett}
Fanfic,, - Áh! Hát itt van a kis vörös gyalogkakukk! - tártaszét a karját mikor ő is észrevett. - Én is örülök a találkozásnak egó bajnok! - válaszoltam miközben meg sem álva elmentem mellette." ,,- Mondtam, hogy ne hívj így! - motyogtam a nyakába. - Én...