"Riadtan pattantak fel szemeim és ültem fel az ágyamban. Kintről a felkelő Nap, besütött ablakomon. A szobám félhomályban úszott.
A szívem gyorsan kalapált és a levegőt is ugyan olyan sebességgel kapkodtam.Körül néztem a szobámban, de minden megszokott volt.
Huh... Csak egy rossz álom... Gondoltam magamban, mire a telefonom csörgésére lettem figyelmes. Mivel már eléggé megnyugodtam, megdörzsöltem szemeim és ránéztem a telefonomra."Lepkefingok csoport hívás"
A látásom még homályos volt, de így is el tudtam olvasni a fehér szöveget és felvettem a hívást."
Mi is volt az álmomban... -töprengtem, minek véget Kook hangja vetett.
-Jó reggelt mindenki. -ásított egy nagyot utána.
-Ki a fene indította a hívást? -kérdezte Félix.
-MinJi...-ásítottam nagyot a név kimondása közben. Várjunk...Honnan is tudom ezt?
-Igeeen. Én voltam. -jelenik meg bekapcsolt a kamerája előtt és látszott rajta, hogy már egy ideje ébren van.
-És mégis miért? -kérdezte fáradt hangon YoonGi.
Nem tegnap is ez volt? Várjunk... -néztem meg gondolataim közben telefonomban a naptárt. Nem. Ma szombat van. Tegnap suli volt... Akkor előző hétvégén mentünk fel a hegyre?
-Azééért... -fogott bele MinJi, de Lia félbe szakította. Olyan ismerős ez a helyzet...
-Mert támadt egy remek ötletünk! -ugrott be a képbe Lia. Gondolom megint MinJinél aludt mint máskor is.
-Milyen ötlet? -kérdezte az útközben megérkező Chia.
-Gondolom valami közös programmal álltak elő nektek ahol már mindenki volt, mégis el akarnak rángatni minket. -felelte Kook és fogalmam sincs, hogy ez honnan jött neki, de én is ugyan erre gondoltam. Ha nem mondja, talán én teszem meg...
-Te ezt meg honnan tudtad? Kihallagattál, vagy mi? -nevet fel MinJi.
-Miért is? -kérdi YoonGi.
-Azt akarjuk, hogy elmenjünk valahová közösen. -mosolyog Lia.
-Mégis mikor? -kérdezte egyből Xia.
-És mégis hová? -tette hozzá Félix.
-Hááát... -kezdett bele Lia, de MinJi helyett én szakítom most félbe.
-Megint a barlanghoz akartok felmenni, igaz? -kérdeztem unottan.
-De ott már mindenki volt valamikor így nincs értelme és mi az, hogy "megint"? -értetlenkedett YoonGi. Most nem értem... Nemrég mentünk oda közösen. Sétálva mentünk és egy padnál meg is pihentünk, aztán pedig mentünk felfelé. Erre tisztán emlékszem.
-Már... már voltunk valamikor közösen, nem? -kérdeztem furcsálva. Én tényleg emlékszem mikor megyünk felfelé...
-Nem. Legalábbis én tuti nem voltam még ott veletek.
-Ahogyan én sem. -jelentkezett Lea és MinJi.
-De. Én is emlékszem. -gondolkozott el JungKook. Legalább ő nem felejtette el.
-Én sem emlékszem rá. Nem mentünk. -ellenkezett Xia.
-De akkor és és JungKook miért emlékszünk, úgy, hogy már voltunk? -kérdem ismét értetlenkedve.
-Mindegy. Menjünk fel a barlanghoz ismét közösen. Ha ti nem emlékeztek, hát ne emlékezzetek. Legalább nekem és Chimnek van memóriánk. -nevetett fel a végén Kook.
YOU ARE READING
𝔸𝕝𝕠𝕞𝕔𝕤𝕒𝕡𝕕𝕒 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]
FanfictionMilyen érzés belekerülni egy időhurokban, minek minden kimenetel végén holtan végzed, és mindezt szerelmeddel viszed végig? Kínok, fájdalom, érzelmek sokasága. Bele lehet őrülni egy ilyenbe, az biztos, de vajon Jimin ki fogja bírni a megpróbáltaláso...