Bajos skacok/Jikook/

5.fejezet

Jimin szemszög

A dühtől forrva lépek ki az öltözőből,és sebesen szelem lábaim az iskola folyosóján.
Hogy lehet valaki ennyire beképzelt mint ez a Jeon gyerek?
Egy nagyképü, arrogáns,és..és..és túlontúl jóképű,a fene essen belé.
Pont az esetem a fekete hajával,elképesztően sötét íriszeivel,kidolgozott testével együtt.
Ahogy ott állt félmeztelen velem szemben.....hjajj miért ilyen tökéletes?
De akkor is egy beképzelt seggfej!És pont.
Tudom mit akar,na de azt nem kapja meg.
De akkor is csessze meg miért ilyen kibaszott helyes?
Ahogy tenyerem nekinyomta nemességéhez...még mindig ég a bőröm azon a területen.
Hát nem kisfiú az tény.
De hogy még ott is tökéletes legyen,ez nem igaz.
Gondolataimból egy hangos kiabálás zökkent vissza én pedig a hang irányába fordítom a fejem.
- Jimin..Jimiiiin várj már meg. - a kis menta hajú újdonsült barátom közeledik felém sebes léptekkel.
Megállok a folyosón,hogy bevárjam őt,aki meg is érkezik mellém,egy kicsit zilált állapotban.
- Mégis mi a fene volt ez Jimin? - kérdezi értetlenkedve Yoongi,és én is csak nagyokat pislogok rá,hogy konkrétan mire is gondol.
- Micsoda? - adom az ártatlant,de most már jól tudom mire érti.
- Ez az egész Jungkookkal.Még csak ma jöttél,és máris rád van kattanva.Ezt hogy? - értetlenkedik a zöldhajú,nekem meg mosolyognom kell reakcióján,annyira vicces fejet vág.
- Legyen annyi elég,hogy összefutottam vele az igazgatóiba.És egy kicsit összetűzésbe kerültünk a folyosón,mikor is a diri megkérte,mutassa meg nekem a termünket. - magyarázom el nagyvonalakba a történteket.
- Vigyázz vele Jimin.Túl nagy arc, észre sem veszed,és már fel is nyársalt a farkára.Csak arra kellenél neki,nem létesít kapcsolatot senkivel. - figyelmeztet,de pontosan tudom hogy ez a szándéka,na de az kizárt ,hogy én alárendeljem magam egy ilyen beképzelt ficsúrnak.Ahhoz hamarabb kell felébredjen.Nem ismer még engem,de majd megfog.

