Poison

20.fejezet

Oscar Piastri

Miután Cherry átlépte a kaput én megfordultam és kerestem egy fotelt, ahol lepihenhetek, míg indul a gépem. A telefonomon előkerestem egy könyvet és elkezdtem olvasni. Majdnem a felénél tartottam, amikor bemondták a járatomat, hogy fel lehet szállni. Gyorsan felpattantam és elindultam.

Az út ex és zökkenőmentesen ment. A telefonomon filmet néztem, amit Cherry ajánlott.

A lakásomba beléptem és egy mély levegővétel következtében elhatároztam, hogy visszaköltözök Oxford-ba. Miután elindítottam a mosást be is kapcsoltam a gépemet és elkezdtem keresgélni. Az első szimpatikus egy 2 hálós saját fürdővel rendelkező volt. A linket át is küldtem anyukámnak, hogy megkérdezzem mit gondol. Amint látta hívott is telefonon.

-Szervusz fiam! -szólalt meg

-Szia!

-Szerintem cuki lakás, de nem neked való. A város közepén van és tudom, hogy nem szeretsz a nyüzsiben lakni. Nem lehet, hogy Jessica miatt szeretnél elköltözni?

-Ő is benne van, meg csak szimplán visszavágyok oda.

-Szerintem vegyél 30 liter festéket a falra és még 30-at a fabútorokra és fesd le őket. Hívd át valamelyik barátodat és iszogassatok közben. Anyagilag is barátibb.

-Még átgondolom, akkor.

-Anyádnak nem rossz ötletei vannak mi? -kérdezte

-Ahogy mondod.

-Én is voltam fiatal.

-Tudom Anya.

-Milyen volt Monaco? Jól alakultak a dolgok a végén.

-Nagyon jó, nagyon rég éreztem olyan jól magamat, mint ott -feleltem

-Hallom a hangodból, hogy mosolyogsz. Csak nem lány van a dologban? -érdeklődött

-Igen, megismertem egy nagyon édes lányt. Cherry a neve.

-Olyan édes, mint a neve?

-Igen, pont olyan -húztam hatalmas mosolyra a számat

-Örülök, hogy boldog vagy. Remélem ő nem ver át.

-Nem fog Anya, Cherry nem olyan -nyugtattam meg

-Ajánlom is, mert nem szeretnélek megint úgy látni, mint januárban és februárban.

-Biztosíthatlak, hogy nem leszek olyan.

-Rendben. Menj nyugodtan a dolgodra. Szeretlek! Vigyázz magadra! Szia!

-Én is szeretlek! Szia Anya -bontottam a vonalat

A szobákat elkezdtem járni, hogy milyen szín lenne jó a fehér helyére. Anno nem túloztam el a lakás választást. Jessica és én egy egyszerű, de nagyszerű helyre szerettünk volna költözni. Vannak bútorok, amik még a raktárban pihennek, mert nem volt időm felhozni őket. Az egyik komódot felhoztam, hogy letakarítsam és a számára kijelölt helyre tegyem.

Miután végeztem a bútorral elmentem bevásárolni az ebédhez. Szerencsére a sarki kisboltban meg tudom venni az összes dolgot, amire szükségem van.

-Oscar? -hallottam meg egy ismerős hangot

-Robert? -néztem a hang forrása felé

-Hát te? -kérdezte

-Itt lakom -válaszoltam kissé zavartan- De ezt én is kérdezhetném.

-A barátnőmnek lesz egy bemutatója és elkísértem -felelte

-Modell a barátnőd? -kérdeztem

-Igen, a Chanel egyik modellje, de most egy kisebb cégnek fog fellépni -magyarázta

-Van kedved átjönni a barátnőddel? Hogy is hívják?

-Anastasia, ma este érkezik a gépe, szóval csak egyedül tudok átmenni.

-Okés, mikor vagy szabad?

-Este 7-ig bármikor -válaszolta

-Segítesz ebédet főzni?

-Persze, bár attól függ mit -mondta a végét nevetve

-Valami csirkés dologra gondoltam.

-Eddig mit raktál a kosaradba?

-Csirkemellet és krumplit.

-Akkor minden megvan, ami fog kelleni. Szeretnél még venni valamit vagy nem?

-Nem -feleltem

-Akkor mehetünk fizetni.

-Kövess -mondtam Rob-nak, mielőtt beszálltam az autómba

-Okés -felelte

A nevemmel ellátott helyre leparkoltam, Robert pedig mellém. A megvásárolt termékeket bevittem, miközben társam követett. Kinyitottam 1-1 alkoholmentes sört és kapcsoltam egy kis zenét.

-Vágjunk bele -csapta össze tenyereit, majd keresett egy serpenyőt

-Úgy mozogsz a konyhámban, mint egy séf -jegyeztem meg nevetve

-Gordon Ramsay vagyok és ez itt a pokol konyhája -próbálta utánozni a séf legendát

-Első lépés -kötötte meg a kötényt a nyakánál- Felvágjuk a pipiket és sózzuk borsozzuk őket.

-Adj egy mellett -álltam be mellé

-Tessék -adta oda az egyiket a dobozból

Buli zenéket hallgattunk, míg elkészítettük az ebédet, ami vacsorának is elmehet. A krumplikat egy serpenyőben lepirítottuk, de előtte sóval és borssal megszórtuk őket.

-A krumplit sütőben is meglehet csinálni, de így könnyebb -mondta az orosz, miközben elfogyasztottuk az ételt

-Akkor megvan min fogok élni Bakuig.

-Ennyire szereted a csirkét?

-Igen -feleltem

-Köszönöm, hogy itt voltál! -ráztam kezet Rob-bal az ajtóban

-Én köszönöm, hogy itt lehettem!

-Jó szórakozást!

-Neked is! -köszönt el és kilépett a lakásból

Bekapcsoltam egy régi kedvencet Netflix-en és elkezdtem nézni. Három rész után a telefonomra lettem figyelmes, ami villog mellettem. Megnéztem ki hív és Cherry nevét írta ki.

-Na végre, hogy felvetted! -szólt bele frusztráltan

-Baj van? -kérdeztem aggódó hangnemben

-Igen baj van Oscar -válaszolt sírva

-Mi történt? -kezdett el hevesen verni a szívem

-Gyere értem a reptérre!

-Angliában vagy? -kérdeztem vissza

-Igen, de gyere kérlek szépen -válaszolt feldúltan

-Melyik reptér?

-Bristol -felelte

-Indulok. Addig is próbálj lenyugodni.

-Siess! -mondta, majd kinyomott