Yoongi újra depresszióba esett a sok rossz akaró emberektől és haterektől. Mindent megpróbál elérni, hogy ne látszódjon gyenge oldala, de Jin mégis felfedte és meglátta.
Vajon Jin tud segíteni Yoongi-nak meggyógyulni és együtt maradni?
A nappalimban ülök egy pohár whiskey társaságában. A fejem fel emeltem a plafon felé, becsuktam a szemem és rá kellett jönnöm, hogy ennél elbaszottabb élete senkinek sem lehet. Fáradtan vissza néztem a földre és kezeimet arcom elé tettem. Most egyszerre mindentől sírok. Az életemtől, Jin-től, a munkámtól, hogy ott hagytam... Megfogtam a pohár alkoholt és bele ittam, miközben az arcomon végig folyt egy könnycsepp.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Megittam az egészet és sikeresen eldobtam utána. Szerencsére ketté tört. Inkább nem takarítom fel, mert még megsérülhetek, bár már az se érdekel. Viszont valahogy össze kellene takarítani, mivel Woozi nem sokára ide ér Jennie-vel. Woozi-val nagyon jóba vagyunk, Jennie-vel meg úgy vagyunk, hogy ő a húgom én meg a bátyja, bár mondjuk néha nem így van, hogy én vagyok az idősebb. Váratlanul csengettek. Elcsuklott hanggal mondtam nekik, hogy "Gyertek" már, ha meghallották. Eléggé nagy kupi van a nappaliban hiszem a mai napom eddig másból nem állt csak a rombolásból. Idegességből, dühből tettem és az előbb a pohár whiskey-vel tartottam szünetet. Ami az egész düh rohamot okozta azaz volt, hogy megnéztem a posztot ami a Big Hit oldalán van és a kilépésemről szól, a commenteket olvastam. Az egyik comment kiverte nálam a biztosítékot. Az írta, hogy: "Fogadjuk, hogy azért lépett ki, mert utálta már a tagokat és az egész munkát. Ekkora faszt". És most azért én vagyok egy fasz, mert kimertem lépni?? Tudja már meg, hogy én hogy éltem eddig! Ezen felkapva magam a telefonom is ripityára tört. A székbe vissza estem és egyből két ember állt előttem.
-Jól vagy Yoongi?
~Kurvára már, de bocsánat, hiányzik Jin. De nem találkozhatunk már, mert ő dolgozik én meg itt...
-Nyugodj meg. Látom nem voltál jó kedvedben. •ismerte be Woozi.
~Az a rohadt comment miatt volt. *csuklik* Elnézést.
-Milyen comment? •néztek egymásra, majd rám. Elkértem egyiknek a telefonját, behoztam és újra elolvasva, ezt is majdnem széttörtem, de inkább oda adtam nekik.
-Nem te vagy a hibás ezért. Jaj istenem. Annyira magadba estél. Feküdj le pihenni. Volt már a pszichológus?
~Igen... Beszélgettünk erről, meg arról... Még Jin is képbe került..
-Remek. Na irány az ágy! És pihenni! •két karomat a vállukra tették és nehezen be mentünk a szobámba. Csoda, hogy eltudtak jönni Daegu-ba. Az ágyba feküdve meg igazítottak, majd én el is aludtam sikeresen. Őszintén 5 napja nem aludtam semmit.
x x x
-Engedjen el a rohadt életbe!! •kiáltottam amennyire csak tudtam.
-Nyugodj meg drága. Tudom, hogy élvezed.
-A faszt élvezem! Hagyjon békén! •csak gyorsított és végül abba hagyta. Hirtelen le térdeltem és a számba nyomta péniszét. Szemeim tele voltak könnyekkel és feladtam a reményt.
Mikor felkeltem két kar ölelésében találtam magam. Nem tudom ki ez ezért csak folytattam a sírást, de mikor meghallottam a hangját.
-Nyugodj meg. Mostmár nincs semmi baj. Itt vagyok.
Ez Jin. Istenem. Hát végül eljött értem, de vajon honnan tudta meg, hogy hol lakom? Talán az két jómadár? De most nem is érdekelt csak az, hogy itt van. Ölelésében megnyugodtam és illatát szagoltam. Hmmm... hiányzott a PHILOSYKOS parfümjének az illata. Jobban az ölelésébe bújtam. El lökött magától, hogy megvizsgálja az arcom. Kezét végig simította arcomon és.. megcsókolt.
-Még egyszer ilyet ne csinálj. És kérlek, valahogy próbáljuk meg, de gyere vissza. Kellesz nekünk. Nélküled nem ugyan az.
-Nem tehetem. Ha azt szeretnéd, hogy meggyógyuljak, akkor rengeteg szabad időre szükségem van.
-Értem. Akkor itt fogok élni veled.
-Normális vagy? Szöul és Dauge között rengeteg távolság van.
