Piano teacher [seongjoong]

Kedves lány

-Hongjoong! - szólt neki oda Yoori, mikor elhagytuk az éttermet.

-Sziasztok. Mondd csak, te lennél az aki rám írt váratlanul? - kérdezte Hongjoong tőle, mire csak megforgattam a szememet.

-Igen, én lennék. Köszönöm, hogy eljöttél. Ez pedig itt az undok bátyám, aki nem hajlandó eljönni velem Japánba.

-Undok bátyád? Szerintem nem undok. - nézett rám. - Nagyon kedves ember. De hogy hogy nem akar elmenni veled Japánba?

-Elvileg sok dolga van. Meg jönnek a zongora vizsgák stb. Vagyis ez a kifogása. - mondta mire azt hittem fejbevágom.

-Igaz, nekem is nemsokára itt a vizsgám.

-Látod Yoori? Nem hazudtam. Hongjoong kérlek mondd meg neki, hogy több tanítványomat is vizsgáztatnom kell.

-Ez igaz. Yoori te tényleg 17 éves vagy? - remek, ő is annyiban hagyja.

-Aha, ezért is kérem Seonghwat, hogy jöjjön el velem. Azt mondta meglássa. Mondd csak, nem akarsz te is jönni?

-Mikor is lenne ez? - erre meglepetten Hongjoongra néztem.

-Holnaptól. Holnap már hazautazok anyával.

-Ohh. Figyelj csak, nem biztos, hogy tudok menni, mivel iskola van és készülnöm kell a zongora vizsgámra.

-Seonghwa már régen is nagyon szeretett zongorázni, van nálunk otthon. Ha eljönnétek, akkor nálunk is tudsz gyakorolni.

-De ott van az iskola is. - mondta csalódottan, amire hirtelen eltűnt a dühöm.

-Hongjoong, az itteni iskolákban általában van olyan, hogy ha elutazol, akkor azt igazolják neked és majd külön felzárkóztatást kapsz az órákon. - mondtam már beletörödve.

-Erről nem is tudtam. De hogy tudnék beszélni az igazgatóval, ha holnap utazna vissza?

-Szólj anyukádnak. Max bemegy az iskolába aláírni egy kérvényt.

-Oké. De akkor te is jössz, ugye? - kérdezett engem.

-Ezzel az őrült lánnyal nem hagynálak egyedül. - fogtam kicsit erősebben a testvérem vállára.

-Héé! Seonghwa! - nézett rám morcosan Yoori. - Ez nem volt szép!

-Az sem, hogy undoknak hívtál, holott megmondtam, hogy dolgom lenne. - vágtam vissza, mire csendben maradt.

-De jó, hogy egyke vagyok. - mondta Hongjoong halkan.

-Majd szeretnék veled beszélni, lehetőleg kettesben Hongjoong. - mondtam felé.

-Délután úgyis van óránk. Tényleg, hazamenjek még? Egy óra van.

-Az is jó ha ma később jössz be. Tudod, hogy ilyenért sosem vitatkozok veled.

-Igen. Akkor én azt hiszem hazamegyek, és beszélek anyával is.

-Majd írhatok neked Hongjoongie? - kérdezte Yoori.

-Persze, szívesen fogadom az üzeneteidet. - mondta, majd már csak elköszönt tőlünk és elindult arra amerről jött.

-Annyira aranyosak vagytok Seonghwayaa!! - kiabálta. Remek. Kezdődik, most ezt kell hallgatnom.
-Nagyon illik hozzád. Össze akarlak titeket hozni. Kérlek szólsz, ha valami történik közöttetek?

-Nem rád tartozik. Meg amúgyis, te mikor lettél ennyire nagy rajongója a fiúk közti szerelemnek?

-Amióta tudom, hogy meleg vagy. - erre Hongjoong is visszanézett, ezért sietve megfogva Yoori kezét húztam magam után Hongjoongot elkerülve.