Szeretsz vagy nem? (BEFEJEZETT)

3.rész

Úgy érzi, mintha senki se szeretné, senki se foglalkozna vele. Pedig itt vagyok én. Engem miért nem vesz észre? Lehet, hogy már annyiszor találkozott ezzel az érzéssel, hogy már nem tudja meg különböztetni? Az is lehet. Holnap elviszem egy pszichológushoz. Bátorságot vettem magamon és be feküdtem Yoongi mellé.

-Jó éjt életem. •pusziltam arcára, majd engem is elnyomott az álom.

/Yoongi szemszöge/

Kínzó migrénnel sikerült fel kelnem. Magam mellé néztem, és Jin-t néztem, ahogy békésen alszik. Hm. Szép álom. Kikelve az ágyból ki sétáltam a konyhába, ahol sikeresen bebasztam a láb ujjamat. Kurvára fáj, de.. ha ez fáj, akkor már nem álmodom. Akkor az se álom, hogy Jin? A szoba felé fordultam és megláttam Jin-t, kómás fejjel, egy szál boxerben és kócos hajjal. Baszki.

-Jó reggelt. Americano lesz, ugye? •lépett oda a kávéfőzőhöz.

-Ömm...igen. Elmegyek zuhanyozni. •be siettem a fürdőbe. Mit keres itt Jin? Egyáltalán mikor jött be? És mikor állt fel?? Most komolyan? Észre vettem, hogy más póló van rajtam. Ugye nem öltöztetett át pizsamába? Le szedtem magamról a két rongyot, majd gyors a forró víz alá álltam. Halkan sóhajt hallattam. Megtámasztva magam fogtam nemi szervemre és kezdtem verni. Néha felszisszentem a sebek miatt, és volt amikor vissza kellett tartanom egy nyögéseket. Sikeresen végeztem mindennel. A zuhanyzással, és oda lent is elintéztem magam. Felvettem a köntösöm és a tükör elé állva félve bele néztem a tükörbe. Meglátva magam, elkapott a hányinger. Hogy lehet valaki ennyire undorító, mint én? Elkezdtem mosni a fogam, majd azzal végezve tovább elmélkedtem. Megpróbáltam mosolyogni, de megijedtem magamtól. Fhuu... próbáljuk újra. Mutassunk új külsőt. Újra megpróbáltam mosolyogni, de nem. Annyira mérges lettem, hogy betörtem az üveget, amivel sikerült meg vágnom magam. Össze rogytam a földre és mély zokogásba kezdtem. Váratlanul nyílt az ajtó és egy meleg ölelés ringatott álomba.

/Jin szemszöge/

Mi bántja ennyire a lelkét? Egyáltalán miért törte be a tükröt? Lehet megpróbált mosolyogni. De rég láttam a mosolyát. Új sebet találtam rajta. Ezt nem ő csinálta. Véletlen megvágta magát. Szegényre rá férne egy kis pihenés. Le ápoltam új sebét, majd a szobájába vittem. Csináltam mindkettőnknek reggelit. Benéztem Yoongi-hoz és láttam, hogy felébredt. Oda sétáltam mellé és le ültem az ágyra a reggelijével.

-Egyél. •nyújtottam felé a falatot. Először az ételre, majd rám nézett. Nem tett semmit, majd el nézett a másik irányba. Közelebb ültem hozzá és próbáltam adni neki némi falatot, de ő ki lökte a kezemből az ételt.

-É~Én s~sajnálom... •sírva futott ki a szobából. Utána mentem és hallottam, ahogy a gardróbban zokog. A telefonomért mentem és felhívtam Nam-ot.

-Szia Jin. Na? Yoongi hogy van?

-Rosszul.

-Miért?

-Lelkileg nem egészséges. Depressziós. De ne mondd el a többieknek. Így is nehéz neki.

-Rendben. Szólok Bang PD-nek, hogy Yoongi legalább 2 hétig szüneteljen.

-Rendben. •bontottuk mindketten a hívást.

x x x

Egész nap a gardróbban volt. Egyszer se jött ki. Benéztem hozzá és észre vettem, hogy alszik. Felemeltem és újra a szobájába vittem. Hogy mondjam meg neki, hogy 2 hétig szüneten lesz? Váratlanul gyönyörű barna íriszeivel találkoztam.

-J~Jin?

-Figyelj Yoongi. Pihened kell, ezért 2 hétig szüneten leszel.

-N~Nem vagyok alkalmas a munkára? Ki rúgnak?

-Nem, nem. Ki vagy merülve. Túl sok teher van a válladon. És mivel depressziós vagy elviszlek pszichológushoz.

-Nem kell. Nem kell nekem 2 hét szünet. "I'm so fine".

-Nem Yoongi. Nekem van igazam, és nem neked. Pihened kell.

-M~Megölelnél, hogy megnyugodjak? •kérdezte cica szemekkel. Ajh istenem. Egyem meg. Olyan édes. Egyből át öleltem. Éreztem, hogy elengedte magát.

-Kéred akkor a kávéd?

-Nem... •arcát teljesen eltemette az ölelésben. Olyan, mint egy macska.... ❤️