21.rész

52 4 0
                                    

Épp pakolok össze minden fontos dolgot Yoongi-nak, mikor hirtelen Geumjae lépett be.

-Lassan indulsz?

-Igen. •s itt gondolkoztam el. Talán itt az ideje, hogy beszélgessenek egymással egy kicsit.

-Tudod mit. Gyere te is.

-Mi? Yoongi nem fog ki akadni?

-Miért akadna ki? Előtte beszélek vele.

-Hát rendben.

x x x

Miután össze szedte magát elindultunk a kórházba. Oda érve kicsit várni kellett, mert épp vizsgálták az én cicámat.

-Figyelj. Először bemegyek hozzá én, oké? Utána ki jövők és bemész hozzá beszélgetni.

-Oké... •s ki jött az orvos. Köszöntünk egymásnak majd be mentem Yoongi-hoz.

-Jin? Te vagy az? •kérdi kicsit fáradtan.

-Ömm...igen. Történt valami?? •térdeltem az ágya mellé aggódva.

-Csak volt egy kis csatám az orvossal.

-Miért? Yoongi mondd el. •simítottam az arcára.

-Be akarta adni az injekciót, de én ellenkeztem, mert megijedtem, s nyugtatót adtak belém. Meg éjszaka nem tudtam aludni.

-Értem. Figyelj Yoongi. Itt segítenek az emberen, nem bántják őket. Senki se fog bántani téged. •adtam ajkaira egy puszit. Ajkai ki voltak száradva.

-Oké. •ült fel óvatosan. Nyilván segítettem neki.

-Reggeliztél már? • néztem rá.

-Most fogok.

-Értem. Hoztam neked mindent, ami kell. Tessék egy kis víz. •nyújtottam neki a palack vizet. Bele ivott, majd vissza adta.

-Hmm... köszönöm. Máris jobb.

-Na. Örülök neki. •s meghozták a reggelijét. Óvatosan elkezdett enni. Nyilván segítettem neki.

-Figyelj Yoongi. Hoztam valakit. Úgy érzem meg kell beszélnetek pár dolgot.

-Ki az? És ugye te is itt leszel bent?

-Nem. Ezt kettőtöknek kell megbeszélnetek. Én addig kint fogok ülni.

-Azt hittem elmész. •nézett kicsit szomorúan.

-Nem, nem. Nem megyek el.

-Amúgy, milyen a szüleimnél?

-Kicsit ijesztő az apukád. •vallottam be az igazságot. Azt mondjuk nem kell tudnia, hogy ma reggel volt egy kis nézet eltérés köztem és a bátyja között.

-Talán.. •ennyit válaszolt.

-Viszont én most ki megyek, hogy tudjatok beszélni.

-Rendben. •fel álltam és ki nyitottam az ajtót. S belépett a bátyja is a kórházi szobába. Yoongi majdnem sokkot kapott.

-J~Jin... mit akar tőlem ő? Miért van itt?? Kérlek vidd el..

-Yoongi. Beszéljétek meg. Hidd el, ha ki beszélitek egymásnak, jobb lesz mindkettőtöknek.

-Lehet... De azért adsz egy ölelést?

-Hát persze. •oda sétáltam hozzá, s meg öleltük egymást. Adtam neki egy csókot, majd Geumjae-val helyett cseréltünk. Le ültem a székre és keresni kezdtem a legjobb helyeket Yoongi gyógyulására. Végül találtam egy helyet. Egyből le foglaltam és felhívtam az ingatlanost.

-Jó napot. •szólaltam meg a béna angol tudásommal.

-Beszél koreai-ul? Nem valami jó az angol tudásom..és ja..

-Oh hát persze. Nyilván beszélek koreai-ul. Szóval miben segíthetek? •szólalt meg koreai-ul. Egyből megkönnyebbültem.

-Arról van szó, hogy a párom bent ragadt az égő házban és füst mérgezést diagnosztizáltak nála, és az orvosok azt ajánlották, hogy a hegyekbe vagy tengerpartra menjünk a gyógyulása miatt. Megoldható, hogy addig ott maradjunk, míg nem gyógyul meg?

-Hát persze, hogy megoldható. Akkor két nevet szeretnék, rendben?

-Rendben. Kim Seokjin.

-Igen.

-És Min Yoongi.

-Szuper, köszönöm.

-Én köszönöm. Viszont hallásra.

-Viszont hallásra. •s bontottuk a hívást. Ahogy láttam épp végeztek Yoongi-ék is. Megölelték egymást szóval minden jól ment. Na ennek örülök. Bementem hozzájuk, s rám néztek.

-Kivel beszéltél? •kérdezte Yoongi. Lehet hallotta a beszélgetést.

-Egy ingatlanossal. Megyünk Svájcba, a hegyekbe.

-Tényleg? •csillantak meg szemei.

Szeretsz vagy nem? (BEFEJEZETT) Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang