Lopez és Én ||Marcus Lopez ff.||

27. rész

Visszaérve a klubhelyiségbe Blaise-t pillantottam meg, ahogy Daphne-vel a kanapén enyelegnek.
Mikor megpillantottak engem és Marcust abbahagyták, Blaise zavartan elnézett.

-Nocsak, Mrs. Malfoy és Mr. Lopez kettesben. -mondta idegesítően Daphne.

-Jól látod. -mosolyogtam önelégülten.

-Daphne menjünk innen. -mondta halkan Blaise.
Marcus csendben volt s szúrós szemekkel nézett Blaise-re és Daphne-re.

-Igaza van, menjetek szobára.-kuncogtam gúnyosan majd a hálókörlet felé vettem az irányt, Marcus pedig utánam.

-Idióta f@szfej. -mondta Marcus Blaise-nek közben bementünk a hálókörletbe, azon belül a közös szobánkba Pansyvel.

-Sziasztok. -köszönt Pansy.

-Hello. -köszöntünk s leültünk az ágyamra.

-Merre jártatok?-kérdezte.

-Beszéltem egyet Harryékkel az udvaron.-mondtam.

-Harry Potterékkel?-kérdezte Pansy.

-Igen, kivel mással?-kuncogtam.

-Tudod Pansy, vannak akik nem utálják a semmiért Potteréket. -forgatta a szemeit Marcus.

-Egy szóval sem mondtam, hogy utálom őket. Csak nem tartom velük a kapcsolatot, de nincs bajom velük. -mondta Pansy.

-Nincs is ami legyen, nem ártottak a légynek sem. -mondtam.

-Pansy, most jut eszembe. Új szobatársat kaptam, találd ki, hogy ki az. -kuncogott Marcus.

-Na ki?-kérdezte kíváncsian Pansy.

-A fiúd, Adrian. -kuncogott Marcus.

-Miii? Komolyan?-kérdezte Pansy. -De te...öhm honnan tudsz róla?

-Hát..-kuncogott Marcus.

-Regiiiii, miket mondtál neki?-nevetett Pansy.

-Semmit, csak annyit, hogy amikor Marcus átszokott jönni és nem vagy itt azt mondtam neki, hogy Adriannal vagy.-mondtam.

-Mert ez titok?-húzta fel Marcus a szemöldökét.

-Nem dehogyis. -mosolygott Pansy.

-Na és gondoltam, hogy ha már így hozta a sors, akkor te alhatnál néha Adriannal, én meg itt. Nem jó ötlet?-kérdezte Marcus csillogó szemekkel.

-Juj milyen ravasz. -vigyorgott Pansy.

-Most mond azt, hogy szar ötlet. -mondta Marcus.

-Szerintem is jó ötlet, Pansy már ma mehetnél át hozzá. -kuncogtam.

-Juj, most akkor ki a ravasz?-nevetett Marcus.

-Nem vagyok az. -nevettem.

-Jól van jó, át is megyek. -vigyorgott Pansy.

-Helyes. -kuncogtam.

-Akkor ezt megbeszéltük. -mondta Marcus.

-Igen. -mondtuk Pansyvel.

-Juj b@ssza meg a bájitaltan házi!! Valamit írjunk. -mondtam.

-Én megírtam már, ha akarjátok másoljátok le, de ne szó szerint. Ne legyen ugyanaz mert Piton fejbe üt. -mondta Pansy.

-Jó, köszii. -mondtam aztán hamar leírtuk  a házit. Már este 6 óra volt. Le kellett menjünk vacsorázni a nagyterembe.
Éppen ettünk, amikor a mellettem ülő Draco hozzám szólt.

-Jól vagy?-kérdezte.

-Próbálok jól lenni. -válaszoltam.

-Mondtad Potteréknek?-kérdezte.

-Még nem. -mondtam.

-Draco, nem értem, hogy ezt miért kell. Az szolgálja a sötét nagyurat aki akarja. Miért kötelezik nektek?-kérdezte Marcus.

-Mert Malfoyok vagyunk. -felelte Draco.

-Miről van szó?-kérdezte Pansy.

-Dracoék halálfalók kellene legyenek. -forgatta a szemeit Marcus.

-Ez komoly? Hülye lennék olyat szolgálni, akitől k*rvára rettegek. -mondta Pansy.

-Sokan gyávaságból állnak az ő oldalára.-mondtam.

-Azt hiszik megmenekülnek azért, mert az ő oldalára állnak? Egyet gondol s megöl valakit, nem számít, hogy halálfaló-e, abban a gyilkosban bízni sem lehet. -forgatta a szemeit Marcus.

-Apánk egyetért az elveivel. -mondta Draco.

-Viszont anya nem halálfaló. És én sem leszek az. Elárulnám vele a Roxfortot, a helyet, ami otthont adott nekem.-mondtam.

-Itt nőttünk fel. -nézett Draco körbe.

-Ha Harryék harcolni fognak ellene, akkor én is fogok. -mondtam.

-És még, hogy minden mardekáros gonosz. -kuncogott Pansy.

-Ennyire nem kéne lenézni a mardekár házat. -mondtam.

-Jaja. Tényleg jobban megérné, ha a Roxfortért és a varázsvilágért harcolunk, minthogy Tudjuk ki oldalán a varázsvilág tönkretevéséért és egy nagy szar világért harcolnánk. Nem is tudom, hogy mit gondolhatnak a halálfalók. -kuncogott Marcus.

-Nem is érdekel. -mondtam.

-Jó igazatok van meg minden, de akkor is. Miattunk, ha megbünteti apánkat vagy anyánkat? Ebbe gondoltál bele?-kérdezte Draco.

-Nem...és elhiheted Draco, hogy én is nagyon félek, hogy mi lesz.-mondtam.

-Közösen kibírjuk. -fogta meg Draco a kezem.

-Mint mindent eddig. -mosolyogtam s megszorítottam szeretetből Draco kezét.