𝔸𝕝𝕠𝕞𝕔𝕤𝕒𝕡𝕕𝕒 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

1.1

Riadtan pattantak fel szemeim és ültem fel az ágyamban. Kintről a felkelő Nap, besütött ablakomon. A szobám félhomályban úszott.
A szívem gyorsan kalapált és a levegőt is ugyan olyan sebességgel kapkodtam.

Körül néztem a szobámban, de minden megszokott volt.
Huh... Csak egy rossz álom... Gondoltam magamban, mire a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Mivel már eléggé megnyugodtam, megdörzsöltem szemeim és ránéztem a telefonomra.

"Lepkefingok csoport hívás"

A látásom még homályos volt, de így is el tudtam olvasni a fehér szöveget és felvettem a hívást.
A tánccsoportom hívása volt, ahova már évek óta járok.

-Haló... Mi a faszért csoporthívásoztok ilyen korán? -szóltam bele a telefonomba fáradtan. Igaz, a rémálom miatt visszaaludni már nem tudtam, de pihenni azért még terveztem.

-Ne tőlem kérdezd... -ásított nagyot mondata után JungKook.

-Ki a fene indította a hívást? -kérdezte Félix. Neki is még fáradt hangja volt, mint nekem és JungKooknak. Ezek szerint nem csak én keltem most...

-Én voltam. -válaszolta nagy vidáman MinJi, akinek be is volt kapcsolva a kamerája és látszott rajta, hogy már egy ideje ébren van.

-És mégis miért? -kérdezte fáradt hangon YoonGi is.

Észre se vettem, hogy útközben ő is csatlakozott a híváshoz.

-Azééért... -fogott bele MinJi, de Lia félbe szakította.

-Mert támadt egy remek ötletünk! -ugrott be a képbe Lia. Ő és MinJi legjobb barátnők, gondolom megint MinJinél aludt, vagy talán nem is aludtak. Ki tudja már ezt?

-Milyen ötlet? -kérdezte az útközben megérkező Chia.

Chia szintén nagyon jóban van Liával és MinJivel mint átlagban az egész tánc csoport.

Én vagyok az egyedüli, aki senkivel sincs baráti kapcsolatban, de még beszélő viszonyban sem, mikor már több mint 12 éve táncolunk együtt. Valahogy nem találom a helyemet... Igazából a chat csoportba is csak 11 év után raktak be, mikor már évekkel előtte szóltam, hogy nem vagyok benne. De ez van, ha láthatatlan az ember... Vagy inkább felesleges.

-Szóvaaaal. -nyújtotta el szavát MinJi -Beszélgettünk Liával és arra jutottunk, hogy igazából így az egész csoport, nem nagyon szoktunk menni sehova a városon kívülre így közösen... -itt Lia félbe szakította.

-Szóval azt találtuk ki, hogy menjünk el együtt valahova.

-Mégis mikor? -kérdezte egyből Xia, akinek valahogy mindig is programja van.

-És mégis hová? -tette hozzá Félix.

-Hááát... -kezdett bele Lia, de MinJi félbeszakította. Nekik ez a mániájuk mostanra..

-Arra gondolrunk, hogy elmehetnénk megnézni a hegyekben lévő barlangot. Sokan postolnak róla manapság, hogy milyen menő, így arra gondoltunk, mi is elmehetnénk. -hadarta el a lány.

-De ott már mindenki volt valamikor szerintem. -ellenkezett YoonGi.

-Igen, de nem együtt voltunk, hanem külön külön. És egyébként is, mindenki csak a vízesésig ment, ami a hegy aljában van. -magyarázta MinJi.

-Mi oda is felmentünk. -mondta egyszerre JungKook és Chia, akik régen egy osztályba jártak.
Én is voltam külön a családdal, de inkább nem szólaltam meg. Végülis nekem mindegy hova megyünk. Meg amúgy is. Általában mindenhova nélkülem mennek, ha mennek is és sose hívnak sehova... Az is meglepett, hogy még nem raktak ki a hívásból.