Poison

10.fejezet

Cherry Flower

Minden szükséges dolgot bepakoltam a bőröndömbe, ami igencsak nagy. Hozzá még jött a kedvenc hátizsákom, amit kézipoggyászként fogok felvinni a gépre. Tegnap este Robert-tel még beszéltem, hogy mikor találkozunk a reptéren. A cuccaimmal lementem az emeletről, és megkerestem szüleimet.

-Jó reggelt! -huppantam le a kanapéra

-Szia! -köszönt Apa, miközben olvasott valamit a telefonján

-Hánykor indulunk? -kérdeztem halkan

-20 perc múlva, szóval köszönj el a testvéredtől, és Anyádtól.

-Rendben, mindjárt jövök -mondtam, majd felmentem az alvó húgomhoz

A szobába benyitottam, és beléptem a sötét helységbe. Gerda ágyához léptem, hogy puszit adjak homlokára.

-Hiányozni fogsz! -öleltem át Anyukámat

-Nekem is Kincsem! -suttogta fülembe

-Jöttök a tesztekre?

-Mindenképp -tűrt egy tincset fülem mögé

-Cherry gyere, vagy itthon maradsz! -szólt Apa az autóból

Csönd telepedett közénk. Nem volt témánk, ami gyakori. A rádió általában megy, de most az sem. Édesapám ideges. Úgy voltam vele, inkább nem kérdezek rá, mivel úgysem mondaná el.

Hosszú búcsúzkodás után becsekkoltam és a Feri-hegyi reptér egyik kávézójában vettem egy kávét, illetve egy croissant, majd helyet foglaltam. A telefonomat elővettem a zsebemből és Robert nevét kerestem ki. Pár másodpercig csöngött, mire felvette.

-Szia, merre? -kérdeztem

-Hello, az a helyzet, hogy lekéstem a gépet és csak holnap estére tudok megérkezni. Nagyon sajnálom!

-Megesik az ilyen. Legalább nem kell azon aggódnom, hogy eltévedsz.

-Igen-igen.

A gépen felszállás után bedugtam a fülhallgatómat a fülembe és zenét hallgattam. Az utóbbi időben rákattantam a Carson Coma nevű zenekar műveire. Igaz vagy háromszor hallgattam meg a lejátszási listát az úton. Míg szólt a Carson cikkeket bújtam Oscar-ról és Robert-ről, de leginkább az ausztrálról.

A sikeres leszállást követően felvettem a bőröndömet, és felmentem a mozgólépcsőn a főtérbe, ahol a bátyámmal és Piastri-val találkozok, hisz velük megyek a szállásra.

Amint felértem lábaim kissé megremegtek. Egy cseresznyevirágot ábrázoló táblát tartó szemtelenül jól kinéző Oscar Piastri-t pillantottam meg. Kicsit gyorsítottam a séta tempómon, közben végig mértem. Fekete sportcipő, színben egyező farmer nadrág, fekete felső és egy sötétkék széldzseki fedte testét. Haja kissé kócos, de nem annyira, mint, amikor felkel az ember, inkább olyannyira, mintha a szél megigazította volna azt.

-Ötletes -utaltam a táblára

-Nem mindenkinek van ilyen különleges neve -vette ki a kezemből a bőröndöm fogantyúját

-Dennis? -kérdeztem testvérem felől

-Írta, hogy dolga akadt és 1 vagy 2 nap múlva csatlakozik, de elvileg neked is üzent -felelte

-Meg is nézem -oldottam fel a telefonomat és bekapcsoltam az internetem

Bárányka

1 vagy 2 nappal később érkezek. Légy óvatos!

-Mit írt? -kérdezte

-Legyek óvatos és amit te is mondtál

- Annyira hiányoztam, hogy az utolsó pár métert szinte kocogó tempóban kellett megtenned? -nézett rám, és tudtam e mondat hallatán, hogy egy önelégült mosoly van az arcán

-Elegem van a maszkból és minél előbb megszeretnék szabadulni tőle -magyaráztam

-Ez most fájt -nyúlt drámaian mellkasa baloldalához

-Nem tetszett az egodnak mi? -erre már nem mondott semmit

Oscar 2019-ben kezdte a sikerszériáját az F4-ben, amit 2020-ban az F3-ban folytatott. Az interjúkban nem mutatkozott nagyképűnek, de valamiért, ha megnézek róla egy képet, vagy csak ránézek, akkor egy hatalmas egoval rendelkező tehetséges srácot látok, aki próbálja férfinak mutatni magát, de nem igen sikerül.

A szállásra vezető út elején csönd telepedett közénk. Tudtam, hogy most lesz időnk megismerni egymást. Beszélgetni esetleg kicsit mélyebb témákról.

-Milyen érzés szerelmesnek lenni? -Dennis említette, hogy egy csúnya szakításon van túl, de inkább beszélje ki magát, még ha nem is direktbe a történtekről mesél és egy ilyen témát így a legkönnyebb megindítani. Persze nem szeretnék indiszkrét lenni, szóval, ha nem mondja el, akkor nem

-Sosem voltál még az? -nézett rám értetlenül

-Nem.

-A szerelemnek fázisai vannak. Az elején, még csak tetszik az illető, ha a legeslegelejéről beszélünk. A testvéreimnek Anyum mindig azt mondja, hogy nektek lányoknak pillangók röpködnek a hasatokban. Vissza a mindkét nemre "vonatkozó" -mutatott idézőjelet, amikor a vonatkozó szót mondta- dolgokra. Reggel fejben vele kelsz, este vele alszol el. Rengetegszer az álmaid része az illető, egyik húgom legalábbis ezt mondta. Napközben könnyen elkalandoznak a gondolataid, és akkor is arra az illetőre terelődik. Amikor meglátod megremegsz egy pillanatra. Ha szemben álltok és egymás tekintetét fürkészitek egyikőtök sem fordítja el a fejét, de ez úgyis lehet, hogy csak az egyik tartja szemen. Az eleje ilyen. Ha összejöttök, akkor egyéntől függ, de egy biztos mindenkinél ott van.

-Micsoda? -kérdeztem

-A bizalom -mondta ki nehézkesen- Ha nincs meg kettőtök között, akkor csak pocsékoljátok az időtöket. Hordozhat a tenyerén, ha bízol meg benne, vagy érzed már nem úgy a társad, mint ahogy kezdődött az egész.

-Ha nehezedre esik erről beszélni nem kell -tettem a váltón pihenő kezére az enyémet