•ELEVEN•

106 1 0
                                    

-Lucy, Sophie keljetek-húzta fel Brandon a redőnyt-és siessetek mert konkrétan elfogunk késni.

Miután hallottam az ajtó csukódást rá néztem a telefonomra, volt kettő üzenetem, egyik apától, hogy holnap este száll le a gépük. Másik Lucastól, kicsit meglepődve nyitottam meg, hiszen minek ír ha nálunk van.

Azt írta, hogy ma suli után találjak ki valamit Brandonnak, hogy miért Lucassal megyek haza.
Kitágult szemekkel néztem a telefont, és rá pillantottam Sophiera, aki csak kérdően nézett vissza rám. Felé fordítottam a telefonom, hogy eltudja olvasni, hogy min vagyok meglepődve.
Az arca hirtelen meglepett volt, de gyorsan átváltott mosolyra.

-Lucy és Lucas megint megtörténik-kezdett el tapsikolni-erre várta, érted? Lucas rá jött, hogy kellesz neki, és veled akar lenni. Lucy, ezt a sors akarja-mosolygott rám mire megráztam a fejem.

-lehet, hogy csak meg akarja beszélni a tegnapot-vontam vállat-én és Lucas között nem történik semmi, történtek után is olyan vagyok neki mint a húga, hiszen pelenkás korúnk óta ismerjük egymást-zártam le ennyivel, de Sophie folytatta.

-fogadd már el, hogy nem így van. Ha a húgaként tekintene rád nem letetek volna kúró pajtik. Tagadásba élsz édesem-puszilt meg majd kipattant az ágyból.

Végig néztem ahogyan bemegy a fürdőbe majd megint a telefonomra.
Próbáltam összeszedni a szavakat, hogy mit írjak vissza de nem jutott semmi eszembe. És tudom, hogy ha ő ezt kitalálta akkor így lesz.
Csak mit mondjam Brandonnak? Ez itt a kérdés.

-Brandon-kiabáltam, hogy végre meghallja, hogy kurvára őt perce a torkom szakadtából neki üvöltők de nála meg a zene üvölt. Feladtam a kiabálást és konkrétan be rúgtam az ajtót-ember ennyire süket vagy bazdmeg? Őt perce a neved üvöltöm-álltam az ajtóba.

-ja nem hallottam-halkította le a zenét.

-nem csodálom bazdmeg, hát üvölteted a zenédet-tártam szét a karom.

-mit szeretnél? Készen vagytok?-vonta fel a szemöldökét.

-igen, de és Lucassal megyek haza, áthívott, hogy vigyázzak Chloera mert ő megy egy csajhoz-vontam meg a vállaim.

-ja tudom írta, hogy megy valami Sarahoz-nézett rám-de azt hittem, hogy Cloet áthozza-vont vállat-na szólj Sophienak, hogy induljon le a kocsihoz, meg te is mindjárt megyek én is-bólintottam majd kimentem.

A kocsinál vártunk kb tíz percet mire Brandonnak sikerült lejönnie, közbe minket sietetett. Szemet forgatva szálltam be a kocsiba, Brandon mosolyogva vezetett ami kibaszott furcsa volt, nem szokott ő csak úgy mosolyogni.
Megálltunk még a star bucksnál, hiszen a reggeli kávé elmaradhatatlan akármennyire is elkésel valahonnan.

-min mosolyogsz már azóta mióta elindultunk?-kérdeztem rá, hiszen már tényleg kurva furcsa volt, Brandon felém fordította a fejét majd megvonta a vállait.

-holnap megyek randira-húzta ki magát büszkén, Sophiehoz hátra fordulva kezdtem el nevetni-most mivan? Ennyire hihetetlen?-húzta fel a szemöldökét-pedig helyes bátyád van, minden lány oda van értem-mosolyodott el büszkén.

-nem az-ráztam meg a fejem-de te nem jársz el randizgatni-nevettem még jobban.

-igaza van-helyeselt Sophie mire Brandon hirtelen hátra fordult-ne vedd sértésnek, de igaz-nevetett-évek óta ismerlek és tényleg ha egyszer voltál randizni, úgy körülbelül két éve-vont vállat Sophie majd bele ivott a kávéjába.

-látod-tártam szét a karom-még Sophie is megmondja. És kivel?-mosolyogtam rá-mutasd csak meg az egyetlen húgocskádnak, hogy ki az a lány aki akkora szerencsétlen, hogy elviszed randizni-nevettem el magam megint.

-anyàd-nevetett-majd megmutatom, mert jövő héten átjön hozzánk mert onnan megyünk dupla randira.

-dupla randi?-húzta fel Sophie a szemöldökét.

-aha, Lucas is összeszedett valami csajt-vont vállat-bár azt mind tudjuk, hogy egy éjszakás-vont újból vállat.
Lucas? Komolyan, nagyot nyelve bólintottam. Tegnap még nekem mondta, hogy mennyire akar engem aztán mostmár más lányokkal van.

