Szeretsz vagy nem? (BEFEJEZETT)

23.rész

-Elhiszem.

x x x

Este 20:30 az idő és kint ülök a teraszon. Gyönyörű a naplemente. És a levegő is oly friss. Lehet, hogy itt maradok. Bár az angol tudásom az pocsék, meg azért Jin se örülne neki. Egyenesen szomorú lenne. Váratlan Jin jött ki, s rám adott egy takarót és még a kezembe adott egy bögrét. Jó meleg volt. Bele ittam és szilvás teát készített nekem.

-Hogy érzed magad?

-Egészen jól. Minden olyan szép. És a levegő. Jobb, mint Koreában.

-Ezért jöttünk ide. És örülök neki, hogy jól érzed magad. Holnap elmegyünk sétálni, rendben?

-Oké. •mosolygott rám. Mosolyogtam volna én is, de nem tehetem, hisz ronda vagyok. Jin vissza bement, én még kint maradtam és olyan 21:03 körül vissza bementem. Belépve a szobába Jin-t láttam meg, és a kezét, ahogy felém nyújtja. Bele fektettem kezem az övébe, s az ágyhoz vezetett. Le ültünk, elő vett két poharat és mindkettőnk poharába bort öntött. Megcsókoltuk egymást és bele ittunk a borba. Rengeteget beszélgettünk és utána elmentünk aludni. Reggel puszikra ébredtem. De nyálas puszikkal lepett el. Felé fordultam és rám mosolygott.

-Megyek a mosdóba. •keltem ki az ágyból.

-De ne csinálj semmi hülyeséget! •szólt utánam Jin.

-Oké! •szóltam vissza. A fürdőbe mentem és dobtam egy sárgát, mert már nagyon kellett. Végezve a mosdózással kezet és fogat mostam, s bele néztem a tükörbe. Rájöttem, hogy nem ragadhatok le a múltban. Lehet, hogy megerőszakolt, de az élet megy tovább. És jobban megnézve magam talán nem is nézek ki olyan rosszul. Megpróbáltam mosolyogni és nem ijedtem meg. Hirtelen Jin jött be. Talán látta a mosolyom.

-Yoongi... Te mosolyogtál. Ugye többet fogsz?

-Nyilván miután rendeződik minden belül.

-Remélem így lesz. •öleltük meg egymást.

-Menjünk reggelizni. •elmentünk reggelizni, majd sétálni indultunk. Útközben állatokat is simogattunk. Meg engedték, hogy fel üljünk egy lóra. Egész jól ment a lovaglás.

x x x

Épp haza fele sétálunk. Mind a ketten nagyon elfáradtunk, viszont én hulla fáradt voltam. Haza érve az ágynak estem és el is aludtam.

/Jin szemszöge/

Mindketten elfáradtunk és amint haza értünk Yoongi az ágyba feküdt és elaludt. Pizsamára öltöztettem, aztán elmentem zuhanyozni és be feküdve mellé én is elaludtam.

x x x

Reggel megint én keltem előbb. De még mindig nem hiszem el, hogy újra láttam mosolyogni. Annyira örülök, hogy rendeződik nála mindent.
Ki kelve az ágyból a konyhába sétáltam. Készítettem magunknak reggelit, s Yoongi-nak teát.

-1 hónappal később-

Még mindig itt vagyunk. Az orvos azt mondta, hogy még maradnia kell, de már gyógyulóban van. A pszichológus is volt itt és azt mondta, hogy Yoongi lelki állapota is javult. Örülök, hogy lassan meggyógyul.

/Yoongi szemszöge/

Eltelt 1 hónap és valamennyivel jobban érzem magam. Igaz, Jin előtt nem szoktam mosolyogni, de mások előtt igen és nagyon sok ember megdicsért a mosolyomért. Egész nap Jin olyan fura volt. Este fele szinte nem is láttam. Kint egy rózsaszirom utat találtam. Azt követve egy csodás helyre érkeztem. A hátam mögött valaki megérintette a felkarom, majd át ölelt. Meg fordított és megcsókolt.

-Jin? Mit műveltél? Ez itt mi? •kérdeztem rá.

-Egy meglepetés. •át karolta a derekamat és a zenészek zenélni kezdtek. Lassú táncba indultunk, ami csodás volt.

-Olyan gyönyörű voltál a mai nap.

-Egész nap szinte nem is láttalak. Akkor honnan tudod, hogy gyönyörű voltam?

-Párszor rád néztem, miközben ezt rendeztem.