Szabad egy táncra?/Taekook/

21. rész

Hétfő A bálig 6 nap van vissza

A hétvége egy szempillantás alatt elment. A szombat takarítással kezdődött, mert hát néha az is kell.

Hálistennek mi tökéletesen beoszottuk ki mit csinál.

Jimin porszívózik, Namjoon porolgat én pedig felmosok.

Szerencsénkre Yoongs is besegített. Ő iső közben elmosogatott.

Jimin nagyon jó hatással van rá. Egész emberi viselkedése lett.

Kookról nem is hallottam azóta mióta össze futottunk... Szó szerint.

Lehet még csak most vallom be igazán magamnak milyen eszméletlenül hiányzik a kölesége.

A bállal kapcsolatban is sokat gondolkoztam. Biztos el akarok menni?

Jimin és Namjoon szerint ott kell legyek, mert lehet találkozom egy helyes palival, akivel később az életemet élem le.

Konkrét választ nem kaptak, de sikeresen leköptem őket banános tejjel, és utána az arcukba röhögtem, amiért szúrós pillantásokkal illettek.

Vasárnap elmentünk bulizni. Mondanom sem kell, mekkora hülyeség volt... Hulla részegre ittuk magunkat.

Én talán még annyira nem is vagyok gáz, mint Jimin.

Szó szerint egymásnak estek Yoongival az egyik sarokban... és hát ott csinálták.

Én ennyire nem vagyok vészes! Legalább a Wc-ig eljutottam...

Ez mint szép és jó, csak kúrvára nem emlékszem kivel. Tehetségem tényleg határtalan.

És hát így jutottam ide. Hétfő reggel, az ébresztő rikácsoló hangja, amit szívem szerint kibasznék az ablakon.

Csapzottan, kócos hajjal szendvedem ki magamat az ágyamból, majd a szekrényem elé lépve keresek valamit, ami javíthat a kinézetemen.

Fürdőbe véve az irányt beállok a zuhany alá és gyorsan letusolok, hogy ne legyek szeméttelephez hasonlíthatóan büdös.

Kicsit több életerővel -hányingerrel megspékelve- veszem az irányt a konyhába, ahol egy mosolygós Namjoon, és egy másnapos Jimin fogad. Nam jól bírja a piát, meg nem is ivott annyit mint mi, ezért ő nagyjából jól néz ki.

Jiminről és rólam inkább ne is beszéljünk.

Reggeli után megindultunk az iskolába, ami szó szerint kínszendvedés volt.

Úgy vánszorogtunk mint a másnapos senkiházik...

Mondjuk azok is vagyunk, de ez csak másodlagos tényező!

Beérve az iskolába egy erős test csapódott nekem. Felnézve rá, megpillantom a 11.es Hant.

- Szia! Hát te? - kérdezem, hisz látszik, hogy direkt jött nekem.

- Nem emlékszel semmire? - kérdezi szomorúan.

- Nem. Foggalmam nincs miről beszélsz. - vágok értetlen fejet, hisz tényleg nem tudom mi van.

- bevallottam hogy tetszel, lesmároltál és szexeltünk a vécébe. - vázolja fel nekem a dolgokat az iskola közepén, ezért én gyorsan a szájára tapasztom a kezemet.

Ráknak kell ilyen szókimondó legyen...

Érzem ahhogyan egy egy tekintet jukat éget a tarkómba, ezért gyorsan megragadom Han kezét és elvonszolom egy kevésbe nyüzsis részre.

- Figyelj, Han... Nem tudom mi történt tegnap este, de nagyon sajnálom. - hajtom le a fejemet.

- semmi baj, kistigris. - oké, ez cuki volt. - de lehet köztünk valami?

- Attól tartok nem...

- a Jeon tetszik, igaz? - teszi fel azt a kérdést, amire magam sem tudom a választ. - szóval te sem tudod. - mosolyodik el fájdalmasan.

- én tényleg sajnálom... De most mennem kell.

- értem. Akkor majd még találkozunk. - mosolyodik el.

- igen. Na szia!

- csáó!

Baszki bele trottyantok a gatyeszomba!! Az iskola egyik leghelyesebb palija meleg... Mi a szar?? De ez nem minden. Engem szeret!!

Mi a rákot tudok ÉN, hogy Jeon Jungkookkal jártam - szándékom folytatni - Felixel is, és most ha jól ment volna lehet Hannal is.

Én egész eddig abban a tudatban éltem, hogy láthatatlan vagyok az iskola tanulói számára.

Bocsi bocsi... Elég rövidke lett szegény. De lassan közeledünk a bál napjához!!!