Lopez és Én ||Marcus Lopez ff.||

21.rész

Befejeztük s újra egymás szemébe néztünk.

-Ne smárolj többet mással. -lihegtem.

-Ahogy szeretnéd. -kacsintott.
Vége lett az órának s mindenki jött ki a termekből.

-Elfelejtettetek visszajönni a vécéről.-jött oda Draco hozzánk s észrevette, hogy a blúzom kicsit felvan tűrve, szerintem Marcus tűrte fel a csók közben. De gyorsan letűrtem aztán.

-Mi folyik itt?-húzta össze a szemöldökét Draco.

-Semmi. -mondtam.

-A húgod jól csókol, Malfoy. -vigyorgott Marcus. Na most ölöm meg ebben a helyben. Minek mondta el?!

-Mii? Vége Blaise-el és most Marcus jön, Regi?-kérdezte Draco.

-És te mond, hány lányt vittél már éjjelente szobára? Én se szólok bele a dolgaidba. -mondtam.

-Juj. -kuncogott Marcus.

-Szerinted Lopez nem ugyanezt csinálja?-kérdezte Draco.

-Mi?-néztem Marcusra.

-Kérdezd meg a Daphne-s dolgát is.-kuncogott Draco.
Komolyan mondom, már senkiben se lehet megbízni.

-Az már a múlté. -mondta Marcus.

-Daphne tényleg az. -mondtam.

-Figyelj Regi, én nem fogok beleszólni abba, hogy kivel kavarsz és kiben bízol meg. Lopez jó haverom, de nehogy te is összetörd a szívét!-mondta Draco Marcusnak.

-Malfoy, nem vagyunk együtt.-mondta Marcus.

-Addig jó. -kuncogott Draco s aztán elment.

-Mi is ez a Daphne-s dolog?-kérdeztem.

-Semmi komoly. -mondta Marcus.

-Azon kívül, hogy nyomult rád, történt is valami?-kérdeztem.

-Micsoda?-kérdezte összevont szemöldökkel.

-Felvitted őt...a szobádba?-kérdeztem.

-Nézd Regi, ennek semmi értelme!-mondta Marcus.

-Felvitted őt vagy sem?-kérdeztem.

-Igen, felvittem. -mondta.

-Gondoltam volna. -forgattam a szemeim s elakartam menni de visszahúzott.

-Az már tényleg a múlté! Nem jelentett semmit se!-mondta Marcus.

-Akkor meg miért csináltad?-kérdeztem.

-Mert unatkoztam. -mondta ki egyszerűen.

-Most is unatkozol?-kérdeztem.

-Nem! Mondtam már, hogy veled komolyan gondolom..-mondta.

-Miért pont velem?-kérdeztem.

-Mert te más vagy és megfogtál.-mondta.

-Akkor ígérd meg, hogy többet nem foglalkozol más lánnyal. -mondtam.

-Akkor ígérd meg te is nekem, hogy velem leszel mindig. -mondta.

-Úgy érted, hogy...-mondtam volna de közbevágott.

-Légy az enyém. -mondta.

-Öhm...-mondtam, nem tudtam hogy reagáljam le.

-Nem akarok csak az egyik barátod lenni, ott akarok lenni melletted mindig.-mondta ki lazán. Fú nagyon zavarba hoz.

-Ez kedves tőled..-mondtam zavartan.

-És tudom, hogy te sem tudsz ellenállni nekem. -vigyorgott.

-Ezt jól tudod. -mosolyogtam s egy hajszálamat a fülem mögé tűrt s közelhajolt hozzám.