Kiléptünk az épületből,nagyot szippantok a friss levegőből,és megkönnyebbülök,hogy végre vége az első napomnak az új iskolámba.
Yoongi felvetette az ötletet,hogy nincs -e kedvem vele beülni a kedvenc kávézójába.
Végülis én benne vagyok,nem ismerem ezt a környéket,és anyám is dolgozik,úgyhogy bólintok egyet,hogy részemről oké a dolog.
A kávézóig az úton végig beszélgetünk.Yoongi nagyon jó arc,és vicces is.Élvezem a társaságát,és jókat nevetünk.
Azt hiszem tényleg találtam egy nagyon jó barátot személyében.
Odaérve a kis kávézóhoz,Yoongi lenyomja a kilincset,és lovagiasan maga elé enged.Hmm ez kedves tőle.
Belépve a helyiségbe még a szám is tátva marad.
Nem nagy kávézó,de annál elitebb a hely.Minden fekete,és fehér színben pompázik,és az egész termet belengi a frissen főtt kávé illata.Jobb oldalt van a pult,bal oldalt pedig boxok, ahova a betérni vágyók kényelmesen helyet foglalhatnak.
A falakon táblák vannak kiakasztva,külömböző idézetekkel tarkítva.És mindenhol kaspókban zöld növények,amik marhára feldobják a bútorzatot.
Tetszik nekem ez a hely.
Odaballagunk a pulthoz,ahol egy magas,feketehajú srác mosolyogva üdvözöl minket.
- Sziasztok srácok,mit adhatok?Hello Yoongs ki a barátod? - úgy látom jó ismerősök,bár ez nem csoda,ha ez a törzshelye.
Udvariassagból meghajlok,majd bemutatkozom.
- Szia,Park Jimin vagyok. - hadarom el a nevem,majd a pult mögött álló is ugyanígy tesz.
- Kim Seok Jin,de hívj csak Jinnek.Mit adhatok? - kérdezi tőlünk,egy nagy mosoly kíséretében.
Mindketten egy latte-t kérünk,Jin pedig mutatja,foglaljunk helyet,ő majd kihozza a kért italokat.
Szimpatikus a srác,öröm ilyen helyre betérni,ahol a helyiség is pazar,és a kiszolgálás is.
Hamarosan meg is kapjuk a várva várt kávénkat,és kortyolgatni kezdjük.
Éppen hogy csak elkezdünk beszélgetni,mikor az ajtó feletti kis csengő jelzi,hogy újabb vendégek érkeznek.
A hang forrása felé emelem tekintetem,és komolyan mondom hogy azt hittem rosszul látok.
Az ajtón az én életem megrontója lép be,másik két cimborájával együtt.
Ezt komolyan nem hiszem el!Nem tudok elmenni sehova hogy ezzel a bambiszemű félistennel  ne találkozzak össze?Ilyen nincs!
Próbálom magam összehúzni,amilyen kicsire csak tudom,hogy ne szúrjon ki,de ez teljességgel lehetetlen.
Fel sem eszmélek,de már meg is hallom azt az irritáló hangját.
- Nahát töpörtyű,ez már a sors,látod milyen véletlenek vannak? - ez nem igaz hogy nem tud leszállni rólam,szemetforgatva szegezem neki válaszomat.
- Majd véletlen kitekerem a nyakad,és az lesz a te sorsod nyuszifiú. - intézem hozzá nem kedves szavaim.Ekkor szívéhez teszi kezét,és újra megszólal.
- Ó szöszi,ez fájt,nem is örülsz nekem? - én megütöm esküszöm.Istenem mond,mit ártottam én neked?
Erre nem válaszolok már semmit  csak megforgatom a szemim,és összpontosítom figyelmem barátomra.
De csak hogy még ez ne legyen elég,a három fiú,megindul boxunk felé,és letelepednek mellénk.Ezt nem hiszem el!
Természetesen a feketehajú mellém telepszik le,miért is nem lepődöm meg ezen?
De amit akkor látok,azt hittem kiesnek szemeim.
A bandából,a kis vöröshajú szájoncsókolja az én Yoongi barátomat.
Itt meg mi a fasz folyik?
Barátom biztos észrevette értetlen fejemet,mert abban a pillanatban szólasra nyitja ajkait.
- Jimin,ő itt a pasim Hobi. - mutatja be a"pasiját"nekem pedig az állam a talajt súrolja meglepődöttségemben.
A pasija?Ez most komoly?
- Ő pedig itt Kim Namjoon,Jungkookot.. szóval,szerintem őt már nem kell bemutassam.
Mind a két fiú bemutatkozik,és én is így teszek.A fekete hajú pedig egy öntelt vigyorral stíröl engem.
Hú de letörölném azt a vigyort a képéről.
Nemsokára megérkezik Jin is a fiúk kávéjával,majd leteszi eléjük.
És hogy ne legyen hiány a meglepődésekből mára,Jin elmondja,ő Nam párja.
Ez egyre jobb lesz.
Ezek szerint csak ez a pokolfajzat,meg én vagyunk szinglik.Fantasztikus.
Egész jól elbeszélgetünk,nem is olyan rossz társaság,mint ahogy azt én gondoltam.
Yoongi megemlíti,hogy két hét múlva lesz a szülinapja,ezért egy óriási házibulit szervez,amire szeretettel vár engem is.
Nem mondok nemet,hiszen marhára csípem a bulikat ,így jelzem hogy mindenképp ott leszek,és ki nem hagynám a világért se.
Nagy beszélgetéseink közepette,egy kezet érzek meg a combomon,ami jól bele is markol az említett testrészembe.
Félrenyelve kávémat,amit éppen kortyolgatok,hangos köhögésbe kezdek.
Yoongi ijedten kapja rám fejét és kérdezi,ugye nem fogok itt elhalálozni?
Megnyugtatom hogy minden rendben,és ne aggódjon,még nem most tervezem meghalni.
Szúrós szemekkel nézek a mellettem ülőre,aki mint aki jól végzi dolgát beszélget tovàbb,az én combomat markolászva.
Persze a többiek ebből nem vesznek észre semmit,mert az asztal mindent takar.
Levezetem kezem a nyuszifiú kezeire,próbálom leszedni magamról,de próbálkozásom sikertelennek bizonyul,mert még erősebben szorítja mint eddig.
Ekkor egy hirtelen ötlettől vezényelve,egy igen aljas terv pattan ki szürkeállományomból.
Meglendítve kezem az asztal felett pusztán véletlenül,de sikerül kiborítanom a kávémat,egyenesen ennek a fekete félistennek az ölébe.
Az egész kávé a férfiasságán landol,ő pedig fájdalmas nyüszítéssel ugrik egy nagyot,
ami által végre elengedi combomat.
Hoppá!
- Jajj elnézést ne haragudj,nem akartam.Kérlek bocsáss meg az ügyetlenségem miatt. - fordulok felé és kérek sűrűn elnézést hogy ilyen béna vagyok,de alig bírom magamba folytani kitörni készülő röhögésem.
Az a feeej,már ezért megérte!
Csak hogy még fokozzam ezt a pillanatot,elkapok egy szalvétát az asztalról,és kezdem felitatni vele àgyékáról a kiömlött folyadékot.
Elkezdem igen erősen dörgölni férfiasságát,amit érzek,hogy már nincs egészen nyugalmi állapotban.
Hát ez jobb mint amit vártam.
Arcára pillantok,s látom hogy szemei becsukva,száját összeszorítva,élvezi a műsort,és próbálja így nem kiereszteni előtörni vágyó sóhajait.
Kérdőn rámnéz,én pedig egy sunyi mosollyal,tovább folytatom tevékenységemet.
Ekkor már nála elpattan a cérna,felugrik az asztaltól,és sűrű bocsánatért esedezve közli velünk,ki kell mennie a mosdóba.
Bingó!
A többiek csak bólintanak,én pedig jót vigyorgok magamba ezen.Nesze neked beképzelt seggfej!Szintén felállok,hogy utánamegyek,megnézem jól van-e,mert mégiscsak én okoztam a galibát.
Had szívjam még egy kicsit a vérét.
Lassan majdcsak rájön,nem érdemes velem szórakoznia.
Benyitva a mellékhelyiség ajtaján,egy mosdókagylónak támaszkodó Jungkookot vélek felfedezni,aki igencsak gyorsan szedi a levegőt.
Idilli kép,ezen mosolyognom kell majd bezárom a falapot,és nekitámaszkodom.Karjaim mellkasom elé fonom,és egy széles vigyort öltök ábrázatomra.
- Valami baj van Jeon? - szegezem hozzá kérdésem,s mikor a hangom eljut tudatáig,felém fordítja szenvedő arcát.
- Ez nagyon aljas volt tőled Park! - ó szegénykém,majd mindjárt megsajnálom.
- Ó Jeon,nem ismersz te még engem,nem érdemes velem baszakodnod.
Ekkor ellöki magát a mosdókagylótól,és egyenesen felém tart.
Komolyan mondom megijedek tekintetétől,szemei most még sötétebbek,mint alapból.
Lehet hogy egy kicsit feldühítettem?
A következő pillanatban kezeit a fejem mellé szegezi,és belenéz  lélektükreimbe,azzal az igen ijesztő koromfekete íriszeivel.
Most nyoma sincs annak a cuki bambi szemeknek,amibe képes vagyok teljesen beleveszni.
- Te sem ismersz még engem töpörtyű!Tudod,én mindig megkapom azt,amit akarok.Ezalól te sem leszel kivétel,bármennyire játszod itt a nagyfiút. - határozott szavaira még a vér is meghül bennem,és ezen tettén nyelek egy hatalmasat.Baromi ijesztő.
- Te sem vagy más a többi ribanctól,hisz látom rajtad hogy sóvárogsz a farkam után.
Azzal hatalmas méretét,az én ágyékomnak nyomja,és elkezd kör-körös mozdulatokkal ingerelni engem.
Behunyom szemem,és hagyom,hogy azt tegye velem,amit csak akar.
Igaza van,rohadtul kívánom,de nem fogom hagyni magam.
Odahajol fülemhez,majd megnyalja  azt,én pedig baromira élvezem,hogy így a hatalmába kerít.Tettétől meg a hideg is kiráz,és kezdem szaggatottan venni a levegőt,amire még az is rátetőz hogy csípőjét egyre vadabbul tekergeti az enyémhez.
Érzem,hogy az én farkam is úgy áll már mint a cövek,és egy hangosabb nyögés hagyja el ajkaimat,amin magam is meglepődöm.
- Látod Park,én megmondtam.Már most simán megdughatnálak.De játszhatunk így is.Kíváncsi vagyok melyikőnk bírja tovább.
Ellöki magát a falaptól,a kilincsért nyúl,feltépi azt engem odéblökve,és kiviharzik rajta.
Én pedig levegőért kapkodva próbálom összeszedni magam,hogy vissza tudjak menni a többiekhez.
Jól van Jeon,ha harc,hát legyen harc...
Nem adom magam olyan könnyen,majd meglátod...

Hellóka💜💜
Meghozram a kövi részt,remélem elnyeri tetszéseteket.
Puszi mindenkinek,és szép hétvégét💜💜