-akkor minek viszi randira-tette fel az első kérdését Sophie.

-nem tudom, ő szerinte ez most nem egy éjszakás lesz. Nyár eleje óta kavarnak elvileg, aztán nyáron minden buliba más lánnyal volt. De ő nagy hős szerelmes-sóhajtott Brandon.

Innentől nem akartam folytatni a beszélgetést.
Mindig is tudtam, hogy ő nem változik, nem tud.
És ez kurva szarul esett, hiszen a szavai mindig is ütötték a tettei, és még így akarja, hogy ma vele menjek el suli után. De leszarom, elmegyek vele és kurvára rá kérdezek mindenre.

A suli előtt már ott voltak Brandon haverjai, és Kimék. Lucas ahogy meglátta, hogy megjöttünk egyből oda is jött. Lepacsiztak Brandonnal majd felénk fordult.

-Chole már várja, hogy megint te vigyázz rá-nézz rám és bele szív a cigijébe.

-én is várom, hiszen ő a kedvenc Gilbertem és olyan jókat szoktunk beszélni. Mindent elmond-mosolyogtam rá majd Sophie felé fordultam-megyünk?-bólintott és elindultunk Kimék felé.

Sophie rám nézett de nem mondott semmit, tudta, hogy min gondolkozok. Tudja, hogy majd úgyis elmondom neki a véleményem.

-végre-ölelt meg Kim-azt hittem, hogy ma már nem is jöttök.

-Lucas jövő héten randizni megy, közbe tegnap meg nekem mondta, hogy mennyire akar éshogy mennyire leszarja, hogy Brandon megtudja e a dolgaink, mert, hogy neki csak én kellek-fakadt ki belőlem. Effy egyből majdnem eldobta a telefonját, Kim meg majdnem kiköpte a vízet.

-tessék? Mivan? Lucy kérlek ne mondd, hogy megint lefeküdtetek-kérlelt Effy.

-de lefeküdtek-válaszolt helyettem Sophie-és elvileg nyár eleje óta kavar egy csajjal, akibe állítása szerint bele szeretett. Vagyis Brandon így mesélte-vont vállat.

-ja mennyire eltudom képzelni, nyáron meg minden lányt meg megfektetett, utána meg téged-nevette el magát Kim-utána meg Molly mesélte a lányoknak, hogy edzés előtt meg őt csókolgatta a parkolóba-nevette el magát megint-bazdmeg Lucy az nem akkor volt mikor a szertárba majdnem?

-de-mosolyodtam el kínomba-de akkor-bólintottam-ja meg ha ez nem lenne elég, ma reggel meg írja, hogy ma ő vissz haza és Brandonnak azt mondta, hogy a húgára vigyázok ma-vontam vállat.

-soha nem értettem Lucast-mondta Effy miközben sétáltunk be-de valószínűleg soha nem is fogom-vont vállat-na mindegy, az őszi bálnak felkértek a téma választásába, és mivel tavaly a jelmezes buli vitt mindent amit Nora talált ki, idén sokkal jobbat kell kitalálni-csapta össze a kezeit.

-és eddig milyen ötleted van?-fordult oda Sophie.

-semmilyen, szóval ti lesztek a kis csapatom ebben-mosolygott ránk-gondolkoztam, hogy a sport legyen, de azt hamar félre tettem.

-állarcos bál?-vetettem fel az ötletet-az még nem volt, és tök buli lenne. Mindenki imádná-mosolyogtam rá, mire Effynem felcsillant a szeme.

-igen igen, Lucy te egy zseni vagy-ölelt meg-kurvára ez lesz az iskola történelmében a legnagyobb buli.

-buli?-jött oda Molly-szeretem a bulikat miről van szó-mosolygott ránk. Szemet forgatva néztem rá.

-látszik új vagy itt drágám-csaptam össze a kezeim-a suliba minden évszakra van egy bál, és minden évben más rendezi, idén Effy és azt találtuk ki, hogy mi legyen a buli tematikája-mosolyogtam vissza undorodva.

-és mi lesz? Medencés? Mert vagy egy nagyon csini bikinim-mosolygott tovább. Esküszöm ha nem hagyja abba a mosolygást kitépem a póthaját.

-nem medencés-rázta meg a fejét Kim-de ezt le kell beszéljük az igazgatóval, hogy ő tudja be jelenteni-vont vállat-most, hogy ki érdeklődted magad el is mehetsz-döntötte oldalra a fejét Kim és a kezével elhesegette.
Molly duzzogva fordult meg és ment el.

-ő az akire még én is azt mondom, hogy legszívesebben bele verném a fejét bármibe-nevette el magát Sophie, mire mindenki egyetértett.

-viszont én megyek bioszra, puszi lányok-dobtam nekik egy puszit és Sophieval indultunk órára.

Perfect HarmonyDonde viven las historias. Descúbrelo ahora