Sodul: Rurik ez nekem nagyon rossz, olyan fáradt vagyok. Nem tudok fel állni. Tényleg a dombon vagyok? Magam feje után mennék, és magamat itt hagynám. Kavarognak bennem ezernyi módon, ilyen gondolatok.
Rurik: Még bizonyítanod kell, bizonyíts ezernyi módon. Utána értelmetlen lessz a halál, de tedd, ha úgy látod. Én nem parancsolhatok, nem állok feletted. Életed a kezedben, ha pedig elejted, mert tudom, nem eldobod, nincs idő lehajolni, de ez a te gondod.
Ne nézz rám, ilyen veszett módon... Hamarosan felkelsz az ájulásból egy gödörben. Onnantól már csak te vagy, és minden más mozgó, élő entitáns. Ez a valóság, ne nézz rám így. Ártatlan vagyok, nem őrült. Elvették azt, amit szerettem.
Rurik: De ha nem bizonyítassz, én nem haragszom meg. A bambulásból történetek, majd a te történeted lesz.
-Csönd van, Sodul ébredezik.
YOU ARE READING
Utam során...
Historical FictionEgy farkas történetébe bele fogalmazva a lelkemben és fejemben megtalálható gondolkodás és gondolatmenetek összeomlása. Néhány verses formában. Világháború téma, a fejemben is világháború dúl, de nem a rosszak ellen, magam ellen, talán én is rossz v...
