Nagyot sóhajtva léptem be az ebédlőbe ahol nem meglepően már mindenki ott volt. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy nem a fiúkhoz ülök de mivel túlságosan feltűnő lett volna így végül elfoglaltam a szokásos helyemet Hoseok mellett.
- Jó reggelt! - köszöntem nekik és megfogadva Yoongi tanácsát mosolyogva vezettem körbe a tekintettem a társaságon.
- Neked is - köszöntek egyszerre, és tovább reggeliztek de persze nem kerülte el a figyelmemet, hogy Namjoon és Jin többször is szúrósan néznek Yoongi felé, majd össze. Elképzelni sem tudtam mit mondhatott a fiú, de abban biztos voltam, hogy nem valami fényűzőt ha így néznek rá.
- Valami baj van? - köszörültem meg a torkomat mire minden szempár rám szegeződött.
- Nincs - jött az egyöntetű válasz, mire Yoongi megforgatta a szemét.
- Inkább veled mi van? - kérdezte Hoseok, mire egy pillanatra a torkomon akadt a falat.
- Hogyan értve? - kérdeztem vissza "spontán". Egy pillanatra teljesen levert a víz és majdnem félre is nyeltem, de ahogyan tekintettem összegabalyodott elmém minden szeletét uraló férfival mindez már csak a múltnak tűnt.
- Hát milyen volt a koncert? - érdeklődött, mire kissé megnyugodtam, de továbbra sem szakítottam meg azt a szemkontaktust ami kialakult köztünk. Túlságosan vonzott mindez, és tekintette sehogy se engedte el enyémet.
- Elképesztő volt, rég nem találkoztam ennyire lelkes közönséggel és nagyon imádni valók voltak - meséltem egy igazi mosoly kíséretében.
Hirtelen jelent meg szemeim előtt egy hatalmas vörös felkiáltó jel, minek következtében gyorsan elszakítottam pillantásom Yoongi-étól és ezzel egyidőben még időben kiszúrtam a félénk igyekvő Minsŏ-t.
- Soomin az est... - kezdte az asztalhoz lépve Minsŏ, mire gyorsan felszólaltam.
- Lehetne négyszemközt? - néztem fel rá, mire biccentett egyet utalva arra, hogy érti miért akarom és rögtön rávágta, hogy persze.
- A biztonságiak akkor amikor a férfi bejött az épületben még nem értek vissza a koncertről. Arra tippelünk, hogy a koncertről követhetett egészen idáig. A recepciós elmondta, hogy ő mondta el a szoba számot, mivel azt állította a személy, hogy az egyik producer és sürgősen beszélni akar veled. Feljelentést is tehetnénk azonban időszűkében vagyunk és ahhoz be kéne mennünk a rendőrségre. Hajun-nim úgy lássa, hogy ne pazaroljuk ilyenre az időt így sajnos meg van kötve a kezem. Nagyon sajnálom Soomin-yah - tette a vállamra a kezét.
- Tudod Minsŏ-ah én csak azt bánom, hogy ez az ember ezek után mást is könnyű szerrel megtámadhat - mondtam csalódottan és visszasétáltam. Persze mit is vártam Hajun úrtól egyértelmű volt, hogy ő a mellett fog állni amivel kevesebb a baj, az hogy ezek után velem mi van sz már mindegy.
- Mi volt? - kérdezte Jimin amikor ismét helyet foglaltam az asztalnál.
- Semmi érdekes csupán pár alap dolgot beszéltünk át - feleltem, majd a szemeim kitágultak amikor Choa hirtelen a nyakamba szökött.
- Minden rendben? Nem bántott? Jajj annyira sajnálom - ölelgetett én meg megpróbáltam nyugodtan válaszolni neki.
- Minden rendben.
- Ennek örülök el sem tudom képzelni még hány ilyen ember mászkálhat ebben a szörnyű világban. Ha bármi van csak szólj, oké? Én mindig itt leszek neked. Ohh a fenébe megint megbeszélés van - nézett a hátam mögé majd gyorsan elköszönt és ott hagyott hat kíváncsi szempárral. Kösz Choa...
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Mindenen túl
ФанфикMikor két évvel ezelőtt aláírtam a szerződést, ezzel megpecsételve a sorosom soha nem hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz. Mert bár ez az életem, mégis így visszagondolva azt hittem ez az életvitel egy habos torta. A rózsaszín köd elvakított, de az...
