•THREE•

138 3 0
                                    

Pár nap telt el azóta mióta Sophie átjött. Azóta Kimmel és Effyvel is találkoztam.
Kim semmit nem változott, max a haja még szőkébb lett. Effy, ő teljesen megváltozott. Leadott pár kilót a haja a szokásos fekete helyett, barna lett.
Az öltözködése is teljesen más, persze ezt Kimnek köszönheti.
Elmesélte, hogy az exe egész nyáron kereste őt, de ő nem válaszolt neki.
Persze én még arról is lemaradtam, hogy szakítottak Mikeal.
Mike volt ezelőtt a legjobb fiú barátom, de történt egy-két dolog ami a kapcsolatunkat megrontotta. Persze erről nem tud senki.

Hogy mi történt?
Egyszerű.
Egy házibuliban oly annyira részegek voltunk, hogy lefeküdtünk. Persze megbeszéltük utána, hogy ezt eltekintve maradunk barátok. Ami nem igazán jött össze. Mike pár hétre rá vallotta be, hogy neki jelentett valamit az este. Hogy neki mióta tetszem.
És ezek után éreztem úgy, hogy a négy éves barátságunknak vége. Fájó pont volt az életembe, de Sophie ott volt nekem. Ő sem tudja a teljes storyt, csak annyit, hogy Mike szerelmet vallott. Azt, hogy lefeküdtünk sikerült előle eltitkolni.
Effynek elmondtam, hogy Mike szerelmet vallott nekem mielőtt összejöttek. De Effyt nem érdekelte.

-na és melyik egyetemen gondolkoztál eddig csillagom?-tett elém egy adag fagyit anya-mert tudod, hogy a legjobb egyetemre kell menjél, hogy megtartsd a családunk hírnevét.

-nem-ráztam meg a fejem-de először úgy is Brandon megy egyetemre, majd ő elmondja a tapasztalatait. Majd utána átgondolom-sóhajtottam.

-nem Lucy-rázta meg a fejét-nem mentek ugyan oda Brandonnal, nem fogom hagyni, hogy egy egyetemre menjetek. Tanuljatok mást, hiszen Brandon is tudja, hogy rajta áll a család jövője, ő viszi tovább a nevet-ült le mellém.

-miért vagytok ennyire rajta, hogy hova megyek? Csak most jöttem ki a rehabról, és máris jönnek a régi beszélgetések. Szeretnék még ebbe az utolsó pár napban nyugodt lenni, amíg nyár van-álltam fel az asztaltól.

-igen, most jöttél ki a rehabról. A kis drogos múltad miatt a családunk hírneve csökkent. Lucy értsd már meg, hogy mindent miattad tettünk. A gazdagok iskolája ami a legjobb itt, hogy egy jó jövő álljon előtted, azt építi fel-tárta szét anya a kezét.

-anya szerintem most hagyd egy kicsit Lucyt-jött oda Brandon-van elég problémája, nem kell neked is még súlyt tenned a vállára-állt az oldalamra.

-nem végeztünk a beszélgetéssel-állt fel anya az asztaltól és elment.

-jól vagy?-nézett rám Brandon. Egy kicsit elkezdtem könnyezni.

-nem értem, hogy anyának miért ilyen fontos, hogy minden tökéletes legyen. Mintha egy kis bakit is csinálnál és a világ összedőlne, mintha a világot uralná azzal, hogy minden tökéletes legyen-akadtam ki. Nem tudtam magamba tartani a sírást.

Brandon kitalálta, hogy menjek velük moziba. Először nem akartam hiszen nekik szokásuk a fiúkkal minden szombaton moziba menni, amit én nem akartam elrontani a jelenlétemmel. Amit elég sokszor el is mondtam neki egy öt perc kereteiben.
De Brandon teljesen ragaszkodott ahhoz, hogy velük töltsem a szombat fennmaradó idejét.

Mikor oda értünk a plázához, még akkor sem akartam kiszállni az autóból, mert féltem, hogy most rontom el a barátságukat. Persze tudom, hogy nem tudnám, hiszen Brandon és Lucas általános óta legjobb haverok, de akkor is tudom, hogy ez ilyen fiús nap. És nem fiúk és Lucy Brandon húga nap.

-csá haver-pacsiztak le Lucas és Brandon-ő mit keres itt?-célzott rám Lucas mire felvontam a szemöldököm.

-kemény napja volt, anyával összevesztek és nem akartam, hogy megint magába forduljon otthon. Megérted Lucas, igaz?-húzta ki magát Brandon.

-persze-bólintott-megértem-nézett rám Lucas-de nem fogjuk azt nézni amit ő szeretne. És Mike meg Noel is jönnek, és Noel valami új haverját is akar hozni-vonta meg a vállait Lucas.

-új haverját?-érdeklődött Brandon.

-igen, valami Isaac-bólintott Lucas.

-ismerős a neve-szólaltam meg-mielőtt kijöttem volna a rehabról, volt valami fiú is ott, szintén Isaac volt a neve. Életembe nem láttam még erre, és ahogy láttam akkor került be a rehabra-hadartam el.

-akkor egy újabb drogos van a köreinkben-jött oda Mike-hiányoztál Lucy-mosolyogott rám.

A hideg futkosott a hátamon mikor Mike kiejtette a nevemet.
Amit nem említettem, hogy miután Mike és Effy összejöttek, Mike is menőnek számított a suliba. Jóba lett Lucasal. Brandonnal azelőtt is természetesen ismerték egymást, de nem voltak se jóba se rosszba. De most, teljesen jó haverok lettek.
Mike is teljesen más ember lett, miután Effyvel összejöttek.
Elkezdett cigizni, ő is focista lett, egyre többet kezdett inni, ezzel együtt minden létező buliban ott van. Persze a gördeszkát nem hagyta abba, csak kicsit felejtősbe tette. De egy dolgot senki nem tudott róla.
Elítéli a szerelmeseket. Hiába jött össze Effyvel, nem változtatott a hozzáállásán. Nem volt szerelmes Effybe, soha.

-megváltoztál-döntötte oldalra a fejét Mike.

-hát tudod jót tett, hogy nem vagyunk már annyira jóba, tudod, kibontakoztam-erőltettem magamra egy kamu mosolyt.

-kibontakoztál? Szóval nálad ez azt jelenti, hogy drogos lettél-nevette el magát-persze megértem, más szóval álcázod, hogy ki is vagy valójában-húzta el a száját.

-Mike-szólt rá Lucas-elég. Értjük, hogy volt köztetek egy kibaszott nagy veszekedés, és már nem vagytok legjobb barátok, de akkor sem kell, neked hergelni Lucyt. Bármennyire is szar neked, hogy összevesztetek, attól még állj le haver-állt ki mellettem Lucas. Soha nem tett még ilyet, persze hálás vagyok neki, de akkor is furcsa.

Perfect HarmonyDonde viven las historias. Descúbrelo ahora